Politikai hírek

  • 1996. október 10.

Belpol

Afganisztán: "veszélyes fejlemények"
Alig néhány nappal az iszlám hatalomátvétel után múlt vasárnap súlyos harcok zajlottak a stratégiai fontosságú Pandzsir-völgyben a fundamentalista tálibok és a Kabulból elüldözött afgán kormányerők között. A nap folyamán aztán szövetséget kötöttek a tálibokkal szemben álló afgán erők - jelentette ki egy afganisztáni diplomata. A hír akár egy új, elhúzódó polgárháború kezdetét is jelentheti, hiszen a tálibok kezdettől fogva deklarálták, hogy az ország teljes területét ellenőrzésük alá akarják vonni. Közben az új kabuli vezetés közölte: a közép-ázsiai országoknak "nem kell nyugtalankodniuk" amiatt, hogy milyen politikai és katonai következményei lesznek az afganisztáni iszlám hatalomátvételnek. Oroszország és Tádzsikisztán mindenesetre megállapodást kötött arról, hogy megerősítik a biztonsági intézkedéseket az afgán határon, mivel Kabulban "veszélyes fejlemények" mennek végbe.

Buszrobbantás Szakértők szerint a néhány héttel ezelőtt egy esztergomi ketchuposflakonba rejtett - időben felfedezett - pokolgéphez hasonló, nitroglicerin töltetű bomba robbant fel Piliscsabán, a menetrendszerűen Esztergomba tartó buszjáraton; a detonáció akkor következett be, amikor a csuklós buszról éppen leszálltak néhányan. A robbanás a bal hátsó ülés közelében történt, az itt ülők közül hárman súlyosan, egy személy könnyebben megsérült. Több mint egyórás késéssel jelentek meg a helyszínen a rendőrségi helyszínelők, valamint Nikolits István, a titkosszolgálatokat felügyelő tárca nélküli miniszter, a térség országgyűlési képviselője. A nyomozásba bekapcsolódott a titkosszolgálat is. Szakértők szerint elképzelhető, hogy az esztergomi merényletkísérlet és a piliscsabai buszrobbantás elkövetője vagy elkövetői azonosak.

Növekvő nyugdíjak? Szabó György népjóléti miniszter szerint jövőre a nettó keresetek 17, a nyugdíjak pedig legalább 19 százalékkal nőnek majd. Egy, a nyugdíjreformról rendezett székesfehérvári tanácskozáson Szabó elmondta azt is, hogy a kormány elképzelése szerint a jövő évi gyógyszerár-emelkedés nem éri el a tíz százalékot. A megbeszélésen egyébként az áttekinthetetlen gazdálkodása miatt sokat bírált Egészségbiztosítási Önkormányzat elnöke, Sándor László kilátásba helyezte lemondását, de csak akkor, ha "már biztosított lesz a jövő önkormányzatisága, látszanak a szükséges törvények kontúrjai, s meglesznek a jövő évi finanszírozás feltételei". Sándor közölte: már az MSZOSZ elnökévé választásakor "nyilvánvaló volt, a két munkakör betöltése rendkívül megterhelő".

Lezsák kontra Pető A Magyar Demokrata Fórum elnöke, Lezsák Sándor "nagy nyilvánosság előtt elkövetett rágalmazás" miatt bírósági eljárást kezdeményez Pető Iván SZDSZ-elnök ellen. Pető ugyanis a televízió A Hét című műsorában a Tocsik-ügy kapcsán elmondta, hogy üdvözlik Horn döntését - Suchmannak mennie kell, vagy azért, mert tudott a kérdéses ügyről, vagy azért, mert nem -, ám az elmúlt ciklus MDF-Fidesz-székházügye (valamint a Lakitelek Alapítványnak juttatott pénz) szerinte nagyobb korrupciós botrány volt. A Magyar Hírlapnak nyilatkozva Kövér László Fidesz-alelnök "durva inszinuációnak" nevezte Pető nyilatkozatát, hiszen a székházügy álláspontja szerint egy "hatpárti megállapodás törvényes végrehajtása" volt, amelynek során nem történt törvénysértés - ellentétben a Tocsik-üggyel. Pető egyébként egy másik nyilatkozatában alapkérdésnek nevezte, hogy rendeződjön az ügyet kiváltó önkormányzati, belterületi földek visszaadásának ügye.

Közel-Kelet: lassú békülés A gyakorlatilag kudarcba fulladt washingtoni Arafat-Netanjahu-csúcs után vasárnap megkezdődtek az érdemi béketárgyalások a két fél között, legfőképpen arról, hogy ígéretéhez híven mikor és hogyan vonuljon ki az izraeli hadsereg a Jordán nyugati partján fekvő Hebronból. Az erezi találkozó — valamint a palesztin önkormányzatú Jerikó izraeli zárlatának feloldása — annak a jele, hogy lassan enyhül a hangulat a több mint 80 halálos áldozatot követelő jeruzsálemi "alagútháború" után. Netanjahu izraeli kormányfő közölte, hogy a legrövidebb időn belül kész rendezni a hebroni csapatkivonás kérdését, ugyanakkor felszólította a palesztinokat: viselkedjenek "felelősségteljesen és komolyan", hogy haladást érjenek el a megbeszéléseken.

Ökokampányok a Földért Afrika szinte utolsó érintetlen esőerdejének védelmére hívta fel a figyelmet az Earthaction környezetvédelmi szervezet. Veszély fenyegeti ugyanis a Közép-Afrika nyugati partvonalánál elterülő Gabon védett erdőit - az ország területének 85 százalékát trópusi esőerdő borítja, amelyben több mint nyolcezerféle növény és 600 madárfaj él -, mivel a kormány fairtási engedélyt adott néhány fakitermelő vállalatnak, és kettő már meg is kezdte működését az őserdőben. Közben Al Gore amerikai alelnök is bejelentette, hogy támogatja a Természetvédelmi Világalap (WWF) napokban elindított "Élő Bolygó" kampányát. Az akció célja, hogy az emberiség az ezredfordulón túl is megőrizze a Föld biológiai sokféleségét. A WWF számítása szerint évente 17 millió hektárnyi erdőt égetnek fel és 23 milliárd tonnányi szén-dioxid kerül a levegőbe.

Szlovákiai tiltakozás "Szlovákia elindult az új totalitarianizmus felé vezető úton" - így fogalmaz az a levél, amit a szlovákiai magyar szervezetek (a színészek, a Csemadok és a pedagógusok) küldtek az EU- és a NATO-tagországok kormányainak, tiltakozva a pozsonyi kormány kisebbségellenes kultúrpolitikája ellen. A révkomáromi nagygyűlésen demonstráló szlovákiai magyarok különösen a kisebbségi intézmények állami támogatásának megvonását és a nyelvhasználatot korlátozó törvényt kifogásolták. Ez utóbbiról Budapest is "sajnálattal értesült" - közölte Szentiványi Gábor külügyi szóvivő sajtóértekezletén, megítélésük szerint ugyanis az a rendelkezés, amely szerint a parlamentben csak a szlovák nyelv használata megengedett, sérti a magyar-szlovák alapszerződés egyik pontját.

Lebegy Brüsszelben A kórházban fekvő Jelcin elnök nemzetbiztonsági titkára továbbra is határozottan ellenzi a NATO keleti bővítését, de kész megismerni az atlanti szervezet érveit - ez derült ki Alekszandr Lebegy tábornok brüsszeli látogatásán, amelynek során több órán át tárgyalt Javier Solana NATO-főtitkárral. A NATO központjában arról próbálták meggyőzni az orosz vezetés erős emberét, hogy bár a szervezet mindenképpen bővül kelet-európai tagokkal, a folyamat nem irányul Moszkva ellen, és a szövetség kiterjesztése az egész kontinens biztonságát szolgálja. Lebegy azonban szívesebben vette volna, ha a NATO előbb valamiféle különmegállapodást köt Oroszországgal, és csak azután tárgyal a kérdésről.

Feszült EU-csúcs A brit Európa-politikát ért, személyeskedésektől sem mentes támadások miatt köszönés nélkül távozott a dublini EU-csúcsról John Major brit kormányfő. Az ellenzéki Munkáspárt és vezetője, Tony Blair melletti európai rokonszenv-megnyilvánulások mellett ugyanis Klaus Hansch, az Európa Parlament német elnöke "rosszhiszemű zsarolással" és "felelőtlen politizálással" is megvádolta Londont, majd reményét fejezte ki, hogy a toryk megbuknak a következő választáson. Major "idióta beszédnek" és "inzultusnak" nevezte a történteket, és értelmetlennek minősítette az EU-csúcs összehívását. A dublini csúcstalálkozó résztvevői elkötelezték magukat az EU belső reformja mellett, amellyel felgyorsulhat a közép- és kelet-európai országok csatlakozási folyamata.

Tocsik-ügy: Suchman menesztve Horn Gyula kormányfő vasárnap - miután a kormány pénteken visszahívta az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. elnökét, teljes igazgatóságát és a felügyelőbizottság általa delegált tagjait - korábbi álláspontját felülvizsgálva bejelentette: kezdeményezi Suchman Tamás, a privatizációért is felelős ipari és kereskedelmi miniszter felmentését is. Horn szerint Suchman jelentős eredményeket ért el a privatizációban, "emberi tisztessége megkérdőjelezhetetlen", de vállalnia kell a felelősséget az általa felügyelt ÁPV Rt. által kötött szabálytalan szerződés megkötéséért. Az MSZP-t is megosztotta a Tocsik-ügy, több frakciótag kritizálta Hornt, amiért ragaszkodik Suchmanhoz. Tocsik Márta egyébként nem kívánja visszafizetni a 804 millió forintos "sikerdíjat", amit a kormány visszakövetel tőle, mivel úgy látja: jogilag nem kifogásolhatók a szerződések. (Lásd még: 12-15. oldal.)

MDF: a tüntetés A Magyar Demokrata Fórum szervezésében mintegy tízezren vettek részt azon a hétvégi tüntetésen, amelyet "az önkormányzatokért, az iskolákért, a kórházakért, a nyugdíjasokért és a nyugodt jövőért" jelszavakkal hirdettek meg a Parlament elé a szervezők. A kormány munkáját bírálók előtt felolvasták Orbán Viktor Fidesz - MPP-elnök és Giczy György KDNP-elnök támogató nyilatkozatát, majd Boross Péter, a párt alelnöke és más szónokai bírálták a kormány privatizációs intézkedéseit, az elmúlt ciklusban elfogadott családsegítő intézkedések szűkítését, az oktatáspolitika hibáit és az életszínvonal 20 százalékos romlását. A párt elnöke, Lezsák Sándor sürgette a nemzeti erők összefogását.

Morze

Bill Clinton megfigyelők szerint jobban szerepelt az amerikai elnökjelöltek első tévévitáján, mint kihívója, a republikánus Bob Dole. A Reform Párt vezetője, Ross Perot a CNN Larry King Live műsorában fejthette ki nézeteit.

Románia visszaadja a zsidó közösségnek a kommunista rendszer által elkobzott és jelenleg is állami tulajdonban lévő javakat. Az összeg nagyságáról semmilyen adat nincs.

Az aradi vértanúk emlékművénél közösen koszorúzott Arad város román polgármestere és RMDSZ-es alpolgármestere a honvéd tábornokok kivégzésének 147. évfordulóján. A megemlékezésen a magyar kormány és a pártok képviselői is ott voltak.

Korzikai vagy baszk szeparatisták követhették el a rendőrség szerint a szombati bordeaux-i robbantást a polgármesteri hivatalnál. Személyi sérülés nem történt.

Stockholmban az idén is odaítélték az alternatív Nobel-díjakat. A kitüntetettek között van Herman Daly amerikai közgazdász, aki az élet minőségével, etikai és ökológiai problémákkal foglalkozik.

Radioaktív hulladék ömlött a tengerbe a skóciai Dounreay nukleárisüzemanyag-feldolgozóból; lehet, hogy hónapokra zárva kell tartani az üzemet.

Németország ólmozatlanná vált, mert az idén eladott üzemanyagnak csak 3 százaléka volt ólommal kezelt benzin. A hagyományos benzin forgalmazása így már nem kifizetődő Németországban.

A kergemarhakórhoz hasonló tünetek közt múlt ki egy kilencéves macska Liechtensteinban. A fertőzés pontos okát nem tudni, de az állat valószínűleg fertőzött agy- vagy gerincvelőt evett.

Elkészült a magyar állatvédelmi törvény tizennyolcadik, remélhetőleg utolsó tervezete, amely a házi-, haszon- és vadállatokkal való bánásmódot szabályozza - jelentette be Szili Katalin államtitkár, aki reményét fejezte ki, hogy a parlament még az idén elfogadja a törvényt.

Figyelmébe ajánljuk