Formális döntéseket nem hoztak Budapesten az Európai Politikai Közösség csúcstalálkozóján összegyűlt állam- és kormányfők. Eltérő véleményeket fogalmaztak meg a résztvevők, de abban egyetértettek, hogy az amerikai választási eredményre reagálni kell, és Európának nagyobb felelősséget kell vállalnia saját békéjéért és biztonságáért, nem lehet elvárni az amerikaiaktól, hogy védjenek meg minket.
Így foglalta össze csütörtök esti sajtótájékoztatóján a házigazda, Orbán Viktor miniszterelnök a több mint negyven állam- és kormányfő tanácskozásának eredményét.
A 47 ország alkotta Európai Politikai Közösség tagjai évente kétszer találkoznak, az egyik helyszín mindig az EU soros elnökségét betöltő ország fővárosa, most Budapest. A következő ilyen találkozó házigazdája, Edi Rama albán miniszterelnök a tájékoztatón megengedte magának azt a poént, hogy a résztvevők Budapesten „a fekete bárány akoljában gyűltek össze”. Edi Rama szerint Vlagyimir Putyin nehéz időket hozott az Európai Unióra, de fel is ébresztette, ő legalábbis bátorító fejleményeket lát. Azt reméli, Albánia más nyugat-balkáni országokkal együtt még ebben az évtizedben csatlakozhat az Európai Unióhoz.
A magyar miniszterelnök a hvg.hu tudósítása szerint azt mondta, nehéz, bonyolult és veszélyes a világ mostani helyzete, Európa békéjét, stabilitását és jólétét egyszerre fenyegetik veszélyek. Ilyenkor azért érdemes találkozni, mert együtt jobb válaszokat lehet adni a kihívásokra, mint külön-külön.
Kitért a migrációra is Orbán Viktor, azt mondta, ez a jelenség feszegeti az európai intézményi kereteket, a mostani helyzettel mindenki elégedetlen. A politikai vezetők változtatni szeretnének, de ennek komoly akadálya van, amelyen át kell törni. Bírósági aktivizmusról beszélt, arról, hogy a közös döntések bírói döntésekbe ütköznek, és ez ellen Magyarország kezdett lázadni. A magyar miniszterelnök meggyőződése, hogy a migrációt csak úgy lehet megállítani, ha fellázadnak a hatályos jogszabályok és bírói ítéletek ellen.
A tájékoztatón a kérdésekre válaszolva Orbán Viktor azt mondta, 2015-ben a migrációs válság kezdetén a magyar kormány a kerítés felépítésével is lázadt, azóta más országok is építettek ilyet, és már nem számít bűnnek. Az is magyar újítás, hogy senkit nem szabad beengedni az országba, amíg a menedékkérelmét nem bírálták el. Ezt a magyar metódust jogszabályok nehezítik – így mondta azt, hogy ellentétes az uniós joggal –, emiatt el is ítélte Magyarországot az Európai Bíróság, pedig ezzel egész Európát védi Magyarország. Megmondta, a lázadás következő lépése az lesz, hogy ezután sem enged be Magyarország senkit, és a megoldás az, ha minél több ország lázad ugyanígy. „Én vagyok az egyetlen miniszterelnök Európában, aki túlélte a migrációs krízist” – mondta. Úgy gondolja, ennek az az oka, hogy az emberek oldalán maradt.
Az amerikai elnökválasztás eredményéről azt mondta, óriási esély Magyarország számára, hogy olyan közeli kapcsolatban van az Egyesült Államokkal mint még soha. Emlékeztetett, hogy Trumpot börtönbe akarták zárni, el akarták kobozni a vagyonát, meg is akarták ölni, mégis ő lett az elnök. A magyar kormányfő büszke arra, hogy ilyen harcostársa van, aki a mindenkori hatalmi elittel szembemegy az emberek érdekében.
Az ukrajnai háborúról azt mondta, aggódik amiatt, hogy túl sokat gondolkodnak a döntéshozók azon, mi lesz a megoldás a békére, és így csökken az esély a tűzszünetre. Orbán Viktor szerint nem is az a kérdés, mi lesz az Ukrajnának szánt 50 milliárdos csomag sorsa, hanem hogy mi történik, ha elfogy az a pénz, és ki, miből fogja finanszírozni a további kéréseket. Úgy látja, az európaiak egyre kevésbé akarnak finanszírozni egy olyan háborút, amit nem értenek, és nem tudják róla, meddig fog tartani.
A címlapképen Charles Michel, az Európai Tanács elnöke és Orbán Viktor miniszterelnök látható az Európai Politikai Közösség november 7-i tanácskozásán. Fotó: MTI/ Máthé Zoltán
