Kultúra

8 kis kritika

8 kis kritika

Az érdekes nevű művész Londonból származik, ám zenei karrierje (más, jeles elődökhöz hasonlóan) Liverpoolból startolt, ahol alapító tagja lett a Super Numeri nevű triónak. A Ninja Tune-nál publikáló legények érdeklődését alapvetően a hetvenes évek pszichedelikus, kísérleti és elektronikus zenéi kötötték le, a folktól a progrockon keresztül a Krautig, melyekből remek, egyedi menüt raktak össze a fúziós zenék rajongóinak nagy örömére. - minek -

Van egy jelenet, ami az ilyen királyos filmekből nem hiányozhat. A követ megérkezik. Ha kimaradna, akkor egy titkos bizottság nem engedné ki az opust még a vágószobából sem. Azon művészek, kiknek fontos kifelé is a(z alkotói) szabadság, már a főcím előtt letudják - arra, hogy aztán miért fordul elő a jelenet még ötször, már jóval nehezebb magyarázatot találni. Csizmatalpak döngnek a palota kövén, végtelen folyosókon rohannak végig harcias férfiak. Megvan vagy fél tucat, középen az a töpszli a követ. Mennek vagy kétszázzal, köpenyük suhog, lebbennek nehéz függönyök, tárulnak vaskos ajtók, az udvari népség félrehúzódik, s kicsit tán csitul is, szemük lesütik, de fejük mintha tengelyen fordulna. A követ a trón elé ér. Akkor a majom beleugrik a vízbe... Ha nézőpontot váltunk, semmi jóra ne számíts: az érkező mond majd valamit, s a hatást leolvashatjuk a király arcáról. Nincs az a király... - turcsányi -

Válunk. Jómódban, rosszkedvben, bele a kamerába. Utoljára Ozon kezdte így, savanyú arccal, a javak felosztásával, de míg a francia hozta a tőle megszokott bravúrszámot, addig itt a szikár svédek jönnek, hogy ország-világ előtt megmutassák, mi vezetett a bírósági végzésig. Az eredeti cím ugyan nem utal a bergmani kapcsolatra, de a magyar változat lelövi a filmtörténeti poént: a Jelenetek két házasságból nem folytatása Bergman klasszikusának, hiszen azt még életében maga az agg mester követte el Saraband címmel, de a házastársi elhidegülés programszerű kikémlelése mi mást is juttathatna eszünkbe (mindenről ugyanaz - pl. Bergman), mint Erland Josephson és Liv Ullmann esendő vergődését. - köves -

Joachim Trier nem volt tagja a generációvá összeálló Simó-osztálynak (a fiatal norvég Stephen Frearsnél tanult a híres londoni National Film and Television Schoolban), de mintha csak a legendás osztályfőnök útmutatását vette volna alapul első egész estéséhez.

Van egy jelenet Tage Danielsson mára klasszikussá vált filmjében, a Picasso kalandjaiban, amikor a fiatal katalán festő éppen a gyermeteg és idegesítő finn díva arcképét akarja megfesteni, de dühében a valóságos képmás helyett egy eltorzult fejformát hoz létre. "És megszületett a kubizmus" - jegyzi meg kissé történelmietlenül a narrátor, mintegy e profil keletkezéstörténetével igazolva a többféle nézőpontra feltördelt, majd újraépített képtípust felfedező/alkalmazó festészeti stílus mögött megbúvó lelki mozgatórugókat. A vicces jelenet befejező pontján Pablo gyorsan megbuherálja a modell fejét: a valóságot a képhez igazítja, s így megteremti a kiindulópont és a leképezett végeredmény közötti hasonlóságot. Dékei Kriszta

Beney Zsuzsa verseit 1969-ben Weöres Sándor ajánlotta az olvasók figyelmébe. Azt írta: "A magyar költészet aligha produkált szubtilisabbat, szellemibbet, mint Beney Zsuzsa lírája. Versei annyira éterikusak, hogy eleinte alig érzékeljük a témáikat, csak többszöri elolvasás után bontakoznak ki." Weöres azt latolgatja, vajon ez a költészet továbbra is bizonyos önbüntető áldozat marad-e, vagy pedig "alacsonyabbra ereszkedik közénk", s közlései idomulnak költészetünk felfogható, már elsajátított tömbjeihez. Báthori Csaba

Lehel piac, 35 fok, hömpölygő tömeg. Kivételesen lemondok a szokásos áruszemlézésről, inkább célirányosan a nénim felé veszem az utat - "...mindig itt vagyok, aranyos, jöjjön máskor is...".

Ha Budapest úgy fejlődött volna az elmúlt tizenöt évben, ahogy annak idején elképzeltük, akkor a Corvin áruház ma legfeljebb a régi rosszat szimbolizáló alumíniumba (a "magyar ezüstbe") csomagolt emlékműként maradt volna a Blaha Lujza téren. Vannak erre utaló jelek - konkrétan a tetőn működő szórakozóhely -, ám mivel a fővárosban a szebb napokat látott bevásárlóközpontnál is visszataszítóbb fekélyek árulkodnak a városrendezés nem éppen szerencsés megoldásairól, a Corvin megléte tulajdonképpen evidencia.

Visszaemlékezéseiben lebbenti fel a fátylat a 100. születésnapját nemrég ünneplő kommunista veterán, hogy milyen volt, amikor irodalmi vonalra került a pártban.

A jövő hét legsúlyosabb eseménye a Művészetek Palotájában rendezett Mahler-ünnep szeptember 6-11. között.

kulthírek

Legfrissebb listánkon szembeötlő, hogy a klasszikusok állnak az élen, amennyiben Örkény Istvánt annak tekintjük, és nincs okunk rá, hogy ne tekintsük annak, hiszen darabjait rendszeresen játsszák, és egyperces novellái sem hajlandók elavulni - hála istennek. Örkényről megjelent már monográfia, de tudomásunk szerint Szirák Péter könyve az első teljes pályakép a rendszerváltás után.