Tom Cruise a világ mellett néha egy-egy karriert is megment

  • narancs.hu
  • 2023. január 23.

Mikrofilm

A színész szabadította ki a Tár rendezőjének első moziját Harvey Weinstein karmaiból.

Világok harca, A holnap határa, vagy épp a Mission: Impossible-sorozat – Tom Cruise-nak a világ megmentése már csuklóból jön, tavaly viszont egy ettől is nagyobb hőstettet vitt végbe: a Top Gun: Maverickkel a mozikat is sikerült kihúznia a csávából. Talán ennek köszönhető, hogy ma már nem kritizálják a színészt a szcientológiával kapcsolatban, és a kanapén ugráló balhé is a múlté: igazi Tom Cruise-reneszánszot élünk, ami egy Oscar-jelölésben, sőt, akár a Maverick Oscar-díjában is kicsúcsosodhat.

Most pedig egy új arc coming outolt Cruise-rajongóként: Todd Field, a színészből lett rendező, aki leginkább megosztó témájú, mély drámáiról ismert, melyek eddig három Oscar-jelölést hoztak neki. Legújabb filmje, a Tár pedig csak tovább növelheti elismerései számát: a zenés dráma egy Lydia Tár nevű, ellentmondásos komponistáról szól, akit Cate Blanchett alakít.

Field a Tár apropóján egy interjúban felidézte rendezői bemutatkozását és azt, hogyan mentette meg Cruise a karrierjét. Első filmje, a 2001-es A hálószobában egy New England-i család drámáját mutatja be, amely akkor bontakozik ki, mikor az egyetemista fiú elkezd egy sokkal idősebb nővel randizni. A mozi a függetlenfilmes Sundance filmfesztiválon mutatkozott be nagy sikerrel, ennek hatására pedig a Miramax vásárolta meg a jogokat. A produkciós cég egy időben hatalmas elismerésnek örvendett, hiszen tevékeny szerepet játszottak a 90-es években az amerikai függetlenfilmek felfutásában: olyan mozikat forgalmaztak, mint a Shop-stop, a Ponyvaregény, vagy épp a Sikoly. Különösen jók voltak abban, hogy Oscarig juttassák saját produkcióikat: máig az ő agresszív marketingkampányuknak tulajdonítják, hogy a Szerelmes Shakespeare 1999-ben legyőzte az Oscaron a Ryan közlegény megmentését, Az őrület határánt, vagy épp Az élet szépet.

Field azonban valósággal összetört amikor megtudta, hogy A hálószobában a Miramaxhoz került. A cég vezetője ugyanis Harvey Weinstein volt. A MeeToo-mozgalmat kirobbantó, ma már elítélt szexuális ragadozónak számító producer viselt dolgai még nem voltak ugyan ismertek, de már akkor is hírhedt volt arról, hogy magának követeli a kreatív kontrollt és képes az alkotók engedélye nélkül újravágni filmeket. „A fürdőszobában sírtam. Felhívtam Tom Cruise-t és elmondtam neki, hogy valami szörnyű dolog történt. Ő erre azt felelte: »Így kell lejátszanod a dolgot. Hat hónapodba kerül majd, de legyőzöd őt. Csak tégy lépésről lépésre pontosan úgy, ahogy mondom«” – emlékezett vissza a rendező. Cruise korábban dolgozott már együtt Weinsteinnal, így ismerte szokásait. Azt tanácsolta Fieldnek, engedje meg, hogy a producer kénye-kedve szerint vágassa újra A hálószobábant, bízzon abban, hogy az új változat gyengén teljesít majd a tesztközönség előtt. Ezután Fieldnek csak annyi a dolga, hogy mutasson rá: a Sundance-en még imádták a filmet, épp ezért azt a verziót kell moziba küldeni.

Field végül megfogadta a tanácsát, és jól jött ki az egészből: A hálószobában költségvetése huszonötszörösét kereste meg a pénztáraknál és az év egyik legelismertebb filmjévé vált, amit öt Oscarra jelöltek, köztük a legjobb film díjára. Cruise személyének azonban ettől sokkal nagyobb hatása volt Field karrierjére. Együtt játszottak ugyanis Stanley Kubrick utolsó alkotásában, a Tágra zárt szemekben. Ekkoriban Field még csak kacérkodott a rendezéssel, mindössze néhány kisfilmen volt túl. Cruise viszont bátorította, hogy ne adja fel álmát, készítse el első játékfilmjét.

A hálószobábant 2006-ban az Apró titkok követte, melynek karrierje szintén nem volt fáklyásmenet. Összetett, borongós hangulatú, de kiváló dráma, melyben egy pár, egy szexuális ragadozó és egy kegyvesztett rendőr útjai kereszteződnek. A projektnek Robert Shaye, a New Line Cinema alapítója adott zöld utat, mire azonban a film elkészült, Shaye már nem volt a produkciós cégnél. Az új fejes, Toby Emmerich maga figyelmeztette a rendezőt, hogy vigye az Apró titkokat egy másik stúdióhoz, mert ő el fogja temetni a filmet – és így is tett. Gyakorlatilag nem kapott reklámot és normális forgalmazást: egyetlen előzetese jött ki hat héttel a premier előtt, azt is egyetlen mozi előtt játszották, internet híján alig találkoztak vele az emberek. Végül mindössze 42 vásznon mutatták be, és azután sem emeltek a számokon, hogy a filmet három Oscarra jelölték (az adaptált forgatókönyvek mellett két szereplőt, Kate Winsletet és Jackie Earle Haley-t nominálták). Sőt: a Golden Globe-on hiába kapott jelölést a legjobb film – dráma kategóriában, a díjátadón még klipet sem mutattak belőle, mivel a New Line Cinema direkt nem készült ilyennel. Field szerint végül maga Meryl Streep korteskedett az Apró titkok mellett, kiállva azért, hogy több moziban mutassák be.

A Tárral ilyen problémája már nem volt Fieldnek: a díjszezon egyik legerősebb indulójának számít, melyre a jelek szerint nem csak Oscar-jelölések, de díj, vagy egyenesen díjak várnak majd.

A Tár február 16-án érkezik a magyar mozikba.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.