Janisch Attila: Háborús készülődés Orbán hazug békepolitikája mögött

  • Janisch Attila
  • 2025. május 12.

Publicisztika

Mi értelme annak, hogy “szakítsunk az eddigi béketevékenységgel, az eddigi békementalitással, és átálljunk a háború felé vezető út nulladik fázisára”? Ki, mely ország ellen folytatandó háborús út nulladik fázisára kell átállnunk?

Sajnálatos, hogy a magyar független sajtó és az elemzők egy része mennyire aránytévesztetten reagált a múlt csütörtökön történtekre. Gyurcsány Ferenc vélhető célzattal éppen akkorra időzített lemondásának bejelentésével foglalkoztak (tisztelet a kivételnek), holott Magyar Péter – ugyanaznap (!) – Orbán békepolitikájának hazug voltát leleplező beszéd hangfelvételét hozta nyilvánosságra..

Mi hallható ezen a hangfelvételen? Szalay-Borbrovniczky Kristóf, Orbán honvédelmi minisztere de facto a háborúra készülést adja parancsba a katonai vezetőknek tartott zártkörű beszédében. Szó szerint idézve, ami a kiszívárogtatott hangfelvételen hallható: “Ez azt jelenti, hogy szakítunk az eddigi béketevékenységgel, szakítunk az eddigi békementalitással. (…) Szakítsunk az eddigi békementalitással és átálljunk a háború felé vezető út nulladik fázisára.”

Mindez 2023-ban hangzott el, egy évvel a 2022-es választást követően, amelyen Orbán a magyar kormány békepártiságának és a háború lehetőségét teljes egészében kizáró törekvésének folyamatos sulykolásával kampányolva szerezte meg a negyedik kérharmadát, és most, a 2026-os választásra készülve is e békeígérvények állnak Orbán kampánykommunikációjának centrumában.

A NER vezérkara persze erőlködve igyekszik szétmaszatolni e mondatok valós jelentését; Gulyás Gergely az üggyel kapcsolatban tartott kormányinfón egyenesen lepkefingnak nevezte az elhangzottak politikai jelentőségét. Csakhogy miért tűnik hazugságnak, amikor Gulyás e jellemzően primitív választ azzal egészíti ki, hogy “háborús világhelyzetben teljesen normális, ha egy ország, így Magyarország hadserege is megerősíti magát”?

Azért, mert nagy különbség, ha egy ország egy esetleges, kívülről érkező katonai támadásra számítva védekező célzattal erősíti meg a hadállományát, vagy ha támadó jellegű háborúra készül.

Miből gondolom, hogy a honvédelmi miniszter felvételen hallható szavai nem a védekező háborúra való felkészülésről szólnak? Erre a hadügyminiszter első mondata a válasz: “Ez azt, jelenti, hogy szakítunk az eddigi béketevékenységgel, szakítunk az eddigi békementalitással.” Csakhogy a saját ország megvédésére való katonai felkészülés nem jelent egyet a békementalitással való szakítással, sem a béketevékenység feladásával. Sőt. A saját ország megvédését szolgáló katonai készültség erősítése, éppen a béke fenntartását és a háború lehetséges elkerülését szolgálja, mivel Magyarország megtámadására feltételezhetően készülő külső erő, látva a magyar hadsereg erősödését esetleg meggondolja magát. Aki felszámolja a béketevékenységet, a békementalitást, az valószínűsíthetően nem honvédő háborúra készül. Márpedig Szalay-Borbrovniczky egyértelműsíti, hogy a békementalitás és a béketevékenység beszüntetése azt a célt szolgálja, hogy “átálljunk a háború felé vezető út nulladik fázisára”.

A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Két óra X

Ayn Rand műveiből már több adaptáció is született, de egyik sem mutatta be olyan szemléletesen az oroszországi zsidó származású, ám Amerikában alkotó író-filozófus gondolatait, mint a tőle teljesen független Mountainhead.

Megtörtént események

  • - turcsányi -

A film elején megkapjuk az adekvát tájékoztatást: a mű megtörtént események alapján készült. Első látásra e megtörtént események a 20. század második felének délelőttjén, az ötvenes–hatvanas évek egymásba érő szakaszán játszódnak, a zömmel New York-i illetékességű italoamerikai gengsztervilág nagyra becsült köreiben.

Élet-halál pálinkaágyon

Óvodás korunktól ismerjük a „Hej, Dunáról fúj a szél…” kezdetű népdalt. Az első versszakban mintha a népi meteorológia a nehéz paraszti sors feletti búsongással forrna össze, a második strófája pedig egyfajta könnyed csúfolódásnak tűnik, mintha csak a pajkos leánykák cukkolnák a nyeszlett fiúcskákat.

Egy fölényeskedő miniszter játékszere lett a MÁV

A tavalyi és a tavalyelőtti nyári rajtokhoz hasonlóan a vasúttársaság most sem tudott mit kezdeni a kánikula, a kereslet és a körülmények kibékíthetetlen ellentétével, s a mostani hosszú hétvégén ismét katasztrofális állapotok közt találhatták magukat az utasok.