Tom Hanks és a Szöszi a múlt év legrosszabbjai között
Itt vannak az Arany Málna, vagyis a legcsapnivalóbb filmekért járó díj jelöltjei.
Kultúra
Megérkeztek a 2023-as Oscar-díj jelöltjei
A Minden, mindenhol, mindenkor című sci-fi kapta idén a legtöbb jelölést, összesen tizenegyet.
Kik azok a krími tatárok, és hová tartoznak?
E közösség létezését a szovjet és orosz narratíva tagadja. Történetüket, kultúrájukat most fotókiállítás mutatja be a Centrális Galériában. Az alkotóval, Emine Ziyatdinova dokumentumfotóssal beszélgettünk.
Mit árul el egy házi könyvtár a tulajdonosáról?
Könyvet nemcsak olvasni jó, hanem venni, örökölni, birtokolni is. De hogyan tároljuk őket, mennyit és meddig, és hogyan szabaduljunk meg tőlük? Összegyűjtöttünk pár személyes történetet.
Tom Cruise a világ mellett néha egy-egy karriert is megment
A színész szabadította ki a Tár rendezőjének első moziját Harvey Weinstein karmaiból.
"Tervek készültek, hogyan nézzen majd ki a szentesi Harvard"
Hét évig rohadt Szentesen, az egykori Esze Tamás laktanya legénységi étkezdéjében az úgynevezett "Selye-hagyaték".
A nagyvárosi barom lemegy vidékre
Hogy gyilkosság után nyomozzon és podcastet készítsen, viszont mindenekelőtt saját előítéleteivel szembesül. B.J. Novak rendezői bemutatkozása, a Vengeance krimibe csomagolva mutatja be megosztott Amerikát.
„A diktatúra kényelemszeretetből táplálkozik”
Konrád György A cinkos című regényében egyetlen életútba sűríti a 20. századi magyar történelmének legfontosabb tapasztalatait, ezen keresztül pedig az elnyomó hatalom működéséről és az ellenállás lehetséges, lehetetlen útjairól is sokat tud mesélni.
Egy zseni gyermekkora
Spielberget szokták a világ legjobb filmrendezőjének is nevezni egyesek. Nagyon nem az, viszont az újabb kori, elsősorban amerikai filmtörténetnek, és a műfajra gyakorolt amerikai kulturális befolyás kizárólagossága miatt a világ filmtörténetének is csakugyan meghatározó, kifejezetten emblematikus alakja.
Idézőjelben
Valamit kellene kezdenünk a realizmussal, amelyet jó ideje sem lenyelni, sem kiköpni nem tudunk, merthogy nem bírjuk belegyömöszölni a szűkre szabott kánonba, vagy jó lelkiismerettel kiiktatni onnan.
Innen szép álmodni
A szerző szemlélődő szereplője a valóságnak, megfigyelései hol rabul ejtik, hol elengedik, ha hagyja, emlékei a megfigyelő szabadságát, pontosságát, egyben szorongását engedik sejtetni. „Azt mondták, akkor szabadulhatok ki / ebből a szobából, ha megoldom / a feladványt, de nem tudom / milyen feladványról van szó, / nem látok semmit, ami feladvány / lehetne, nézem, hogy sarkok, ablakok, / falak és mennyezet, osztok, szorzok, / de nem tudok rájönni.” (III/92 – Szabadulás)
Boldog menekült
Az ukrán lány jól érzi magát a Duna-parti faluban, nem száll fel a Németországba tartó buszra, nem akar továbbmenni a többiekkel. Egy idegen mindenáron házat akar venni, és végül talál is egyet, sütheti hajnali négytől délig a túrós süteményt, a kakaós csigát és a buktákat. A novellákban a Duna tényleg szép, a környezete is.
A boldog aratás
Sebő Ferenctől hallottam e népi bölcsességet: „Aki tízéves korára nem elég vidám, húszéves korára nem elég szép, harmincra nem elég erős, negyvenre nem elég gazdag, ötvenre nem elég bölcs…, az már nem is lesz az soha.”