Vizsgálóbizottság: Kína lassan reagált a járvány kitörésekor

  • MTI
  • 2021. január 19.

Külpol

De az ENSZ sem siette el a dolgokat – áll egy friss jelentésben.

Kína túlságosan lassan cselekedett az első koronavírus-fertőzések ismeretében, és lehetséges, hogy az Egészségügyi Világszervezet (WHO) is túl lassan reagált a járványkitörésre - közölte kedden egy köztes jelentésben egy nemzetközi vizsgálóbizottság.

 Az úgynevezett Világjárványra való Felkészültséggel és Reagálással foglalkozó Független Testületet tavaly hozták létre WHO-tagállamok kérésére, hogy levonja a tanulságokat a koronavírus-járványból és kezeléséből.

    Ami világos számunkra, hogy tavaly januárban Kínában a helyi és nemzeti egészségügyi hatóságok szigorúbb járványügyi intézkedéseket is bevezethettek volna

- jelentette ki a Helen Clark volt új-zélandi miniszterelnök és Ellen Johnson-Sirleaf korábbi libériai elnök vezette csoport.

    A testület szerint viszont nem világos, hogy tavaly miért csak január 22-én hívták össze a WHO sürgősségi szakértői bizottságát, és miért nem jutottak dűlőre arról, hogy globális egészségügyi vészhelyzetnek minősítsék a helyzetet még január 30. előtt.

    A panel megjegyezte, hogy a WHO egészen március elejéig nem minősítette világjárványnak a ragályt, pedig - mint mondják - ez a megnevezés segíthetett volna "összpontosítani a figyelmet a helyzet súlyosságára".

    A vizsgálóbizottság mindazonáltal nem csak Kínát és a WHO-t tette felelőssé a kialakult helyzetért. A panel szerint bár 2020 januárjában már világos volt, hogy több országban vannak koronavírus-fertőzöttek, túl kevés kormány használta fel a rendelkezésére álló információkat a vírus terjedésének megakadályozására.

    "Azonnal járványügyi korlátozó intézkedéseket kellett volna bevezetni mindegyik országban, amelyikben feltehető volt, hogy vannak esetek. De nem alkalmazták őket" - áll a jelentésben.

Figyelmébe ajánljuk

Újra ingyenes egyetemi kurzusokat kínál a Bibó István Szabadegyetem, nem csak egyetemistáknak

  • narancs.hu

Négy izgalmas, mindenki számára elérhető közéleti, politikai és társadalmi kurzussal indul a CEU Bibó István Szabadegyetem idei szemesztere. Boncasztalra kerülnek a balatoni infrastrukturális beruházásokat övező dilemmák, a választások apropóján az orbáni rendszer leváltásának lehetőségei és veszélyei, a szegénység sokszínű magyar arca és a gyerekvállalási, gyereknevelési kérdések az állami beavatkozások függvényében.

Mit reméljünk az áfacsökkentéstől?

A nyugdíjasok a magas áfa miatt kapják a 30 ezer forint értékű vásárlási utalványt a miniszterelnök szerint. Ez azonban azt is jelentené, hogy alacsonyabb forgalmi adó esetén csökkennének az árak, ami viszont így nem állja ki a tapasztalat próbáját. A tíz évvel ezelőtti hazai és egyéb külföldi áfamérséklések hatásai vegyes képet mutatnak.

Konzultáció kamu adóról, nem kamu adóból

Kibújt a szög a zsákból: a miniszterelnök bevallotta, amit eddig is tudtunk, miszerint a nemzeti konzultáció a Fidesz érdekeit szolgálja, mozgósítani lehet vele. A legújabbat egy senki által nem hitelesített, állítólagos Tisza-adóemelésről szóló sajtpapírra hivatkozva indítják el. 

Klasszissal jobban

  • - minek -

Az utóbbi évtizedek egyik legnagyszerűbb poptörténeti fejleménye volt a Saint Etienne 1990-es létrejötte, no meg három és fél évtizedes, nagyjából töretlen, egyenletesen magas színvonalú pályafutása – mindez azonban most lezárulni tűnik.