MaNcs 31. évf. 18. sz. (2019-05-02)
2019. április 15-én 18 óra 43 perckor megszólaltak a párizsi Notre-Dame-székesegyház tűzjelző szirénái. Hamarosan vastag fekete füst jelezte, hogy nem vaklármáról van szó, a katedrális valóban ég.
A Közvágóhídnál gyanús volt, nem látja a büfét. Közelebb ér, csak a betonalap, emlékműtalapzat, szarkofág.
„Európában elsőként Magyarország vállalta fel a romaügyet, amelynek eredménye lett az európai roma keretstratégia megalkotása. Ez egyben azt is jelentette, hogy a kormány 2010 után a roma témát a hazai és a nemzetközi prioritások közé emelte.”
Morális pánik felé vágtat az ország: most lepatkányozta-e hárommillió emberünket Bangóné Borbély Ildikó MSZP-s országgyűlési képviselő, vagy akinek nem inge, nem veszi magára, vagy valami ennél is másabb van. Magyarország két legnagyobb pártja, melyek közül az egyik jóval nagyobb mint a másik, de attól még a másik a második legnagyobb, szóval ezek a gigászok rendesen ráálltak a patkányvonalra.
Trianon 100. évfordulójára (2020. június 4.) a kormány felállíttatja a Nemzeti Összetartozás Emlékhelyét. Vagyis inkább kiásatja: a tervek szerint ez egy hatalmas árok lesz az Országháznál (az induló ár 5 milliárd forint, de meglepődnénk, ha ennyiből ki is hoznák).
A WikiLeaks deklarált célja a „radikális átláthatóság” megteremtése volt – hogy ez pontosan mit jelent, máig nem tudni. Annyi csak a biztos, hogy vezetője, Julian Assange ugyan küldetésről beszél, de sosem riadt vissza a gyanús szövetségektől és a tények elferdítésétől.
Nagyot fejlődött a kiskunmajsai sporttelep taopénzekből, a polgármester cége is profitált a támogatásokból. A képviselő-testület csak akkor lázadt fel, amikor kiderült: a polgármester „egységként” kezeli az önkormányzati tulajdont és a sajátját.
Súlyos aszály dúl Magyarországon, de a hazai mezőgazdaság ettől függetlenül is alulteljesít, öntözési módszereink pedig vízpazarlók. A hajdani Antall-kormány földművelésügyi államtitkárával a fideszes agrárszakemberek valódi véleményéről és a Momentumról is beszélgettünk.
A falusi csok nem több politikai terméknél, de annak ügyes. Sok szavazatot hozhat a Fidesznek, megoldást azonban aligha kínál az új középkor felé sodródó magyar vidék szerteágazó problémáira.
A magyar politika fő törésvonala ma a Fidesz és az Európa-párti ellenzék között húzódik – mondja Dobrev Klára. A DK az Európai Egyesült Államokért dolgozik, amelynek megvalósulását paradox módon Orbán Viktor is segítheti. Már, ha nem lépteti ki előbb az országot az unióból.
Nemrég még röhögtünk az „apokaliptikus gondolkodáson”, a teleologikus időszemléleten meg a „végidők” képzetén, mára viszont a pusztulás felé tartó emberi idő elképzelése mintha aktuálissá válna, hiszen az ökológiai kollapszus és a klímakatasztrófa küszöbön áll.
A francia-belga író, filozófus műveit eddig több mint negyven nyelvre fordították le. A Rejtélyes viszonyok, Az ismeretlen, illetve az Oszkár és Rózsa mami című darabját több hazai színpadon is bemutatták már. Budapesten tartott mesterkurzusa alkalmából beszélgettünk vele.
Mire a Harcom szerzője megérkezett a Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválra, a hatrészes regényfolyamból az Élet című negyedik kötet is megjelent magyarul. S amíg mi az utolsó két kötetre várunk, a világ már túl van egy másik Knausgård-sorozaton is.
Az Eötvös Péter Alapítvány meghívására, művét betanítani és előadni érkezett Budapestre a világszerte egyik legtöbbet játszott zeneszerző, a Párizsban élő finn Kaija Saariaho. Kompozíciós módszerekről, Japánról, nőkről, elektronikáról, pszichoakusztikáról beszélgettünk.
Beteg lett a hazai blues egyik legismertebb alakja, ezért zenésztársai jótékonysági koncertet adnak, ő pedig harminc év után próbál új életet kezdeni.
Kijevtől Tokióig ma is telt házak előtt lép fel a 75 éves olasz dalszerző-énekes, akit milánói stúdiójában értünk utol a budapesti koncertje előtt.
Azt nem mondanánk, hogy W. G. Sebald azonos című regényéhez (Kivándoroltak, Európa Kiadó, 2006) fogható mélységes bánat áradna a Klubrádió csütörtök délelőtti műsorából, de hogy van benne jó adag szomorúság és melankólia, az egészen biztos.
Áprilisban az Európai Tanács elfogadta az új szerzői jogi irányelvet, amelyről számos tévhit kering. Sokan például attól tartanak, hogy a YouTube vagy a Facebook az EU nyomására cenzúrázni fogja a posztjaikat. Egy biztos, az új szabályozás csöppet sem kedvez az internet gigászainak.
A debreceni MODEM földszintjén lévő kiállítótérben öt művész tizenhat alkotása látható. A kiállító művészek nők, de ez nem jelenti azt, hogy nőművészeti kiállítást látnánk.
A gyűlölet felől értelmeződik hazaszeretet és magyarság a Sacra Hungaricában. Van benne valami, hiszen az előadásban elhangzott – a Facebook legalját és a magas kultúrpolitikát is képviselő – kommentekből álló gyűlölethalmok tényleg szépen kirajzolják a Kárpát-medence domborzatát. Urbán András produkciója mégsem annyira a tőle megszokott, végletekig fokozott helyzetekre és a brutalitás brutalitásának színpadi megmutatására épül. Ennek csak egyik oka, hogy más közegben született a produkció: a rendezőnek ez az első munkája Magyarországon.
A férfiközpontú nézőpont sokkal mélyebben és rejtettebben él a társadalmunkban, mint ahogyan azt a bikinis nőket mutogató reklámok vagy a nemek közötti bérszakadék sejtetik. A férfiakra szabott töréstesztek vagy orvosi diagnosztikai eszközök nemcsak kirekesztők, de életveszélyesek is lehetnek a nőkre nézve.
A Marvel a popcorn feltalálása óta a legnagyobb üzleti húzást követte el azzal, hogy végeérhetetlen szuperhősfolyamot indított el.
A 2005-ben, 93 évesen, háborítatlan öregségben elhunyt Melita Norwood volt minden idők leghosszabb ideig aktív, egyben legfontosabb szovjet ügynöke az Egyesült Királyságban.
Szemmel láthatóan nincs pénz az igazi hatáskeltésre.
9/11 megváltoztatta a filmek traumaábrázolását. Az esemény maga is erősen mediatizált volt, a közvetítéseken keresztül a terrortámadást közvetlenül átélőkön túl egy nagyobb csoport élményévé vált – mondhatni globális közösséget kovácsolt.
