Utánlövés (Felsőoktatás: Több karra állítva)

  • 1996. október 10.

Belpol

Ha valamit elért a Magyar Egyetemisták és Főiskolai Hallgatók Országos Szövetségének (MEFHOSZ) múlt keddi tüntetése, akkor azt, hogy a szervezetet - melyet a tandíj intézményét elfogadó Hallgatói Önkormányzatok Országos Szövetsége (HÖKOSZ) tandíjellenes tagjai alakítottak - ne vegyék komolyan. Vezetői egymás torkának ugrottak, elnöksége két táborra szakadt: Bercsényi Lászlóék tudatos provokációval vádolják, perrel fenyegetik ifj. Thürmer Gyuláékat, akik viszont azt állítják, Bercsényiék eladták a tüntetést az azt pénzzel támogató politikai szervezeteknek, mint például a MIÉP-nek. Jó ha ötezer ember ment el - döntő többségük nem is diák (az állítólag hatezres létszámú MEFHOSZ bázisát a vidékiek adják, akik nem tudtak Pestre utazni, a pesti egyetemeken pedig Bercsényiék szerint valakik letépték a plakátokat, és elterjesztették, hogy elmarad a tüntetés) - kormányt veszejteni, zsidózni, fasizdatot árulni és venni; edzőfutam október 23-ra. A Schuster Lóri szállította színpadról a P. Mobil
Ha valamit elért a Magyar Egyetemisták és Főiskolai Hallgatók Országos Szövetségének (MEFHOSZ) múlt keddi tüntetése, akkor azt, hogy a szervezetet - melyet a tandíj intézményét elfogadó Hallgatói Önkormányzatok Országos Szövetsége (HÖKOSZ) tandíjellenes tagjai alakítottak - ne vegyék komolyan. Vezetői egymás torkának ugrottak, elnöksége két táborra szakadt: Bercsényi Lászlóék tudatos provokációval vádolják, perrel fenyegetik ifj. Thürmer Gyuláékat, akik viszont azt állítják, Bercsényiék eladták a tüntetést az azt pénzzel támogató politikai szervezeteknek, mint például a MIÉP-nek. Jó ha ötezer ember ment el - döntő többségük nem is diák (az állítólag hatezres létszámú MEFHOSZ bázisát a vidékiek adják, akik nem tudtak Pestre utazni, a pesti egyetemeken pedig Bercsényiék szerint valakik letépték a plakátokat, és elterjesztették, hogy elmarad a tüntetés) - kormányt veszejteni, zsidózni, fasizdatot árulni és venni; edzőfutam október 23-ra. A Schuster Lóri szállította színpadról a P. Mobil
MaNcs, 1996. október 3.
Honfoglalása szólt, Budai Ilona népdalokat, Tolcsvay László mai dalokat énekelt, egy Valentin vezetéknevű diákköltő elüvöltötte saját versét, amit ahhoz a gimnáziumi tanárhoz írt, akit elbocsátottak, mert nem a "hivatalos szabadkőműves történelmet" tanította, hanem az igaz magyart, a tanárként bemutatkozó ex-médiaszemélyiségek, Liebmann Katalin és Várkonyi Balázs végkimerülésig sorolták a tüntetés mögé állt szervezeteket, és idézték azok nyilatkozatait (utóbbi még delirált is valamit a Kossuth téren szokásos tömegbe lövésről). A közönségdíjat a MIÉP könyvelhette el, a legnagyobb fúúúúúúújt a tüntetéstől elhatárolódó Humanista Mozgalom, a Munkáspárt, végül meg a gyűlölet-ötpercre videón megidézett Horn Gyula kapta. Ez alatt az öt perc alatt a parlamentben Müller György, a Miniszterelnöki Hivatal helyettes államtitkára átvette Bercsényitől a szeptemberi tandíjrendelet visszavonását követelő petíciót, az őrség pedig, ezek már ilyenek, nem engedték vécére menni a küldöttség szoknyás tagját. A petíció további sorsáról a MEFHOSZ-nak lapzártáig nem volt tudomása, az viszont biztos, hogy október 19-én küldöttgyűlést tartanak: dönteni kell a tüntetés előestéjén az elnökségben 4:2 arányban kisebbségben maradt Bercsényi elnök és Csűrös Zoltán alelnök sorsáról, és egyáltalán arról, hogyan tovább. A többséghez tartozó ifj. Thürmer a Narancsnak nyilatkozva egyszerűen baromságnak nevezte, hogy a tüntetés Március 15. téri előjátékán a szélsőjobboldali Ekrem Kemál György autójából erősítették volna ki a tüntetéstől elhatárolódó szónok szavait: "egy haverom bordó Ladája" volt az.

Sz. T.

Figyelmébe ajánljuk

Hurrá, itt a gyár!

Hollywood nincs jó bőrben. A Covid-járvány alatt a streamingszolgáltatók behozhatatlan előnyre tettek szert, egy rakás mozi zárt be, s az azóta is döglődő mozizási kedvet még lejjebb verte a jegyek és a popcorn egekbe szálló ára.

Profán papnők

Liane (Malou Khebizi), a fiatal influenszer vár. Kicsit úgy, mint Vladimir és Estragon: valamire, ami talán sosem jön el. A dél-franciaországi Fréjus-ben él munka nélküli anyjával és kiskamasz húgával, de másutt szeretne lenni és más szeretne lenni. A kiút talán egy reality show-ban rejlik: beküldött casting videója felkelti a producerek érdeklődését. Fiatal, éhes és ambiciózus, pont olyasvalaki, akit ez a médiagépezet keres. De a kezdeti biztatás után az ügy­nökség hallgat: Liane pedig úgy érzi, örökre Fréjus-ben ragad.

Viszonyítási pontok

Ez a színház ebben a formában a jövő évadtól nem létezik. Vidovszky György utolsó rendezése még betekintést enged színházigazgatói pályázatának azon fejezetébe, amelyben arról ír, hogyan és milyen módszerrel képzelte el ő és az alkotógárdája azt, hogy egy ifjúsági színház közösségi fórumként (is) működhet.

Kliséből játék

A produkció alkotói minimum két olyan elemmel is élnek, amelyek bármelyikére nagy valószínűséggel mondaná egy tapasztalt rendező, hogy „csak azt ne”. Az egyik ilyen a „színház a színházban”, ami könnyen a belterjesség érzetét kelti (ráadásul, túl sokszor láttuk már ezt a veszélyesen kézenfekvő megoldást), a másik pedig az úgynevezett „meztelenül rohangálás”, amit gyakran társítunk az amatőr előadásokhoz.