Könyv

Sylvia Plath: A mindegy-öltöny

Könyv

Egy puha, bolyhos, vadiúj, mustársárga, végtére is hétköznapi, de különösen tetszetős öltöny a főszereplője annak a magyarul először megjelent mesének, amelyet a modern angol irodalom költője jegyez. Az üvegbúra szerzőjeként ismert Sylvia Plathról aligha a gyerektörténetek jutnak először az eszünkbe, pedig ilyet is írt, ha nem is sokat. Azon talán már kevésbé lepődünk meg, hogy mese­író hangja mennyire távol áll a felnőtteknek szóló műveitől. Ironikus, abszurd mesevilága vágyakozásról, a nagy álom beteljesüléséről, hiúságról és az életünket körülvevő konvenciókról szól, bemutatva egy fura helyen élő nagycsalád semmi kis történetét. A Jólesz család – papa, mama és a hét gyerek – Csücsökváron él. Csak a legkisebb fiúnak, Maxinak nincs még az általános viseletként szolgáló, már nagyon vágyott öltönye. Egy nap azonban a posta különös csomagot hoz. A feladó ismeretlen, a tartalma viszont egy végtelenségig szabható öltöny, ami hosszú dilemmázás és sokszori átszabás után végül mégiscsak a kicsi fiúé lesz. A bugyutaság határát súroló történetet végül az aktuális kedvenc, Dániel András menti meg rajzaival és megjegyzéseivel, plusztartalmat, valószerűtlenül bájos értelmezést adva a szövegnek. És bár a mesében jól hangzó szófordulat, hogy – az öltöny szempontjából (is) – minden mindegy, azért azt rögzítsük, hogy igazából soha semmi sem mindegy. Már hogy a fenébe is lenne az!

Fordította: Rét Viktória. Pagony, 2019, 40 oldal, 3490 Ft

Figyelmébe ajánljuk

A fejünkre nőttek

Az incel kifejezés (involuntary celibates, önkéntes cölibátus) má­ra köznevesült (lásd még: Karen, woke, simp); egyszerre szitokszó, internetes szleng és a férfiak egy csoportjának jelölése.

Visszatér

  • - turcsányi -

Johnny Cashnek van egy ilyen című száma, az 1994-es American Recordings című albumán. Nem is az övé, egy Nick Lowe nevű zenészé, aki egy ideig Cash rokona volt – az ő eredeti változatát használta például a pilot vége főcíméhez a Maffiózók (The Sopranos).

Tökéletes egyenlőség

Egy viking törzsfőnökről szóló animált tanmesével indul a film, aki népe minden tagjának (beleértve önmagát is) levágatta a bal kezét (szolidaritásból, mivel a fia bal keze odalett az ellenségtől menekülve), így akarván megőrizni az egységet.

A rossz dolog

Kínálta magát a trauma jelenkori uralmáról szóló kritikai panaszáradat Eva Victor debütfilmje kapcsán. A film több elemzője kiemelte, hogy a Bocs, kicsim erőssége éppen abban rejlik, hogy ellenáll e narratív toposznak.

Perkusszív vérvonal

A cimbalom története valódi sikersztori: az 1870-es években a cseh származású, Budapesten letelepedett hangszergyáros, Schunda Vencel József megalkotta kora népszerű kocsmai hangszerének tökéletesített változatát, a pedálcimbalmot, 1906-ban pedig már a tízezredik (!) példányt szállították ki a Magyar utcai manufaktúrából.

Suttogó szó-képek

  • Dékei Krisztina

A 2016-tól Berlinben élő, de idén hazaköltöző művész viszonylag korán, 2012-ben megtalálta egyéni kézjegyének alapelemét, a pixelt (talán a legismertebb ilyen műve a 2014-es Akadémiai pénisz), majd az ezen alapuló színezést: interaktív alkotásai csak akkor váltak láthatóvá, ha a közönség kiszínezte a tényleges pixeleket.

Fejszék és haszonnövények

  • Molnár T. Eszter

A táncos székekből összetolt emelvényen lépked. A székek mozognak, csúsznak, dőlnek, billennek, a táncos óvatos, de hiába, végül így is legördül.

Madártávlat

Ép és értelmi fogyatékkal élő színészek játszanak együtt a MáSzínház inkluzív előadásai­ban, a repertoárjukon ezek mellett színházi nevelési előadások és hagyományos színházi produkciók is szerepelnek. A közös nevező mindegyik munkájukban a társadalmilag fontos és érzékeny témák felvetése.

Ki a pancser?

  • Domány András

Budapestről üzent Tusk lengyel miniszterelnöknek a Kaczyn´ski-kormányok volt igazságügyi minisztere: nem kaptok el! Zbigniew Ziobrót 180 millió złoty, vagyis 17 milliárd forintnyi költségvetési pénz szabálytalan elköltése miatt keresik a lengyel hatóságok. Ki ez az ember, és hogyan taszította káoszba hazája igazságszolgáltatását?