Film - Oslóban - Joachim Trier: Szerzők

Zene

Joachim Trier nem volt tagja a generációvá összeálló Simó-osztálynak (a fiatal norvég Stephen Frearsnél tanult a híres londoni National Film and Television Schoolban), de mintha csak a legendás osztályfőnök útmutatását vette volna alapul első egész estéséhez.

Joachim Trier nem volt tagja a generációvá összeálló Simó-osztálynak (a fiatal norvég Stephen Frearsnél tanult a híres londoni National Film and Television Schoolban), de mintha csak a legendás osztályfőnök útmutatását vette volna alapul első egész estéséhez. A Szerzők egy felettébb magabiztos "így jöttem" film a messzi Norvégiából, hősei mai gyerekek, pont kilábalóban a kamaszkorból eredeztethető véd- és dacszövetségekből. Még együtt lógnak a parkban, bőszen leszólják az ősök lemezeit, magabiztos elméleteket gyártanak a csajokról, de már ott dolgozik bennük a szerepválasztási kényszer: a művész legyek vagy reklámszakember hamleti dilemmája. Mégsem a dán királyfi, hanem két norvég írópalánta kér szót Trier filmjében (az atyák szellemeit azért megtaláljuk a mellékszereplők között, de mint a szellemek általában, támaszt nyújtó együttsörözésre teljességgel alkalmatlanok). És nincs az a szent eskü, öröknek gondolt baráti szövetség, ami ne vesztene sokat makulátlanságából, amikor a felek lejönnek a gyerekkorról. E lejövést cifrázza igen technikásan a szerző, aki épp csak annyira tartja el magától, hogy első filmesek helyett két első könyvest taszajt bele a bús nagybetűsbe. Így sikerült ugyan a filmtörténeti megemlékezést kiszervezni a főszereplők szájából (nem mintha az irodalmi utalások kevésbé hatnának belterjesen), de ettől még ott az egész tananyag a vásznon ügyes montázsokba és frissnek ható képi megoldásokba csomagolva. Maradva a magyar kapcsolatnál: míg az oslói generációs dumák a "Ki a csöcs az a Nagy Imre?" és a többi jól sikerült Moszkva teres beszólás északi rokonai, addig az A-ból B-be tartó történetet folytonosan kizökkentő játék a Macerás ügyeket idézi. Persze meglehetősen önkényes dolog a rokonságok ilyetén kijelölése, hisz könnyen lehet, hogy egy végzős spanyol rendezőosztály is hasonlóképpen ismerne magára Trier filmjében. Az ősmagyar rokonság bizonyítása mégsem reménytelen, hiszen ha valaki, akkor mi aztán jól értjük, mit üzen a rendező, amikor jól hallhatóan kijelenti: minden kis országbeliben van egy kis oslói. Akárhogy is, a norvég versenyző bátran elmerészkedett az "így jöttemek" határáig, és ezzel mindenképpen jó példával állt elő, sőt, sokra is vitte: a Szerzők egy csodálatos barátság kezdete lehet a koprodukciós nagyhatalmakkal.

Forgalmazza az Odeon

Figyelmébe ajánljuk

Móricka evangéliuma

Semmi nem áll távolabb a keresztény szellemiségtől, mint a magas áhítatossági kvóciensű elmélkedések magáról a Történetről, de talán egyetlen kifejezésforma sem produkált annyi fércművet, mint a film.

Rap-szódia

Misztikus hangulat, a forgószínpadon egy kettéhasított vár, eleve ferde elemekkel, amelyek épp eldőlni készülnek. A látvány (díszlet: Horesnyi Balázs) rögtön megteremti az alapérzetet: minden szétesni látszik Veronában a két család viszálya miatt. Egy cseppnyi költőiség még így is kerül mindennek a tetejébe: égi jelenségként érkezik Júlia ágya, ahol újdonsült férjével, Rómeóval elhálhatják a nászéjszakát.

Szegvár, retúr

Még előző kötetében, a Lányos apában írta Grecsó Krisztián, hogy két évtizede az édes­apjáról szeretne írni. „Gyakoroltam, készültem, megbocsátottam, fejlődtem, aztán felejtettem, kidobtam mindent, gyűlöltem, visszaestem.”

Vissza a kenguruhoz

„Mi az a gondolati, szemléleti újdonság, amely a csalogató, modern kísérőzenén, a színes képeken, a megvalósult filmben átsugárzik? Sajnos nem több, mint hogy a Levi’s vagy a Lee Cooper márkájú farmerdzseki alatt is doboghat becsületes munkásszív” – írták találóan A kenguru című filmről 1976-os bemutatója után a Filmvilágban.

Tájékozódunk

Egy héttel azután, hogy az Egyesült Államok pénzügyminisztériumának illetékes szerve szankciós listára tette Rogán Antalt a magyarországi rendszerszintű korrupcióban betöltött szerepe miatt, összeült az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottsága.

A harmadik köztársaság kapujában

Száz napot kellett várnia a kormányalakítási felkérésre a pártvezető Herbert Kicklnek, noha az Osztrák Szabadságpárt az élen végzett a tavaly szeptemberi választáson. Az államelnök Alexander Van der Bellen mindent megtett, mégsem tudta elkerülni a szélsőjobboldal kormányba hívását.