Könyv

Boldog menekült

Kiss Noémi: Karácsony a Dunán

Kritika

Az ukrán lány jól érzi magát a Duna-parti faluban, nem száll fel a Németországba tartó buszra, nem akar továbbmenni a többiekkel. Egy idegen mindenáron házat akar venni, és végül talál is egyet, sütheti hajnali négytől délig a túrós süteményt, a kakaós csigát és a buktákat. A novellákban a Duna tényleg szép, a környezete is.

A természetközeli élet tárgyai­val, díszleteivel, a nyeles telken tárolt hajókkal könnyű meghitt kapcsolatba kerülni. Karácsonykor a mamó énekel, a nagyapó dülöngél, az egyik apa részegen jár haza, fagyban is nyitva hagyja a bejárati ajtót. A másik puszta kézzel ver, a harmadik ostorral, szíjjal tanítja a gyerekeinek a mórest, Óriás Béla pedig, akinek nincs egy foga sem, befalazza a feleségét. Anya szépen eltűnik, a gyerekét rábízza egy vak házaspárra, mert azok olyan szépen élnek. Más anya otthon egész nap pálinkás szódát iszogat, a hatósági ember jöttére kivirul, szép ruhát vesz fel, és azt tervezi, hogy ő is eltünteti a férjét, csak okosabban, mint a szomszéd a feleségét. Az NDK gyártmányú diótörő a szájával roppantja a csonthéjat. A zálogházban szoknyát adnak rá, mert nőnek hiszik. Ebbe a világba tartozik a közeli városban a szánkózódomb helyére épített pláza, ahonnan karácsonykor, ha valahogy megidézik, alighanem rögtön menekülni kezd a Jézuska a parkolón vagy a szellőztetőcsöveken át. Ép emberek törnek darabokra: az ukrán lány meztelenül érkezett, teste szétszórva mellette; a masszőr a telefonban ráparancsol a páciensre, hogy ha jön a kezelésre, se a púpját, se az összetört csontjait ne felejtse otthon, az ikrek anyja pedig, ahogy hazaér a plázából, csupa fáradt jóságdarabkákból van összerakva.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.