Sajnálatos, hogy a magyar független sajtó és az elemzők egy része mennyire aránytévesztetten reagált a múlt csütörtökön történtekre. Gyurcsány Ferenc vélhető célzattal éppen akkorra időzített lemondásának bejelentésével foglalkoztak (tisztelet a kivételnek), holott Magyar Péter – ugyanaznap (!) – Orbán békepolitikájának hazug voltát leleplező beszéd hangfelvételét hozta nyilvánosságra..
Mi hallható ezen a hangfelvételen? Szalay-Borbrovniczky Kristóf, Orbán honvédelmi minisztere de facto a háborúra készülést adja parancsba a katonai vezetőknek tartott zártkörű beszédében. Szó szerint idézve, ami a kiszívárogtatott hangfelvételen hallható: “Ez azt jelenti, hogy szakítunk az eddigi béketevékenységgel, szakítunk az eddigi békementalitással. (…) Szakítsunk az eddigi békementalitással és átálljunk a háború felé vezető út nulladik fázisára.”
Mindez 2023-ban hangzott el, egy évvel a 2022-es választást követően, amelyen Orbán a magyar kormány békepártiságának és a háború lehetőségét teljes egészében kizáró törekvésének folyamatos sulykolásával kampányolva szerezte meg a negyedik kérharmadát, és most, a 2026-os választásra készülve is e békeígérvények állnak Orbán kampánykommunikációjának centrumában.
A NER vezérkara persze erőlködve igyekszik szétmaszatolni e mondatok valós jelentését; Gulyás Gergely az üggyel kapcsolatban tartott kormányinfón egyenesen lepkefingnak nevezte az elhangzottak politikai jelentőségét. Csakhogy miért tűnik hazugságnak, amikor Gulyás e jellemzően primitív választ azzal egészíti ki, hogy “háborús világhelyzetben teljesen normális, ha egy ország, így Magyarország hadserege is megerősíti magát”?
Azért, mert nagy különbség, ha egy ország egy esetleges, kívülről érkező katonai támadásra számítva védekező célzattal erősíti meg a hadállományát, vagy ha támadó jellegű háborúra készül.
Miből gondolom, hogy a honvédelmi miniszter felvételen hallható szavai nem a védekező háborúra való felkészülésről szólnak? Erre a hadügyminiszter első mondata a válasz: “Ez azt, jelenti, hogy szakítunk az eddigi béketevékenységgel, szakítunk az eddigi békementalitással.” Csakhogy a saját ország megvédésére való katonai felkészülés nem jelent egyet a békementalitással való szakítással, sem a béketevékenység feladásával. Sőt. A saját ország megvédését szolgáló katonai készültség erősítése, éppen a béke fenntartását és a háború lehetséges elkerülését szolgálja, mivel Magyarország megtámadására feltételezhetően készülő külső erő, látva a magyar hadsereg erősödését esetleg meggondolja magát. Aki felszámolja a béketevékenységet, a békementalitást, az valószínűsíthetően nem honvédő háborúra készül. Márpedig Szalay-Borbrovniczky egyértelműsíti, hogy a békementalitás és a béketevékenység beszüntetése azt a célt szolgálja, hogy “átálljunk a háború felé vezető út nulladik fázisára”.
A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!
