"Markáns kisebbség vagyunk" - szögezi le Fodor Péter, a civil szervezet elnöke (mellesleg a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár főigazgatója), utalva arra, hogy a hazai lakosság egyharmada dohányos. 1997-ben létrejött egyesületük elismeri mindenkinek a jogát a füstmentes környezethez, de szerintük a hatályos szabályozás a békés és egészséges egymás mellett élés megfelelő alapdokumentuma lehetne - már amennyiben a számonkérhetőség zálogát jelentő végrehajtási rendeletet a kormány elkészítette volna.
A nemdohányzók védelmében hozott 1999-es törvény úgy próbálta némileg visszaszorítani a paszszív dohányzást, hogy a cigarettázók ne járjanak túl rosszul. Életbelépése óta csak a kijelölt helyen szabad rágyújtani az összes, úgynevezett közforgalmú intézmény zárt légterű helységeiben, ide tartoznak az éttermek, az állami közintézmények és a buszpályaudvarok is. A dohányzószektornak külön szobának kell lennie, vagy a klímaberendezést kell a többi ember tüdejéről leválasztani. Ugyanez vonatkozik többek között a tömegközlekedési eszközökre (100 km-en belül a MÁV füstmentes járatokat is indíthat) és a zárt térben tartott rendezvényekre. Munkahelyen csak olyan helyiségben szabad rágyújtani, amelyen a nemdohányzóknak nem kell áthaladniuk. Egyáltalán nem lehet füstölni az egészségügyi és közoktatási intézmények, sportlétesítmények közönség számára nyitva álló részein, illetve a gyermekvédelmi és szociális létesítményekben. A kocsmákat viszont teljesen megkímélte a korlátozás.
A dohányzásellenes szervezeteknek ez édeskevés, ők a passzív dohányzással szembeni zéró tolerancia jegyében a közterületek zömét füstmentessé tennék. A füstölgők szerint viszont lényegében frusztráltságból rohanunk előre, mert a kitűzött célt nem sikerült megvalósítani, nem született meg a rendelet, amely részletezné, hogyan kell a fentieket pontosan betartani és betartatni. A törvény által előírt "megfelelő" berendezések és megoldások valóban nem adnak sziklaszilárd támpontot, az ÁNTSZ helyszíni szemléin ugyanakkor rendszerint konkrét javaslatokat tesz (és bírságol). A végeredményt tekintve mindenesetre egyetértés van: a dolog nem működik megfelelően a gyakorlatban. A passzív dohányzás visszaszorításában a törvény szellemét sem követő intézmények és tulajdonosok vannak többségben. A nyilvánvaló látszatmegoldások (pl. egymás mellett álló dohányzó és nemdohányzó asztalok) különösen a vendéglátásban gyakoriak, de az sem ritka, hogy szellőző nélküli cellába terelik össze a cigizőket.
Feltehetően ennek az áldatlan állapotnak is véget akar vetni az egészségügyi tárca, amely február legvégén új törvénytervezetet tett közzé, melynek módosításai az EU egészségügyi biztosának ajánlását, több elemében a brit és az ír példát követik. A minisztérium szándéka szerint jövő nyártól a kocsmákkal, éttermekkel együtt valamennyi ún. közforgalmat bonyolító objektum füstmentes lenne, ahogy az összes munkahelyen is csak kinn, a szabad levegőn lesz szabad rágyújtani.
A radikális intézkedés
a Füstölgők Társasága szerint a dohányosok számára megalázó, ráadásul életszerűtlen és felesleges is. "Nem kell senkinek megfelelnünk. Az EU csak ajánlásokat tett. Nem muszáj az ír, angol vagy olasz példát követni, mehetnénk arra is, amerre a megengedőbb osztrákok vagy portugálok" - véli a társaság elnöke, aki a maga részéről egyébként a szivart és a pipát részesíti előnyben. Határozottan tiltakoznak az ellen, hogy a munkahelyi dohányzás az utcára kerül. Érthetetlennek tartják, hogy ahol megvannak a feltételek, ott miért zárják ki a lehetőségét is annak, hogy a dohányos elfogadható körülmények között, elkülönített helyiségben éljen szenvedélyének. "A munkahelyek bejáratához kihajtani az embereket nem kulturált megoldás - mondja Fodor Péter. - Hasonló elszántsággal védik pozícióikat a vendéglátóhelyek kapcsán is. Azt pártolják, hogy a tulajdonosok döntése alapján legyenek nemdohányzó és dohányzó egységek, ezeket pedig jól látható piktogramok különböztessék meg egymástól.
Támogatják ugyanakkor azt a módosítási javaslatot, amely az aluljárókból, játszóterekről is száműzné a füstölést. "Sőt, mi jóval nagyobb hangsúlyt fektetnénk a rendszerszerűen felépülő felvilágosító, megelőzést segítő programokra, amelyeket most nagyon elhanyagolnak." Az önkormányzatok az új tervezetben közterületeiket nemdohányzóvá nyilváníthatnák, így az is előfordulhat, hogy csak a Nagykörút egyik oldalán nem lehet majd rágyújtani. A füstölgők ezt lenyelik, ahogy azon is csak a fejüket csóválják, hogy a tervezet szerint a színpadon csak akkor nem büntetendő a dohányzás, ha ez az előadás nélkülözhetetlen művészeti kifejezőeszköze - a műkritikusokkal párban járó ÁNTSZ-ellenőröknek feltehetően a rockkoncerteken akad majd a legtöbb vitájuk.
Kincses Gyula, az Egészségügyi Minisztérium államtitkára szerint a tárca nem a mostani törvény hiányossága miatt és nem is megfelelési kényszerből szigorítana. "Anynyira rosszak a mutatók, hogy egyszerűen új megoldásokra van szükség. Több mint háromezer ember hal meg évente csak a passzív dohányzás miatt, alapvető kötelességünk a mostaninál több közforgalmú helyet, közterületet füstmentessé tenni" - mondta az április végén leköszönő politikus. A vendéglátóhelyek kapcsán Kincses a piktogramos javaslatot elutasítja. A szektor dolgozóinak szerinte ugyanolyan joga van a füstmentes környezethez, mint mindenkinek, másrészt szerinte ez olyan, mintha a hipermarketben lehetne romlott húst árulni, csak fel kéne tüntetni a dobozán. A kérdésre, hogy mennyiben próbálták figyelembe venni a dohányosok szempontjait, az államtitkár így felelt: "A tárca népegészségügyi szempontokat képvisel, a többit majd a turisztikai igazgatás, a gazdasági, a pénzügyi tárca hozza be. Meg vagyok lepve, hogy a koporsókészítők még nem tiltakoztak." A változtatás deklarált célja a nemdohányzók fokozott védelme, a liberális politikus úgy látja, hogy a dohányzás visszaszorításában elsősorban a saját kockázatukat felmérő dohányosoknak kellene lépniük. A munkahelyekkel kapcsolatos szigornál azonban könnyen tetten érhető a leszoktatás szándéka, a nemzetközi gyakorlatban a közterületi dohányzás visszanyesése részben a fogyasztás csökkentését szolgálja, főleg, ha egyéb kínálatszűkítő intézkedésekkel kombinálják. A tervezet azonban hangsúlyozottan nem csökkentené az értékesítési pontok számát, a minisztérium szerint ugyanis ez túlzott korlátozás lenne, amely csak a csempészetet éltetné.
Légkondi
Egy hazai szakértő, Szilágyi Tibor A dohányzás visszaszorítása: nemzetközi eredmények és hazai teendők című tanulmányában azt olvassuk, hogy a jogszabályok szigorítása idején világszerte a vendéglátóiparban vetődik fel legélesebben a légcsere-berendezések beszerelése vagy a teljes tilalom közötti választás kérdése. Több vizsgálat azt állítja, hogy nincs olyan légtechnikai megoldás, amely a környezeti dohányfüst koncentrációját elfogadható szintre csökkentené. Erre egy ausztrál klubokban végzett vizsgálatot citál, ahol a nem dohányzó vendégek térfelén mért nikotinkoncentráció rendre nagyon magas volt. Szilágyi szerint ez itthon sincs másképp.
