Kultúra

Csaplár Vilmos és Spiró György búcsúzik a költőtől.

Online adás jöhet.

Múzeumba kerül az az elnököt csecsemőként ábrázoló hőlégballon, amely Trump tavalyi és idei londoni látogatásakor a város fölött lebegett.

A PEN International titkára legutóbb tavaly járt Magyarországon, hogy interjúkat készítsen a szólásszabadság helyzetéről. Most új könyvét mutatja be. Magyar írókról, észt feminizmusról és izlandi mítoszokról beszélgettünk.

Serpafilozófia.

Többmilliós lemezeladások, nagykiadós szerződések: a Bullet For My Valentine-é volt a 2000-es évek talán legnagyobb metálos sikertörténete a briteknél. Ahogy a szigetországi heavy metalt elkeverték a dallamos metalcore-ral, az egy egész generációnak jelentett belépőt a keményebb zenék világába. A zenekar gitárosával és dobosával budapesti koncertjük előtt beszélgettünk.

A 83 esztendős Eugenio Barba a 20. századi színházművészet egyik legnagyobb hatású alkotója. Négy kontinens tucatnyi országából toborzott, Odin Teatret nevű nemzetközi csapatával járja a világot. Az idei MITEM-en mutatta be először Az ártatlanok trilógiája (The Trilogy of the Innocents) mindhárom darabját.

A Buharov „testvérek” (Hevesi Nándor és Szilágyi Kornél) kiállítása a tavaly Grazban, a Steirischer Herbst program keretében bemutatott multimédiás installáció (Örök szándékmező hangolás) kisebb, az acb Galéria Attachment terének adottságait kihasználó változata.

Milyen szerencsések ezek a franciák, náluk mindig süt a nap és kék az ég, még fedett pályán is, bent a hangversenyteremben, sőt az élményt a felhők sem tudják megzavarni.

Itt él köztünk egy nagyszerű olasz zeneszerző, az idén negyvenéves Alessio Elia. Hazai rendezésű nemzetközi zeneszerzőversenyeken szerepelt sikerrel, volt már önálló szerzői estje a Budapesti Olasz Kultúrintézetben, magyar szimfonikus zenekarok mutatták be műveit, számos alkalommal győződhettünk meg kivételes formátumáról.

Egy kapitányt kerékbe törnek, egy őrnagyot felnégyelnek: brutális rövidséggel ennyi az egyesített sommája az Opera új játszóhelyén, a félig kész Eiffel Műhelyházban Jankó Zsolt által több mint jól elvezényelt két egyfelvonásos sztorijának.

A Rorschach-tesztről valószínűleg mindenki hallott, azt viszont kevesen tudják, ki áll a híressé vált pacák mögött. Tulajdonképpen különös, hogy miközben a tesztet az egész világon a mai napig széles körben alkalmazzák – és ugyanilyen széles körben vitatják –, az 1884-ben született Hermann Rorschachról csaknem száz évvel a halála után adták ki az első monográfiát.