Magyar Narancs
hetilap borító
Előfizetés
Hetilap
  1. Főoldal
  2. Magazin

Tartalom

MaNcs, VIII. évf. 41. szám, (1996.10.10. (1996-10-10)

Előfizetek - ugrás a csomagokhoz
Publicisztika

Publicisztika

Eörsi István: Ismét idehaza

Szeptember 26-án Grazba utaztam, majd Berlinbe, ahonnan október 6-án érkeztem haza. Az újságok odakint elsősorban Netanjahutól viszolyogtak, aki ismét bebizonyította, hogy a zsidó állam elnyomó nacionalizmusa nem intelligensebb és főként nem veszélytelenebb más agresszív nacionalizmusoknál. Aztán sokat írtak a diadalmas tálibok viselt dolgairól. Valahol egy asszonyt egy férfiú egy hídról a vízbe hajított, mert a szél kissé fellebbentette a fátylát. Másutt megköveztettek egy szerelmespárt. Az újságok foglalkoztak még az Amnesty International törökországi jelentésével: agyonkínzott politikai foglyokkal, éhségsztrájkoló kurd elítéltekkel, lepuffantott emberjogi ügyvédekkel etcetera. És a frankfurti könyvvásárral. Egyszóval semmi újság. Vagy ha mégis, ennek magyar vonatkozása van: Horn Gyula a Német Egység Napján, Kohl hóna alatt, a szó konkrét és elvont értelmében. Valóban ünneplésben volt része. Nekem is jobban tetszett, mint általában szokott, részben talán azért, mert a szokásosnál megnyerőbben artikulált, Máté Péter barátom német tolmács-hangján, melyet rögvest és örömmel ismertem fel.

Publicisztika

Tamás Gáspár Miklós: Az európázás kétes gyönyörei

A kelet-európai közélet mai megföllebbezhetetlen dogmája: az utókommunista új demokráciáknak be kell iratkozniuk a NATO-ba és az EU-ba. Ez jó kis dogma, különösen amíg nem vesznek föl bennünket. Addig is visszatart bennünket a remény a török-görög típusú idiótaságoktól, ami tiszta haszon. Néha az a benyomása az embernek, jó lenne, ha alaposan elhúznák a nyugatiak ezt a procedúrát - mint egyetemi oktató, jól tudom, milyen illedelmesek a vizsgára váró diákok, néha még a hajukat is megmossák. Öröm nézni, mennyire javítja néhány szomszédunk modorát az európai mézesmadzag: ha ez így megy tovább, itt-ott fölhagynak majd a protestánsok és a melegek hatósági páholásával, és ideig-óráig talán még a poszt-KGB is elül.

Publicisztika

Otthon és otthonka

1997. október 27-én a Kossuth téri MIÉP-népgyűlésen, ha valami forradalom időközben ki nem törik, megjelenik és felszólalik a szájával Jean-Marie Le Pen, a francia Nemzeti Front nevű párt elnöke. Mivel ezt franciául fogja tenni, a hallgatóság, amelynek zöme feltehetően jó, ha németül beszél (azon is csak annyit, hogy

Publicisztika

A természet ajándéka

A Traubisoda hamisítása, amelyre valamikor a hét vége táján döbbentek az illetékesek, alapjában véve pimf ügy, vonhatná meg a vállát bárki, mit lehet a Traubisodán hamisítani, a Traubisoda, a természet ajándéka úgy, ahogy van, a maga eredeti pompájában, hamisítvány, egy rész izéből, egy rész zöldessárga árnyalatot okozó valamiből és rengeteg rész állott, szénsavát elhullatott szódavízből áll, és még arra a rangra sem sikerült felvergődnie, mint a Bambinak vagy az Utasüdítőnek, retró kultobzsé se lett belőle, legfeljebb némi hideglelős viszolygást, ha kivált, amikor néhanap felbukkan az éjjel-nappaliban. De hamisítják, ami a maga szerény módján sokat elárul mindnyájunkból, többet, mint az, hogy az állam és az önkormányzatok közötti ingatlanügyi alkukban magáncégek közvetítenek, a sikerdíjuk - egy fiktív összeg konkrét százaléka - a zsebükbe kerül, és mindez nem elsősorban az ő üdvükre történik így, hanem azért - vagy azért is -, hogy ezáltal privatizálás látszatát keltse az akció, ami jól fog festeni a statisztikákban. Mármost ezeket a statisztikákat nett kis öregurakon kívül, akik akkor veszik kézbe, ha már az összes a heti keresztrejtvényt megfejtették, összeurópai összhivatalnokok szokták elolvasni, tehát egyáltalán nem mindegy, mi áll bennük, ha be akarunk jutni közéjük, és azt szeretnénk, ha tőlük meg özönlenének a befektetők, hoznák a pénzt meg a recepteket, sikerre, boldogulásra, Traubisodára, amit majd jól meghamisítunk, mert az ilyesmiről szóló híreket úgyse olvassák a fontos-európaiak, tehát elhiszik a privatizációs statisztikákat; megszoknak itt, egyszer talán majd nekik se tűnik fel, hogy egy rész izé, egy rész zöldessárga árnyalatot okozó valami és rengeteg rész állott szódavíz, és mégse az az íze van neki, ami pedig nincs is, a természet ajándéka.

Egotrip

Egotrip

Vágvölgyi B. András: Elektrosokk

Befejeződött a nagy mű, igen, a gép forog (persze képletesen, a számítógépben nincs semmi, ami forogjon, alapvető különbség ez mechanika és komputerelektronika között, de ebbe most ne menjünk bele), az alkotó meg pihenés helyett kitalál valami mást. Harmincnégy hete kezdődött az Elektrosokk, a többi Egotriphez hasonlóan, fél évre lett kitalálva, ezt nyolc héttel sikerült sztahanovista mód túlteljesíteni. Más rendszer lesz, más szerzők, vetésforgó, több izgalom. Színesebb, érdekesebb. Fejlődünk, mint szoktunk. A digitális forradalom sem marad ki a jövendő Egotripek közül, Bodoky kollégám és harcostársam fogja követni a témát Fájllövés címen. (BTW - by the way; apropó, a számítógépes zsargonban -, szokás lapunkat kritizálni, hogy túl sokat foglalkozunk az Internettel, keveset a magyarokat is érdeklő s érintő témákkal, mint a korrupciós botrányok, a televíziós vetélkedők, a nemzeti hagymáz, az elszegényedés vagy a nyers sertészsír fogyasztása. Nos, hadd jelentsem ki ismételten és ünnepélyesen: a digitális forradalom korunk legfontosabb eseménye, amely alapvetőbben befolyásolja majd a világot meg az emberiség jövőjét, mint a gőzgép és a robbanómotor együttvéve; olyan mélységig, mint a tűz megszelídítése vagy a maghasadás mesterséges előidézése.)

Belpol

Belpol

Cowboy-tartásban (Kamondi Zoltán rendező)

Színház a színházban, pontosabban Csarnok Kultusz Motel a Miskolci Nemzeti Színházban - ezt a műhelyt vezeti 1996 őszétől Kamondi Zoltán. Bölcsésznek indult, filmrendezői diplomát szerzett, első filmjével Cannes-ba jutott, különböző rövidfilmjeivel számos díjat nyert itthon és külföldön, most színházi műhelyt vezet. Pécsi rendezésével feltűnést keltett, a miskolci Csarnokban színre állított Salome-átiratával Margitai Ágival a főszerepben szakmai és közönségsikert aratott. Most a Medeiából készít saját változatot. Csendben színházat alapít - filmrendezőként.

Belpol

Kulturális hírek

Wahorn a WWW-n Szombat délután a Műcsarnok Protea termébe zsúfolódó tévéstábok és érdeklődők szeme láttára, füle hallatára, ha akadozva is, de Internet-kapcsolat jött létre a Los Angelesben élő Wahorn András és a hálózatra feltett képeiből összeálló kiállítást megnyitó Fábry Sándor között. Be volt harangozva valami közös távalkotás Wahorn, illetve fe Lugossy László és Bada Dada között is, ám ők nem jutottak el a Hősök terére - a tárlat az iNteRNeTTo címén tekinthető meg: http://www.idg.hu/internetto/este/wahorn.Tinguely Múzeum A 20.

Belpol

Utánlövés (Felsőoktatás: Több karra állítva)

Ha valamit elért a Magyar Egyetemisták és Főiskolai Hallgatók Országos Szövetségének (MEFHOSZ) múlt keddi tüntetése, akkor azt, hogy a szervezetet - melyet a tandíj intézményét elfogadó Hallgatói Önkormányzatok Országos Szövetsége (HÖKOSZ) tandíjellenes tagjai alakítottak - ne vegyék komolyan. Vezetői egymás torkának ugrottak, elnöksége két táborra szakadt: Bercsényi Lászlóék tudatos provokációval vádolják, perrel fenyegetik ifj. Thürmer Gyuláékat, akik viszont azt állítják, Bercsényiék eladták a tüntetést az azt pénzzel támogató politikai szervezeteknek, mint például a MIÉP-nek. Jó ha ötezer ember ment el - döntő többségük nem is diák (az állítólag hatezres létszámú MEFHOSZ bázisát a vidékiek adják, akik nem tudtak Pestre utazni, a pesti egyetemeken pedig Bercsényiék szerint valakik letépték a plakátokat, és elterjesztették, hogy elmarad a tüntetés) - kormányt veszejteni, zsidózni, fasizdatot árulni és venni; edzőfutam október 23-ra. A Schuster Lóri szállította színpadról a P. Mobil

Belpol

Olajgate: Jelentéstétel előtt, tökölés közben

Rövidesen befejezi munkáját az olajgate néven elhíresült ügyet vizsgáló parlamenti bizottság. Bár az Országgyűlésnek majdan benyújtandó jelentéstervezetnek még csak a bevezető és az első része készült el, az már ennyiből is kiderül, hogy az anyag nem csupán általános, semmitmondó megállapításokat tartalmaz. Persze ahhoz, hogy ezekkel az Országgyűlés majdan érdemben foglalkozni tudjon, az kell, hogy a bizottság többsége elfogadja a jelentést. Igaz, mint általában mindig, most is csak a kishalak akadtak fenn a hálón.

Belpol

Szolgálati törvény: Nyeregben maradni

Hosszas előkészület után idén szeptember elején életbe lépett a fegyveres szervek hivatásos tagjainak szolgálati viszonyait szabályozó törvény. Az évekig tartó vitákat elvágva a parlament úgy határozott: aki tűzoltó, katona vagy vadakat terelő rendőr, arra ugyanaz a szolgálati törvény vonatkozik. A törvénytervezet benyújtásakor elhangzott indoklás szerint az együttes szabályozás nemcsak a fegyveres és rendvédelmi szervek közti rivalizálást szünteti meg, hanem azért is jó ez így, mert "tartalmát és ismérveit tekintve lényegében azonosak" a hivatásos állományúakra vonatkozó szabályok.

Belpol

Zsidó közösségi kárpótlás: Az amerikai barát

A Magyar Narancs értesülése szerint 360 millió dolláros amerikai magánadománnyal, sőt nagy összegű német kormánypénzekkel is bővülne annak a közalapítványnak a vagyona, amelyet négymilliárd forinttal, az örökös nélkül maradt egyéni és közösségi zsidó vagyon hazai felhasználására hamarosan létrehoz a kormány. És mivel a Párizsi Békeszerződés kifejezetten az államot kötelezi megfelelő kárpótlásra, a külföldi segítség jogi és erkölcsi problémákat is felvethet.

Külpol

Külpol

A közös pénz háta (Antonio Martino, a Berlusconi-kormány külügyminisztere)

Antonio Martino közgazdász, ma a jobbközép ellenzék egyik legtekintélyesebb vezetője. Kezdettől fogva egyik legélesebb ellenzője "Maastrichtnak", pontosabban a pénzügyi unió megvalósítására 1992-ben Maastrichtban elhatározott útnak. Euroszkeptikus tehát? Az alábbi interjúból is kiderül, hogy egyáltalán nem. Sőt az is, hogy e kifejezésnek is mind kevesebb az értelme.

Külpol

Európai miért (Példabeszéd)

Az európai integráció előremozdítása hosszú ideig a felvilágosult politikai akarat útja volt anélkül, hogy a tömegeket valóban érintette vagy érdekelte volna. Maastricht idejére azonban a népek észrevették, hogy öntudatlanul is messzire mentek: minden további lépés súlyosan sérti nemzetük szuverenitását és saját helyzetüket.

Zene

Zene

Ponyva: Lóhalálában (Nicholas Evans: A suttogó)

Még el sem tűnt a nemzetközi sikerlisták tetejéről Nicholas Evans lovasregénynek álcázott lélektani fejlődéslimonádéja, máris itthon üdvözölhetjük, polcainkon. A példás gyorsaságon túl a kiadó igyekezetét a sajtónak tett gesztusai is dicsérik. Egy hónappal a megjelenés előtt kezünkben volt a címlappal dúsított levonat és a regény regénye, valami olyasmi, mint egy film sajtókönyve. Amit ebből megtudunk, az majdnem olyan izgalmas, majdnem olyan hollywoodi, mint maga a mű.

Zene

Könyv: Így irtunk mi (Standeisky Éva: Az írók és a hatalom (1956-1963))

Az értelmiség és a hatalom viszonya mindig tanulságos, kivált akkor, ha egy forradalom tükrében vizsgáljuk, miként szerepel a minőségi értelemben vett, illetve a kölcsönzött erőre támaszkodó elit. Standeisky Évának ráadásul megadatott, hogy olyan források birtokában dolgozhasson, amelyeknek létezéséről sem igen tudtunk mind ez ideig, nemhogy meríthettünk volna belőlük. Majd´ félezer oldalas összefoglaló tanulmánya bővelkedik tehát érdekes, mi több, pikáns részletekben. Aprólékos történészi munkával jár utána a mendemondáknak, és zömükről kimutatja: nem egyebek mesénél. Tévedésen alapulnak, s mentségül szolgálnak csupán a gyönge botladozók számára.

Zene

Vígszínház: "Ma háború van, holnap béke" (Háború és béke)

Kis honunk legimpozánsabb színháza a hozzá látványosságban és monumentalitásban illő nagy falattal nyitotta meg új évadját. Színházuk hosszú történetében (1959 után) másodszor futottak neki az orosz realizmus négykötetes nagyregénye színpadi megvalósításához. Most is a második világháború előtt készített, majd később még átdolgozott, Erwin Piscator és társai-féle adaptációhoz nyúltak, s ezt próbálták meg nyelvileg, dramaturgiailag felfrissíteni, a Vígszínház fazonjához igazítani. Csakhogy Piscator átirata annak idején politikai tandrámának íródott, a készülődő háború elleni agitációs műnek, amelyben a történelem és a nagyhatalmi politika egyéni sorsokkal, életekkel való összeütközése állt a középpontban. Ezt hangsúlyozandó, illetve az adaptációt megkönnyítendő a drámába illesztettek egy narrátort (itt: Mesélő), aki játékmester és konferanszié is egyben, s a szerző színpadon lévő szócsöveként bemutatja a szereplőket és a helyszíneket, sűríti a történetet, átvezeti a jeleneteket, s még értelmezi is a látottakat, nehogy véletlenül mást merjünk gondolni, mint ami az eszmei mondanivaló. Ehhez a figurához viszont - akinek szerepéhez a leginkább kellett volna - nem mert nyúlni Valló Péter rendező és csapata, sőt a műveletlen ezredvégi magyar nézőtől való félelmében még meg is erősítette, kiemelte szerepét. Hegedűs D. Géza civil ruhában, titokzatos pipafüstbe burkolózva végig színen van, kommentál, elmélkedik, ha úgy tartja kedve, olykor szerepbe lép, de van, hogy objektíves riporterként faggatja Napóleont (Lukács Sándor) és Kutuzovot (Szoboszlay Sándor) a borogyinói csata várható esélyeiről. Állandó közbeszólásaival pont azt veszi ki a színházi élményből, amiért az emberek odajárnak: a drámaiságot. A történet ezáltal szaggatott lesz, a drámai helyzetek különösebb tét nélkül múlnak el, hiszen tudjuk, mindjárt jön a nagyokos és úgyis helyre tesz minket. Ez itt nem a német expresszionista színház tudatos elidegenítő effektusának a használata: sokkal inkább egy drámai kísérlet epikussá züllesztése azon kényszer szorításában, hogy jó alaposan a felkészületlen, alacsony IQ-szintű néző szájába rágjunk mindent. Ráadásul Hegedűs D. alakítása minden szimbolikus értelmezést is lehetetlenné tesz, mivel végig az önmaga hangjától és szerepének fontosságától megittasult színészt látjuk benne, nem pedig az alázatos narrátort.

Könyv

Mesekönyv

Könyv

Nyulak szigete

Irene Dische-Hans Magnus Enzensberger-Michael Sowa: Esterházy/Egy házy nyúl csodálatos élete

Könyv

Volt, nincs, fene bánja (Az ifjúsági film kalandjai)

Vili a varázslat, piri a parádé, csilicsalamádé hipp és hopp! Emlékszik még valaki Csilicsala bácsi varázslataira? Nem csak könyvben, hanem filmen is sikert arattak. Ez már a múlt. Csilicsala bácsi vagy valaki más a hazai mozikból kivarázsolta a gyerekeknek és ifjaknak szánt magyar alkotásokat.

Lokál

Lokál

Krétakór: Elszigetelve

Néha még a legszebb helyeknek is van a múltjában valami takargatnivaló, például Spinalongának, az egykori lepratelepnek, amiről mostanában már csak kevesen tudják az igazságot.

Tudomány

Tudomány

Legendabemutató: A Csárdáskirálynő visszatér

A zalaegerszegi Hevesi Sándor Színház a Csárdáskirálynővel nyitotta meg az idei évadot. Az operettet hamarosan Szolnokon, valamint a Fővárosi Operettszínházban is bemutatják. Persze ha az összes magyar településen bemutatnák, akkor is garantált lenne a közönségsiker: nagyon nagy butaságot kellene elkövetnie rendezőnek és színésznek ahhoz, hogy elvegye az emberek kedvét ettől az abszolút álomutazástól. Mégis meglepő ez a hirtelen fellángolás, hiszen sokáig úgy tűnt, elfelejtették az egykori legendát.

Tudomány

Anyás szülés

A múlt héten A megtermékenyítéstől a társadalomig címmel nemzetközi kongresszust rendezett a Pre- és Perinatális Pszichológia és Orvostudomány Nemzetközi Társasága, a Ferenczi Sándor Egyesület és a Pszichogenezis Alapítvány. Az előadók szerint a születés előtti és körüli időszakban az újszülöttet érő behatások meghatározó jelentőséggel bírnak a személyiségfejlődésre, itt dőlhet el az is, hogy az egyén oszlopos tagja lesz-e társadalmunknak, vagy csak újságíró.

Előző lapszámok

Összes korábbi lapszám