Zelenszkij: Tűzszünetről az beszél, aki még nem harcolt

  • narancs.hu
  • 2024. november 7.

Külpol

Az ukrán elnök szerint Ukrajna célja az, hogy ne gyors, hanem fair vége legyen a háborúnak.

Egy fontos vendég érkezik még – ezt mondta a hvg.hu tudósítása szerint Kovács Zoltán nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkár az Európai Politikai Közösség ülését követő csütörtök délutáni sajtótájékoztatón. Később Orbán Viktor miniszterelnökkel elhagyta a termet, és ezután lépett be a fontos vendég, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök. 

Az ő tájékoztatóját – mint a hvg.hu megjegyezte – nem fordították magyarra. Az ukrán elnök megköszönte Orbán Viktornak a meghívást, hogy a találkozón sok európai vezetővel találkozhatott. Említette, hogy amikor a magyar miniszterelnök Kijivben járt, megegyeztek abban, hogy tiszta lappal indítják a kapcsolatukat. 

Zelenszkij a kérdésekre válaszolva arról beszélt, nem tart attól, hogy az Ukrajnát támogató országok száma csökkenne annak hatására, hogy Donald Trump nyerte az amerikai elnökválasztást. Szerinte a békét akaró országok száma biztosan nem változik, 140 ország szavazta meg az ENSZ-ben az orosz agressziót elítélő határozatot. Arra számít, az európai országok vezetői nem fogják újragondolni a háborúhoz való hozzáállásukat Trump győzelme után. 

Azt mondta – nyilvánvalóan Orbán Viktor álláspontjára utalva –, hogy Ukrajna számára veszélyes a tűzszünet. Egyszer már volt ilyen, akkor veszítették el a Krímet, aztán jött a 2022-es invázió. Tűzszünetről olyan vezetők beszélnek, akik még nem tapasztalták meg a háborút, ölelkeznek Vlagyimir Putyinnal, de még sosem álltak vele harcban. 

Kitért Trumppal folytatott tárgyalására is. Szerinte a folytatásra mindkét oldalnak fel kell készülnie. Látta, Trump azt szeretné, hogy gyorsan érjen véget a háború, és biztosan lesznek javaslatai ehhez, Ukrajnának azonban még időre van szüksége, és az áll érdekében, hogy ne gyors, hanem fair vége legyen az egésznek.  

Beszélt a 300 milliárdnyi befagyasztott orosz vagyonról, amelyet tudnának használni arra, hogy megerősítsék védelmi iparukat és hadseregüket. Ahhoz, hogy Európa ebben döntést hozzon, nem szükséges az Egyesült Államok. Zelenszkij beszélt arról, hálásak Magyarországnak a humanitárius támogatásért, azt is megemlítette, a magyar kormány fegyvereket nem küldött. 

 

 

 

 

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésen.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

A pribék és áldozatai

Vannak példák a filmtörténetben, amelyeknek kiindulópontja az egykori áldozat jellemzően váratlan, ritkábban tudatos találkozása börtönőrével/kínzójával. Liliana Cavani Az éjszakai portásától Denis Villeneuve Felperzselt földjén át Jonathan Teplitzky A háború démonjai című filmjéig találhatunk néhány (nem olyan sok) példát erre az alaphelyzetre.

Táborlakók

A holokauszt történetének van egy makacsul újratermelődő perspektívája: Auschwitz mindent elnyel, a többi helyszín pedig vagy ennek a gravitációs mezőnek a peremére szorul, vagy egyszerűen kiesik a látómezőből. Szécsényi András Csereláger című könyve nem akar leszámolni ezzel a perspektívával – csendesebben, de határozottabban tesz mást: elmozdítja.

Együttélési problémák

Panaszt tett a szegedi önkormányzati ingatlankezelő cég munkatársára egy ügyvéd, akivel ügyfelei érdekében tárgyalva nem tudott szót érteni. A cég lépett: elbocsátotta az ügyvéd élettársát, aki próbaidőn dolgozott ott. Az eset az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala elé került.

Csak a csönd

Máig nem kárpótolták a Felvidékről kitelepített magyarokat, noha a magyar Alkotmányíróság (AB) már 1996-ban kimondta e helyzet alkotmányellenességét. Az AB akkor a rendezés határidejét 1997-re tűzte ki. A köz­vélemény erről az ügyről jószerivel semmit nem tud.

Tényleg politikai döntések születnek a magyar sajtóperekben?

A Bors különszámának betiltásán azért lepődhettek meg a fideszes politikusok, mert az utóbbi években nem ehhez a bírói gyakorlathoz szoktak. A propaganda­média és a Fidesz lejárató kampányainak védelmében a bíróságok többször is abszurd döntéseket hoztak, ám amikor a miniszterelnök perelt, már más szabályokat alkalmaztak.