Könyv

Boldog menekült

Kiss Noémi: Karácsony a Dunán

Kritika

Az ukrán lány jól érzi magát a Duna-parti faluban, nem száll fel a Németországba tartó buszra, nem akar továbbmenni a többiekkel. Egy idegen mindenáron házat akar venni, és végül talál is egyet, sütheti hajnali négytől délig a túrós süteményt, a kakaós csigát és a buktákat. A novellákban a Duna tényleg szép, a környezete is.

A természetközeli élet tárgyai­val, díszleteivel, a nyeles telken tárolt hajókkal könnyű meghitt kapcsolatba kerülni. Karácsonykor a mamó énekel, a nagyapó dülöngél, az egyik apa részegen jár haza, fagyban is nyitva hagyja a bejárati ajtót. A másik puszta kézzel ver, a harmadik ostorral, szíjjal tanítja a gyerekeinek a mórest, Óriás Béla pedig, akinek nincs egy foga sem, befalazza a feleségét. Anya szépen eltűnik, a gyerekét rábízza egy vak házaspárra, mert azok olyan szépen élnek. Más anya otthon egész nap pálinkás szódát iszogat, a hatósági ember jöttére kivirul, szép ruhát vesz fel, és azt tervezi, hogy ő is eltünteti a férjét, csak okosabban, mint a szomszéd a feleségét. Az NDK gyártmányú diótörő a szájával roppantja a csonthéjat. A zálogházban szoknyát adnak rá, mert nőnek hiszik. Ebbe a világba tartozik a közeli városban a szánkózódomb helyére épített pláza, ahonnan karácsonykor, ha valahogy megidézik, alighanem rögtön menekülni kezd a Jézuska a parkolón vagy a szellőztetőcsöveken át. Ép emberek törnek darabokra: az ukrán lány meztelenül érkezett, teste szétszórva mellette; a masszőr a telefonban ráparancsol a páciensre, hogy ha jön a kezelésre, se a púpját, se az összetört csontjait ne felejtse otthon, az ikrek anyja pedig, ahogy hazaér a plázából, csupa fáradt jóságdarabkákból van összerakva.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Neked ajánljuk

A képekbe dermedt vágy

Az Aspekt című feminista folyóirat társ­alapítója, Anna Daučíková (1950) meghatározó alakja a szlovák és a cseh feminista és queer művészetnek és a kilencvenes évektől a nemzetközi szcénának is.

Emberarcú

Volt egy történelmi pillanat ’56 után, amikor úgy tűnt: a szögesdrótot ha átszakítani nem lehet ugyan, azért átbújni alatta még sikerülhet.

Fától fáig

  • - turcsányi -

A Broke olyan, mint egy countrysláger a nehéz életű rodeócowboyról, aki elvész valahol Montanában a méteres hó alatt, s arra ébred, hogy épp lefagyóban a lába.

Kis nagy érzelmek

Egyszerű és szentimentális, de mindkettőt büszkén vállalja Baltasar Kormákur filmje. Talán az Előző életek volt utoljára ilyen: a fordulatok és a hősök döntései néha elég vadak, de sosem annyira, hogy megtörjék az azonosulás varázsát, az érzelmek őszintesége pedig mélységes hitelességet kölcsönöz a filmnek.

Nincs bocsánat

Az előadás Balássy Fanni azonos című kötetéből készült. A prózatöredékekből összeálló, műfajilag nehezen besorolható könyv a 2020-as években felnőtté váló fiatalok életkezdési pánikhelyzetéről ad meglehetősen borús képet.

Az individuum luxusa

  • Balogh Magdolna

Igazi szenzációnak ígérkezett ez a láger­napló, hiszen a mű 1978-ban csak erősen megcsonkítva jelenhetett meg a szerző magán­kiadásában, többszöri kiadói elutasítás és a publikálás jogáért folytatott 12 évnyi küzdelem után. 

Nem pontosan ugyanaz a szem

Ötvenhét turistabusz áll a parkolóban. A sofőrök dohányoznak, beszélgetnek, múlatják az időt, míg várnak az utasaikra. Akik nagyjából másfél óra alatt végeznek; előbb Auschwitz 1-et járják körbe, aztán jön Birkenau, oda át kell vinni őket, mert az cirka 3 kilométerrel távolabb van, ott aztán újabb egy-másfél órát eltöltenek majd.

Dőlve halnak

Lóhalálában terjesztették be és fogadták el egy salátatörvénybe csomagolva a védett erdők könnyebb letarolását lehetővé tevő módosításokat a kormánypárti képviselők. Az erdőkért aggódó szakemberek is csak találgatnak, kinek sürgős a várható erdőirtás.