Film - Ne essünk két svédbe! - Simon Staho: Jelenetek két házasságból

  • - köves -
  • 2008. szeptember 4.

Zene

Válunk. Jómódban, rosszkedvben, bele a kamerába. Utoljára Ozon kezdte így, savanyú arccal, a javak felosztásával, de míg a francia hozta a tőle megszokott bravúrszámot, addig itt a szikár svédek jönnek, hogy ország-világ előtt megmutassák, mi vezetett a bírósági végzésig. Az eredeti cím ugyan nem utal a bergmani kapcsolatra, de a magyar változat lelövi a filmtörténeti poént: a Jelenetek két házasságból nem folytatása Bergman klasszikusának, hiszen azt még életében maga az agg mester követte el Saraband címmel, de a házastársi elhidegülés programszerű kikémlelése mi mást is juttathatna eszünkbe (mindenről ugyanaz - pl. Bergman), mint Erland Josephson és Liv Ullmann esendő vergődését. - köves -

Válunk. Jómódban, rosszkedvben, bele a kamerába. Utoljára Ozon kezdte így, savanyú arccal, a javak felosztásával, de míg a francia hozta a tőle megszokott bravúrszámot, addig itt a szikár svédek jönnek, hogy ország-világ előtt megmutassák, mi vezetett a bírósági végzésig. Az eredeti cím ugyan nem utal a bergmani kapcsolatra, de a magyar változat lelövi a filmtörténeti poént: a Jelenetek két házasságból nem folytatása Bergman klasszikusának, hiszen azt még életében maga az agg mester követte el Saraband címmel, de a házastársi elhidegülés programszerű kikémlelése mi mást is juttathatna eszünkbe (mindenről ugyanaz - pl. Bergman), mint Erland Josephson és Liv Ullmann esendő vergődését. Johan és Marianne párosától Lars és Susanna veszik át a stafétabotot: tapasztaltabb házasokként kezdik, évtizednyi fórjuk is lehet elődeikkel szemben, de nagyjából ugyanazt a kipárnázott biztonságot, jóval IKEA fölötti életszínvonalat és ugyanazt a középpolgári tünetegyüttest mondhatják magukénak, mint Bergman veszekedői. A bírósági végzésig vezető út pedig mivel is lehetne kikövezve, mint jól nevelt baráti vacsorákkal: a megfontolt Lars és a decens Susanna az egyik térfélen, a fejben már félrelépegető Ulf és a frigid Ann a másikon. Köztük a példásan karbantartott baráti kötelékek és egy tisztes polgári vacsora díszlete. De nemcsak a vacsorán látszik, hogy nem helyben és szerves anyagból készült, hanem a teljes lakberendezésen: mintha az is csak a jelzés kedvéért lett volna a közeli bútorostól kölcsönkérve. Újdonságnak, különösen ezen a szélességi fokon, éppenséggel ez sem számít, hiszen ugyanezzel a filmszínházi térrel, igaz, ennek egy hivalkodóbb formájával játszott Lars von Trier is, és akárcsak a Dogville szabásmintára hasonlító színpada, úgy ez a mostani, bebútorozott üresség is működik. Persze nem magától, hanem a beléje fektetett jelentős színészi önrésztől. Az udvariatlanul közel férkőző kamera által megtalált arcoknak kell elvinniük a balhét. Egy izgalmasan szabvány történetet - középkorú párok kapuzárás előtti helycserés átrendeződését - kell feltölteniük drámai, de azért megfegyelmezett indulatokkal. Szépen sikerül, de közben egy-egy túl kerekre főzött kinyilatkoztatás is becsúszik a svédül oly jól kopogó szópárbajok közé.

A Cirko Film - Másképp Alapítvány bemutatója

Figyelmébe ajánljuk