Januárban múlt 75 éves, és ez az éve különösen mozgalmas – 29 városban vezényel 42 koncertet, ifjú zeneszerzőket és karmestereket mentorál a saját alapítványa szervezte programban a BMC-ben, és két új operán is gondolkodik.
Mi tette naggyá az elmúlt fél évezredben a nyugati civilizáció műzenéjét? A kifinomult szerkesztésmódok? A fejlett eszmeközvetítő képesség? A nagy karriert befutott műfajok? Talán ez mind, együtt. És még valami: a nyitottság az idegenből érkező hatások iránt.
A Ligeti György válogatott írásai című kötet 2010-es megjelentetése óta világos, hogy Kerékfy Márton nemzetközi szinten is az egyik legkiválóbb szaktekintélye nagy zeneszerzőnk életművének.
Az ellenforradalmi Uj Nemzedék című napilap Pardon… címet viselő, többnyire elég dicstelen glosszasorozata irodalmi szempontból csak azért érdekes, mert 1919 októbere és 1921 augusztusa között, némi kihagyással, nem más, mint Kosztolányi Dezső volt a rovat gazdája, sőt nem egy darabjának a szerzője is.
Milyen lehet meghallani a rózsa halálsikolyát? Mennyire rettenetes az öngyilkosság gondolatát is elutasítónak álmában leugrani egy komlói panel, a „zöld tizi” tetejéről? Hány arca van a veszteségnek, melyik hasonlít ránk?
Áprilisban az Európai Tanács elfogadta az új szerzői jogi irányelvet, amelyről számos tévhit kering. Sokan például attól tartanak, hogy a YouTube vagy a Facebook az EU nyomására cenzúrázni fogja a posztjaikat. Egy biztos, az új szabályozás csöppet sem kedvez az internet gigászainak.
Díjazták a Radnóti Színház 10 című előadását, Szirtes Ágit, Horváth Lajos Ottót és Trill Zsoltot, Csákányi Esztert, Mészáros Blankát, de ifj. Vidnyánszky Attilát is.
Áprilisban az Európai Tanács elfogadta az új szerzői jogi irányelvet, amelyről számos tévhit kering. Sokan például attól tartanak, hogy a YouTube vagy a Facebook az EU nyomására cenzúrázni fogja a posztjaikat. Egy biztos, az új szabályozás csöppet sem kedvez az internet gigászainak.