Szép Ernő nem süllyedt el!

  • *
  • 2008. szeptember 4.

Könyv

Legfrissebb listánkon szembeötlő, hogy a klasszikusok állnak az élen, amennyiben Örkény Istvánt annak tekintjük, és nincs okunk rá, hogy ne tekintsük annak, hiszen darabjait rendszeresen játsszák, és egyperces novellái sem hajlandók elavulni - hála istennek. Örkényről megjelent már monográfia, de tudomásunk szerint Szirák Péter könyve az első teljes pályakép a rendszerváltás után.

Legfrissebb listánkon szembeötlő, hogy a klasszikusok állnak az élen, amennyiben Örkény Istvánt annak tekintjük, és nincs okunk rá, hogy ne tekintsük annak, hiszen darabjait rendszeresen játsszák, és egyperces novellái sem hajlandók elavulni - hála istennek. Örkényről megjelent már monográfia, de tudomásunk szerint Szirák Péter könyve az első teljes pályakép a rendszerváltás után.

Egyébként egy vitathatatlan klasszikus, Szép Ernő nyerte a szavazást, jelentősen javítva múltkori helyezésén. Szóval - ismét hála istennek! - messze nem elsüllyedt szerző, noha Köves Gábor esszéje ebben a rovatunkban jelent meg Titkos világtipp címen 2008. július 17-i számunkban. Magáról a könyvről, erről az évtizedek óta kéziratban heverő és most a könyvhétre megjelent memoárról, mely az író Budapestre érkezését, első erotikus és írói kalandjait örökíti meg, ugyancsak Köves kollégánk írt recenziót 2008. június 26-i számunkban. A kortárs magyar irodalom visszaszorulni látszik, és a múltkori szavazás nagy nyertese, Borbély Szilárd jelentősen vesztett legutóbbi pontszámaiból. Terveink szerint Árnyképrajzoló című kötetéről két recenziót is közlünk a közeljövőben, mégpedig Sántha József és Vári György tollából. A fiatalon meghalt Simon Balázs sem tudott javítani, pedig benne nagyon bíztunk, mindamellett posztumusz kötetének igen erős a kritikai fogadtatása, emeljük ki a www.litera.hu, illetve a www.revizoronline.com című internetes portálon megjelent írásokat, melyeket két szavazónk, Szegő János, illetve Tarján Tamás jegyzett, az ÉS-ben pedig Margócsy István írt róla szép megemlékezést. Javított állásán Závada Pál Idegen testünk című regénye. Megdöbbentő módon mindössze egyetlen kollégánk voksolt Esterházy Péter Semmi művészet címen megjelent legújabb kötetére. Szóval furcsa kissé, hogy kortárs kritikusaink éppen a kortársakat nem díjazzák. Ennek jegyében került be a vezető tizenegybe Pasolini két ifjúkori töredéke és Robert Menasse Kiűzetés a pokolból című új regénye, noha nálunk Radics Viktória eléggé megsemmisítő elemzést jelentetett meg a műről, ugyanakkor Bárány Tibor szavazónk az ÉS hasábjain agyba-főbe dicsérte. Újabb furcsaság, hogy bár Térey János Asztalizene című darabja megnyerte a talán legjelentősebb magyar irodalmi díjat, listánkon továbbra is csak az alsó régióban vergődik. Egyébként érdeklődő olvasóink a listán szereplő könyvekről szóló kritikáinkat megtalálják honlapunk főlapján, a Minimum tizenegyes! című cikkünkhöz tartozó Kapcsolódó kritikák szöveggyűjteményben.

Summa: a listát elnézve elmondhatjuk, hogy abból sok következtetést levonni nem lehet. A szavazás roppant széttartó, és világosan látszik, hogy egyetlen 15 pontos szavazat volt az alsó határ. Hogy mindez hogyan alakul a jövőben, arról egyelőre gőzünk sincs.

Minimum tizenegyes!

a magyar narancs irodalmi sikerlistája

A zsűrinek a 2008-as kiadványokból négy kötetet kellett kiválasztania és sorrendbe állítania, e sorrend automatikusan kiosztotta a pontszámokat is: az első 15, a második 10, a harmadik 6, míg a negyedik helyre sorolt könyv 3 pontot kapott. Nem lehetett szavazni Bán Zoltán Andrásra, illetve senki sem jelölhetett olyan könyvet, amelyben valamilyen módon érdekelt volt, akár mint szerző, szerkesztő, fordító stb. Ellentétben az alapul vett német listával, a mi kataszterünk nem tíz, hanem minimum tizenegy tagból áll, mert extravagánsak vagyunk, és mert rajongunk a prímszámokért.

A szavazásban a következő irodalmárok vettek részt: Ambrus Judit, Bárány Tibor, Báthori Csaba, Bedecs László, Bodor Béla, Bojtár Endre, Dunajcsik Mátyás, Ferencz Győző, Horváth Györgyi, Jánossy Lajos, Jenei László, k. kabai lóránt, Kálmán C. György, Keresztesi József, Kiss Noémi, Krusovszky Dénes, Lapis József, László Ferenc, Margócsy István, Menyhért Anna, Németh Gábor, Németh Zoltán, Pallag Zoltán, Szegő János, Tarján Tamás, Urfi Péter, Vári György.

2008. augusztus

1. Szép Ernő: Natália (Noran) - 71 pont (28)

2. Szirák Péter: Örkény István (Új Palatinus) - 64 pont (-)

3. Nádasdy Ádám: Prédikál és szónokol (Magvető) - 59 pont (56)

4. Simon Balázs: A másik mondat (Jelenkor) - 34 pont (46)

5. Pier Paolo Pasolini: Tisztátalan cselekedetek - Amado mio (Fordította Peszler Ágnes, Kalligram) - 31 pont (-)

6. Robert Menasse: Kiűzetés a pokolból (Fordította Lendvay Katalin, Ulpius-ház) - 30 pont (-)

7-9. Borbély Szilárd: Árnyképrajzoló (Kalligram) - 25 pont (65)

Borbély Szilárd: Egy gyilkosság mellékszálai (Vigilia) - 25 pont (54)

Závada Pál: Idegen testünk (Magvető) - 25 pont (-)

10. Kőszeghy Péter: Balassi Bálint. A magyar Alkibiadész (Balassi) - 21 pont (-)

11. Térey János: Asztalizene (Magvető) - 16 pont (25)

(A zárójelben az előző havi pontszám.)

Figyelmébe ajánljuk

Emlékfénybetörés

Reisz Gábor Van valami furcsa és megmagyarázhatatlan című filmjének nyitójelenetében a főszereplő azon gondolkodik, vajon feltűnne-e bárkinek is, ha egyszer csak összeesne és meghalna. Budapest különböző helyszíneire vizionálja a szituációt: kiterül a Nemzeti Múzeum lépcsőjén, a Blahán, a villamoson, egy zebra közepén, az emberek pedig mennek tovább, mintha mi sem történt volna.

Bácsirománc

Mintha csak időgépben röppennénk vissza a 80-as, 90-es évekbe. Semleges, visszatérő díszletek, élesen bevilágított terek, minden epizód végén fontos leckéket tanuló, mégis ismerősen stagnáló figurák és élőben kacagó közönség.

Nők, tájban

Januško Klaudia (1998) csak tavaly végzett a Képzőművészeti Egyetem festőművész mesterszakán, mégis izmos bibliográfiával, számos egyéni kiállítással és külföldi ösztöndíjjal büszkélkedhet – köztük az éppen csak „csírázó” életmű és a mostani egyéni kiállítás szempontjából a legjelentősebbel, a 2024-es izlandival, ahol az „ökofeminizmus szempontjából vizsgálta a lokális éghajlatváltozás hatásának és az izlandi nők társadalmi helyzetének metszéspontjait”.

Mari a Covidban

A groteszkre vett darabban Kucsera Viktória (Kárpáti Barbara) magyar–történelem szakos tanár a Covid-járvány alatt a színjátszó csoportjával ír drámát a díva életéről.

Itt a norma

Vannak alapvető bizonyosságai a szuverén magyar életnek, az egyik ilyen például az, hogy az anya nő, az apa férfi. A másik meg az, hogy az asszony nem ember. A harmadik, hogy a medve nem játék.

Járványkezelés 2.

Az Aphthovirus nemzetségbe tartozó FMDV vírus által terjesztett ragály, amely még március elején ütötte fel fejét egy kisbajcsi szarvasmarhatelepen, olyan országot talált telibe, amelyben nemcsak a beteg embernek, de a beteg állatnak sem könnyű a túlélés.

„Kiásni a dinoszauruszt”

Az Anya csak egy van című monodrámájáért Antistigma-díjat kapott, amelyet azoknak a művészeknek ítélnek oda, akik sokat tesznek azért, hogy egy-egy mentális problémát kevesebb előítélet övezzen. Ennek kapcsán a tabuk ledöntéséről, a problémák kimondásának fontosságáról és a színház erejéről beszélgettünk.

Apja lánya

Míg Jean-Marie Le Pent, a Nemzeti Front (NF) alapító atyját 1998-ban, nagyjából hasonló ügyben, mindössze egy évre tiltották el a közügyektől, lányát – igaz, egyelőre nem jogerősen, de azonnali hatállyal – rögtön ötre. Marine Le Pen hiába igyekszik középre pozicionálni pártját és önmagát, akárcsak apja, ő is törvénysértés és képmutatás között keresi a hatalomhoz vezető utat.

Gyávák legyünk vagy szabadok

Hivatalba lépése óta a Donald Trump-adminisztráció vámok sorát vezette be – hivatalosan az Egyesült Államok gazdasági és nemzetbiztonságának megerősítésére. Az efféle lépések sikere és megalapozottsága legalábbis kétséges.

Amerikai álom

Orbán Viktor nagy reményeket fűzött Donald Trump elnökségéhez, ám úgy tűnik, Trumpnak egyelőre elegendő annyi, hogy az EU-ban Magyarország tüske legyen a köröm alatt. Ezen a Danube Institute, a Mathias Corvinus Collegium, a CPAC Hungary kiterjedt, drága kapcsolati hálója sem változtat.

Elhagyták Fradivárost

Elvileg szabadidős sportparkként született volna újjá 25 milliárd forintból a Népliget egy része, a kormány két lépcsőben is elkülönített erre pénzt, de a projektből csak egy műemlék épület lebontása valósult meg. És közben senki nem tudja, hol a temérdek pénz.