Így terjed a NER: itt a szlovén nemzeti konzultáció!
Jansa_Orban1812.jpg

Így terjed a NER: itt a szlovén nemzeti konzultáció!

  • Keller-Alánt Ákos
  • 2018. április 13.

Külpol

Újabb bizonyíték arra, hogy Orbán nemcsak komoly pénzzel, de tanácsokkal is segíti a szlovén szélsőjobbot.

Március végén részletesen írtunk arról, Orbán miként segíti a szélsőjobboldali szlovén politikust, Janez Janšát és pártját, a Szlovén Demokrata Pártot (Slovenska Demokratska Stranka, SDS). A két pártvezér rendszeresen találkozik, a pártok politikusai pedig nyilvánosan kiállnak egymásért, ha a szükség úgy hozza. Legutóbb a választások előtt adott terjedelmes címlapinterjút a Magyar Hírlapnak Milan Zver; az SDS EP-képviselője hosszasan méltatta Orbánt és az ő „migrációs politikáját”.

Barátom, Janša

Orbán Viktor komolyan támogatja a szlovén szélsőjobboldal vezérét, Janez Janšát. A magyar adófizetők százmilliói és a NER kulcsfigurái is Janša rendelkezésére állnak, aki még az idén visszakerülhet a hatalomba. A furcsa pénzmozgások miatt a helyi ügyészség már vizsgálódik.

Csak 2017-ben 1,43 millió euró (majdnem 445 millió forint) érkezett Orbán Viktor közvetlen környezetéből Janša pártmédiájához. Habony Árpád és a hozzá köthető két további cég (Modern Media Group, Ridikül, Ripost) megvásárolta az SDS hírtévéjének, a Nova24-nek majdnem a felét. A birtokunkban lévő dokumentumok szerint a felvásárláshoz a készpénzt Varga Károly biztosította, aki Mészáros Lőrinc üzlettársa, és hivatalosan semmi köze nincs sem Habonyhoz, sem a médiához. A Ripost tulajdonosa, Schatz Péter már szlovén céget is alapított, mely tulajdonos lett az SDS hetilapját kiadó társaságban is. A magyar pénzek felbukkanásával az SDS médiája erősen habonyizálódni kezdett: megjelent a bulvárba csomagolt pártpropaganda (a Skandal24 című színes hetilap formájában), a név nélküli cikkek, a migránsveszéllyel fenyegető híradások, és a hivatalosan független, de egymásra nagyon hasonlító, az egész országot lefedő régiós híroldalak. A Nova24-ben pedig sűrűn hirdetik, hogy Szlovéniába is hamarosan érkezik a magyar kormányzati bulvár zászlóshajója, a Ripost.

Mindez nem véletlen. A Danube Business Consulting (DBC) tanácsadó cég, melyet Londonban alapított Orbán két tanácsadója, Arthur J. Finkelstein és Habony Árpád (Finkelstein tavalyi halála után Habony vette át a vállalkozást) a hírek szerint Janez Janšának is dolgozik. Úgy tudni, a DBC profilja nem korlátozódik az egyszerű tanácsadásra, hanem teljes politikai, kommunikációs és médiatervet is készítenek a megrendelőknek.

Erre újabb bizonyíték, hogy a héten minden szlovén szavazópolgár megkapta postán az SDS saját, hat kérdésből álló nemzeti konzultációját. (A Fidesz először 2010-ben küldött kérdőíveket a magyar választóknak, melyet azóta további öt követett. Ezek a kérdőívek valódi közvélemény-kutatásra alkalmatlanok, viszont kiváló kampányeszköznek bizonyultak. A kormány álláspontját hangoztató kérdések sokszor már önmagukban is hamis állításokat fogalmaztak meg, a visszaküldött kérdőívekből pedig kiválóan lehet választói adatbázist építeni.)

Az SDS kérdései a Fideszéhez hasonlóan demagóg állítások, még akkor is, ha azok közül több is látszólag a párt programjára vonatkozik. Arról kérdezik többek közt a választókat, hogy egyetértenek-e egy olyan adócsomaggal, mellyel évi 900 euróval több maradna mindenki zsebében, vagy hogy – a demográfiai problémák enyhítése érdekében – egyetértenek-e a családi pótlék emelésével, vagy azzal, hogy az állam segítse a gyerekes családok lakáshitelének visszafizetését. Ezzel kapcsolatban érdemes megjegyezni, hogy a választások után Rogán Antal és Kovács Zoltán is arról kezdett beszélni, hogy „a demográfia a legfontosabb nemzetstratégiai kérdés”, és hogy ez a téma lesz a magyar kormány politikájának középpontjában a következő időszakban.

false

Ennél is érdekesebb azonban az SDS nemzeti konzultációjának harmadik és hatodik kérdése. A harmadik kérdésben azt állítja a párt, hogy az Európai Unió menekültáthelyezési programja miatt minden egyes Szlovéniába áthelyezett menekült havi 1960 eurójába kerül az államnak. Az SDS azt kérdezi a választóktól, hogy a kormány mondja-e föl ezt a kvótakötelezettséget. Szlovéniának maximum 337 menekültet kellene befogadnia. A szabályozás ellen Magyarország és Szlovákia is perre ment, ám az Európai Bíróság elutasította a keresetet és kimondta, hogy minden uniós tagországnak be kell tartania a közösségi szabályozást. A magyar kormány népszavazást is kezdeményezett a „kötelező betelepítési kvóta” ellen, ám a referendum érvénytelen lett.

A konzultáció utolsó kérdése Szlovénia nemzeti himnuszát írná át. Az SDS azt szeretné elérni, hogy a jelenlegi szöveget bővítsék ki nacionalista és istenre is hivatkozó sorokkal. Szlovénia himnuszának szövege 1991 óta France Prešeren Pohárköszöntő (Zdravljica) című versének hetedik versszaka, mely így hangzik Ács Károly fordításában:

Éljenek mind a népek,
melyek hiszik: eljő a nap
s elűzi a sötétet,
nem lesz több civódás, harag
csak rokon,
s nem szurony:
jó szomszéd a határokon!

Az SDS ezt szeretné kiegészíteni a vers második versszakával, mely nem csak istent élteti, de a szlovén népet a többi nép elé helyezi:

Kupám kire ürítsem
hangos éljen!-nel legelébb?
A hont éltesse Isten
éltesse soká a szlovént,
s mindenütt
egybegyűlt
testvérünk, kit egy anya szült!

Az SDS konzultációja tehát nem csak formájában, de tartalmilag is a Fidesz nemzeti konzultációit idézi. A válaszadáshoz elkérik a szavazók személyes adatait is, a kérdőívhez pedig válaszborítékot is csatoltak: a válaszadás tehát nem kerül semmibe a szavazóknak, viszont nagyszerű alapot ad az SDS-nek egy szavazói adatbázis felépítéséhez, azaz a szlovén Kubatov-lista elkészítéséhez. Szlovéniában májusban előre hozott választások lesznek, miután a kormányfő, Miro Cerar márciusban váratlanul lemondott.

Figyelmébe ajánljuk

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.

Delejező monstrum

Egy magyar regény, amelyben alig van valami magyar. Bartók Imre legújabb – nem is könnyű összeszámolni, hányadik – könyvének főszereplője a harmincas évei elején járó francia Damien Lazard, aki két év alatt szinte a semmiből robban be a nemzetközi profi sakkvilág szűk elitjébe, üstökösszerű felemelkedése már a világbajnok kihívóját sejteti.

Hatvanpuszta két hintája

Hatvanpuszta két hintáját nem Hatvanpusztán, hanem Budajenőn lengeti a szél egy takaros portán, vagyis egy takaros porta előtt, ez még nem eldöntött száz százalékig.

Két akol

Magyar Péter azt mondta a 444 élő műsorában, hogy egy válságban lévő országban a választási törvény módosítása nem fér bele az 50 legfontosabb kérdésbe. Amennyiben jövőre ők győznek, az éppen annak a bizonyítéka lesz, hogy még ebben az egyfordulós rendszerben, ilyen „gusztustalan állami propaganda” mellett is lehetséges felülmúlni az uralkodó pártot.

„Saját félelmeink rossz utakra visznek”

Kevés helye van kritikának Izraellel szemben a zsidó közösségben. De vajon mi történik a porba rombolt Gázában, és miben különbözik az arab kultúra az európaitól? A Hunyadi téri Ábrahám sátra zsinagóga vezetője egyenesen beszél ezekről a kérdésekről.

Szenes Zoltán volt vezérkari főnök: A NATO-nak át kell vennie a drónvédelemmel kapcsolatos ukrán tapasztalatokat

A NATO alapvetően jól reagált az orosz csali drónok lengyelországi berepülésére, de az eset rávilágít arra, hogy a szövetség még nem készült fel a dróntámadásokra. A NATO-t politikai széttagoltsága is hátrányba hozza az orosz hibrid hadviselés elleni védekezésben – erről is beszélt nekünk a védelmi szövetség déli parancsnokság volt logisztikai főnöke.

„Előbb lövetem le magam, mint hogy letérdeljek”

Az elmúlt fél évben háromszor is országos hír lett Szolnok ellenzéki – MSZP-s – polgármesterének fellépéséből, egy tömegverekedés után például Pintér Sándor belügyminisztertől kért rendőröket a közbiztonság javításáért. Fideszes elődje örökségéről, Szolnok helyzetéről és a nagypolitikáról kérdeztük a 43 éves városvezetőt.