Szép Ernő nem süllyedt el!

  • *
  • 2008. szeptember 4.

Könyv

Legfrissebb listánkon szembeötlő, hogy a klasszikusok állnak az élen, amennyiben Örkény Istvánt annak tekintjük, és nincs okunk rá, hogy ne tekintsük annak, hiszen darabjait rendszeresen játsszák, és egyperces novellái sem hajlandók elavulni - hála istennek. Örkényről megjelent már monográfia, de tudomásunk szerint Szirák Péter könyve az első teljes pályakép a rendszerváltás után.

Legfrissebb listánkon szembeötlő, hogy a klasszikusok állnak az élen, amennyiben Örkény Istvánt annak tekintjük, és nincs okunk rá, hogy ne tekintsük annak, hiszen darabjait rendszeresen játsszák, és egyperces novellái sem hajlandók elavulni - hála istennek. Örkényről megjelent már monográfia, de tudomásunk szerint Szirák Péter könyve az első teljes pályakép a rendszerváltás után.

Egyébként egy vitathatatlan klasszikus, Szép Ernő nyerte a szavazást, jelentősen javítva múltkori helyezésén. Szóval - ismét hála istennek! - messze nem elsüllyedt szerző, noha Köves Gábor esszéje ebben a rovatunkban jelent meg Titkos világtipp címen 2008. július 17-i számunkban. Magáról a könyvről, erről az évtizedek óta kéziratban heverő és most a könyvhétre megjelent memoárról, mely az író Budapestre érkezését, első erotikus és írói kalandjait örökíti meg, ugyancsak Köves kollégánk írt recenziót 2008. június 26-i számunkban. A kortárs magyar irodalom visszaszorulni látszik, és a múltkori szavazás nagy nyertese, Borbély Szilárd jelentősen vesztett legutóbbi pontszámaiból. Terveink szerint Árnyképrajzoló című kötetéről két recenziót is közlünk a közeljövőben, mégpedig Sántha József és Vári György tollából. A fiatalon meghalt Simon Balázs sem tudott javítani, pedig benne nagyon bíztunk, mindamellett posztumusz kötetének igen erős a kritikai fogadtatása, emeljük ki a www.litera.hu, illetve a www.revizoronline.com című internetes portálon megjelent írásokat, melyeket két szavazónk, Szegő János, illetve Tarján Tamás jegyzett, az ÉS-ben pedig Margócsy István írt róla szép megemlékezést. Javított állásán Závada Pál Idegen testünk című regénye. Megdöbbentő módon mindössze egyetlen kollégánk voksolt Esterházy Péter Semmi művészet címen megjelent legújabb kötetére. Szóval furcsa kissé, hogy kortárs kritikusaink éppen a kortársakat nem díjazzák. Ennek jegyében került be a vezető tizenegybe Pasolini két ifjúkori töredéke és Robert Menasse Kiűzetés a pokolból című új regénye, noha nálunk Radics Viktória eléggé megsemmisítő elemzést jelentetett meg a műről, ugyanakkor Bárány Tibor szavazónk az ÉS hasábjain agyba-főbe dicsérte. Újabb furcsaság, hogy bár Térey János Asztalizene című darabja megnyerte a talán legjelentősebb magyar irodalmi díjat, listánkon továbbra is csak az alsó régióban vergődik. Egyébként érdeklődő olvasóink a listán szereplő könyvekről szóló kritikáinkat megtalálják honlapunk főlapján, a Minimum tizenegyes! című cikkünkhöz tartozó Kapcsolódó kritikák szöveggyűjteményben.

Summa: a listát elnézve elmondhatjuk, hogy abból sok következtetést levonni nem lehet. A szavazás roppant széttartó, és világosan látszik, hogy egyetlen 15 pontos szavazat volt az alsó határ. Hogy mindez hogyan alakul a jövőben, arról egyelőre gőzünk sincs.

Minimum tizenegyes!

a magyar narancs irodalmi sikerlistája

A zsűrinek a 2008-as kiadványokból négy kötetet kellett kiválasztania és sorrendbe állítania, e sorrend automatikusan kiosztotta a pontszámokat is: az első 15, a második 10, a harmadik 6, míg a negyedik helyre sorolt könyv 3 pontot kapott. Nem lehetett szavazni Bán Zoltán Andrásra, illetve senki sem jelölhetett olyan könyvet, amelyben valamilyen módon érdekelt volt, akár mint szerző, szerkesztő, fordító stb. Ellentétben az alapul vett német listával, a mi kataszterünk nem tíz, hanem minimum tizenegy tagból áll, mert extravagánsak vagyunk, és mert rajongunk a prímszámokért.

A szavazásban a következő irodalmárok vettek részt: Ambrus Judit, Bárány Tibor, Báthori Csaba, Bedecs László, Bodor Béla, Bojtár Endre, Dunajcsik Mátyás, Ferencz Győző, Horváth Györgyi, Jánossy Lajos, Jenei László, k. kabai lóránt, Kálmán C. György, Keresztesi József, Kiss Noémi, Krusovszky Dénes, Lapis József, László Ferenc, Margócsy István, Menyhért Anna, Németh Gábor, Németh Zoltán, Pallag Zoltán, Szegő János, Tarján Tamás, Urfi Péter, Vári György.

2008. augusztus

1. Szép Ernő: Natália (Noran) - 71 pont (28)

2. Szirák Péter: Örkény István (Új Palatinus) - 64 pont (-)

3. Nádasdy Ádám: Prédikál és szónokol (Magvető) - 59 pont (56)

4. Simon Balázs: A másik mondat (Jelenkor) - 34 pont (46)

5. Pier Paolo Pasolini: Tisztátalan cselekedetek - Amado mio (Fordította Peszler Ágnes, Kalligram) - 31 pont (-)

6. Robert Menasse: Kiűzetés a pokolból (Fordította Lendvay Katalin, Ulpius-ház) - 30 pont (-)

7-9. Borbély Szilárd: Árnyképrajzoló (Kalligram) - 25 pont (65)

Borbély Szilárd: Egy gyilkosság mellékszálai (Vigilia) - 25 pont (54)

Závada Pál: Idegen testünk (Magvető) - 25 pont (-)

10. Kőszeghy Péter: Balassi Bálint. A magyar Alkibiadész (Balassi) - 21 pont (-)

11. Térey János: Asztalizene (Magvető) - 16 pont (25)

(A zárójelben az előző havi pontszám.)

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.