Szép Ernő nem süllyedt el!

  • *
  • 2008. szeptember 4.

Könyv

Legfrissebb listánkon szembeötlő, hogy a klasszikusok állnak az élen, amennyiben Örkény Istvánt annak tekintjük, és nincs okunk rá, hogy ne tekintsük annak, hiszen darabjait rendszeresen játsszák, és egyperces novellái sem hajlandók elavulni - hála istennek. Örkényről megjelent már monográfia, de tudomásunk szerint Szirák Péter könyve az első teljes pályakép a rendszerváltás után.

Legfrissebb listánkon szembeötlő, hogy a klasszikusok állnak az élen, amennyiben Örkény Istvánt annak tekintjük, és nincs okunk rá, hogy ne tekintsük annak, hiszen darabjait rendszeresen játsszák, és egyperces novellái sem hajlandók elavulni - hála istennek. Örkényről megjelent már monográfia, de tudomásunk szerint Szirák Péter könyve az első teljes pályakép a rendszerváltás után.

Egyébként egy vitathatatlan klasszikus, Szép Ernő nyerte a szavazást, jelentősen javítva múltkori helyezésén. Szóval - ismét hála istennek! - messze nem elsüllyedt szerző, noha Köves Gábor esszéje ebben a rovatunkban jelent meg Titkos világtipp címen 2008. július 17-i számunkban. Magáról a könyvről, erről az évtizedek óta kéziratban heverő és most a könyvhétre megjelent memoárról, mely az író Budapestre érkezését, első erotikus és írói kalandjait örökíti meg, ugyancsak Köves kollégánk írt recenziót 2008. június 26-i számunkban. A kortárs magyar irodalom visszaszorulni látszik, és a múltkori szavazás nagy nyertese, Borbély Szilárd jelentősen vesztett legutóbbi pontszámaiból. Terveink szerint Árnyképrajzoló című kötetéről két recenziót is közlünk a közeljövőben, mégpedig Sántha József és Vári György tollából. A fiatalon meghalt Simon Balázs sem tudott javítani, pedig benne nagyon bíztunk, mindamellett posztumusz kötetének igen erős a kritikai fogadtatása, emeljük ki a www.litera.hu, illetve a www.revizoronline.com című internetes portálon megjelent írásokat, melyeket két szavazónk, Szegő János, illetve Tarján Tamás jegyzett, az ÉS-ben pedig Margócsy István írt róla szép megemlékezést. Javított állásán Závada Pál Idegen testünk című regénye. Megdöbbentő módon mindössze egyetlen kollégánk voksolt Esterházy Péter Semmi művészet címen megjelent legújabb kötetére. Szóval furcsa kissé, hogy kortárs kritikusaink éppen a kortársakat nem díjazzák. Ennek jegyében került be a vezető tizenegybe Pasolini két ifjúkori töredéke és Robert Menasse Kiűzetés a pokolból című új regénye, noha nálunk Radics Viktória eléggé megsemmisítő elemzést jelentetett meg a műről, ugyanakkor Bárány Tibor szavazónk az ÉS hasábjain agyba-főbe dicsérte. Újabb furcsaság, hogy bár Térey János Asztalizene című darabja megnyerte a talán legjelentősebb magyar irodalmi díjat, listánkon továbbra is csak az alsó régióban vergődik. Egyébként érdeklődő olvasóink a listán szereplő könyvekről szóló kritikáinkat megtalálják honlapunk főlapján, a Minimum tizenegyes! című cikkünkhöz tartozó Kapcsolódó kritikák szöveggyűjteményben.

Summa: a listát elnézve elmondhatjuk, hogy abból sok következtetést levonni nem lehet. A szavazás roppant széttartó, és világosan látszik, hogy egyetlen 15 pontos szavazat volt az alsó határ. Hogy mindez hogyan alakul a jövőben, arról egyelőre gőzünk sincs.

Minimum tizenegyes!

a magyar narancs irodalmi sikerlistája

A zsűrinek a 2008-as kiadványokból négy kötetet kellett kiválasztania és sorrendbe állítania, e sorrend automatikusan kiosztotta a pontszámokat is: az első 15, a második 10, a harmadik 6, míg a negyedik helyre sorolt könyv 3 pontot kapott. Nem lehetett szavazni Bán Zoltán Andrásra, illetve senki sem jelölhetett olyan könyvet, amelyben valamilyen módon érdekelt volt, akár mint szerző, szerkesztő, fordító stb. Ellentétben az alapul vett német listával, a mi kataszterünk nem tíz, hanem minimum tizenegy tagból áll, mert extravagánsak vagyunk, és mert rajongunk a prímszámokért.

A szavazásban a következő irodalmárok vettek részt: Ambrus Judit, Bárány Tibor, Báthori Csaba, Bedecs László, Bodor Béla, Bojtár Endre, Dunajcsik Mátyás, Ferencz Győző, Horváth Györgyi, Jánossy Lajos, Jenei László, k. kabai lóránt, Kálmán C. György, Keresztesi József, Kiss Noémi, Krusovszky Dénes, Lapis József, László Ferenc, Margócsy István, Menyhért Anna, Németh Gábor, Németh Zoltán, Pallag Zoltán, Szegő János, Tarján Tamás, Urfi Péter, Vári György.

2008. augusztus

1. Szép Ernő: Natália (Noran) - 71 pont (28)

2. Szirák Péter: Örkény István (Új Palatinus) - 64 pont (-)

3. Nádasdy Ádám: Prédikál és szónokol (Magvető) - 59 pont (56)

4. Simon Balázs: A másik mondat (Jelenkor) - 34 pont (46)

5. Pier Paolo Pasolini: Tisztátalan cselekedetek - Amado mio (Fordította Peszler Ágnes, Kalligram) - 31 pont (-)

6. Robert Menasse: Kiűzetés a pokolból (Fordította Lendvay Katalin, Ulpius-ház) - 30 pont (-)

7-9. Borbély Szilárd: Árnyképrajzoló (Kalligram) - 25 pont (65)

Borbély Szilárd: Egy gyilkosság mellékszálai (Vigilia) - 25 pont (54)

Závada Pál: Idegen testünk (Magvető) - 25 pont (-)

10. Kőszeghy Péter: Balassi Bálint. A magyar Alkibiadész (Balassi) - 21 pont (-)

11. Térey János: Asztalizene (Magvető) - 16 pont (25)

(A zárójelben az előző havi pontszám.)

Figyelmébe ajánljuk

Megjött Barba papa

A Kőszegi Várszínház méretes színpada, több száz fős nézőtere és a Rózsavölgyi Szalon intim kávéház-színháza között igen nagy a különbség. Mégis működni látszik az a modell, hogy a kőszegi nagyszínpadon nyáron bemutatott darabokat ősztől a pesti szalonban játsszák. 

Fűző nélkül

Berlin, Du bist so wunderbar – fogad a híres dal, amelynek a karrierje egy német sörreklámból indult. Nehéz is lenne másképpen összefoglalni a város hangulatát, amelyet az itthon alig ismert grafikus, illusztrátor és divatfotós Santhó Imre munkássága is visszatükröz.

Gyógyító morajlás

Noha a szerző hosszú évek óta publikál, a kötet harminckét, három ciklusba rendezett verse közül mindössze három – a Vénasszonyok nyara után, a Hidegűző és A madár mindig én voltam – jelent meg korábban. Maguk a szövegek egységes világot alkotnak. 

Elmondható

  • Pálos György

A dán szerzőnek ez a tizedik regénye, ám az első, amely magyarul is olvasható. Thorup írásainak fókuszában főként nők állnak, ez a műve is ezt a hagyományt követi. A történet 1942-ben, Dánia német megszállása után két évvel indul.

Gyulladáspont

Első ránézésre egy tipikus presztízskrimi jegyeit mutatja Dennis Lehane minisorozata: ellentétes temperamentumú nyomozópáros, sötétszürke tónusok, az Ügy, a magánélet és a lassacskán feltáruló múltbeli traumák kényelmetlen összefonódásai.

Londoni randevúk

„Ne ijedjetek meg, de azt hiszem, én vagyok a generációm hangja. Vagyis valamelyik generációé” – fogalmazott Hannah Horvath a Csajok első részében. A 2012–2017 között futó, hat évadot megélő sorozatban Lena Dunham pont így tett: hangot adott azoknak a fiataloknak, akiknek mindennél nagyobb szabadságot és jólétet ígértek, ám a világválság ennek az anyagi, az egzisztenciális szorongás pedig a lelki fedezetét egyszerűen felélte.

Mármint

A hullamosói szakma aránylag ritkán szerepel fiatalemberek vágyálmai közt. Először el is hányja magát Szofiane, a tanulmányait hanyagoló, ezért az idegenrendészet látókörébe kerülvén egy muszlim temetkezési cégnél munkát vállalni kénytelen arab aranyifjú.

Tíz vállalás

Bevált recept az ifjúsági regényekben, hogy a szerző a gyerekközösség fejlődésén keresztül fejti ki mondanivalóját. A nyári szünidőre a falusi nagymamához kitelepített nagyvárosi rosszcsontoknak az új környezetben kell rádöbbenniük arra, hogy vannak magasztosabb cselekedetek is a szomszéd bosszantásánál vagy az énekesmadár lecsúzlizásánál. Lehet tűzifát aprítani, visszavinni az üres üvegeket, és megmenteni a kocsiból kidobott kutyakölyköt. Ha mindez közösségben történik, még jobb.