Törvénytervezet a nemdohányzók védelmében - Zéró tolerancia

  • Linder Bálint
  • 2008. április 10.

Lélek

Az Egészségügyi Minisztérium új törvénytervezete a kocsmákból, éttermekből, munkahelyekről, sőt akár az utcáról is kiseprűzné a dohányosokat. A Füstölgők Társasága kirekesztőnek és életszerűtlennek találja a szigorítást.
Az Egészségügyi Minisztérium új törvénytervezete a kocsmákból, éttermekből, munkahelyekről, sőt akár az utcáról is kiseprűzné a dohányosokat. A Füstölgők Társasága kirekesztőnek és életszerűtlennek találja a szigorítást.

"Markáns kisebbség vagyunk" - szögezi le Fodor Péter, a civil szervezet elnöke (mellesleg a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár főigazgatója), utalva arra, hogy a hazai lakosság egyharmada dohányos. 1997-ben létrejött egyesületük elismeri mindenkinek a jogát a füstmentes környezethez, de szerintük a hatályos szabályozás a békés és egészséges egymás mellett élés megfelelő alapdokumentuma lehetne - már amennyiben a számonkérhetőség zálogát jelentő végrehajtási rendeletet a kormány elkészítette volna.

A nemdohányzók védelmében hozott 1999-es törvény úgy próbálta némileg visszaszorítani a paszszív dohányzást, hogy a cigarettázók ne járjanak túl rosszul. Életbelépése óta csak a kijelölt helyen szabad rágyújtani az összes, úgynevezett közforgalmú intézmény zárt légterű helységeiben, ide tartoznak az éttermek, az állami közintézmények és a buszpályaudvarok is. A dohányzószektornak külön szobának kell lennie, vagy a klímaberendezést kell a többi ember tüdejéről leválasztani. Ugyanez vonatkozik többek között a tömegközlekedési eszközökre (100 km-en belül a MÁV füstmentes járatokat is indíthat) és a zárt térben tartott rendezvényekre. Munkahelyen csak olyan helyiségben szabad rágyújtani, amelyen a nemdohányzóknak nem kell áthaladniuk. Egyáltalán nem lehet füstölni az egészségügyi és közoktatási intézmények, sportlétesítmények közönség számára nyitva álló részein, illetve a gyermekvédelmi és szociális létesítményekben. A kocsmákat viszont teljesen megkímélte a korlátozás.

A dohányzásellenes szervezeteknek ez édeskevés, ők a passzív dohányzással szembeni zéró tolerancia jegyében a közterületek zömét füstmentessé tennék. A füstölgők szerint viszont lényegében frusztráltságból rohanunk előre, mert a kitűzött célt nem sikerült megvalósítani, nem született meg a rendelet, amely részletezné, hogyan kell a fentieket pontosan betartani és betartatni. A törvény által előírt "megfelelő" berendezések és megoldások valóban nem adnak sziklaszilárd támpontot, az ÁNTSZ helyszíni szemléin ugyanakkor rendszerint konkrét javaslatokat tesz (és bírságol). A végeredményt tekintve mindenesetre egyetértés van: a dolog nem működik megfelelően a gyakorlatban. A passzív dohányzás visszaszorításában a törvény szellemét sem követő intézmények és tulajdonosok vannak többségben. A nyilvánvaló látszatmegoldások (pl. egymás mellett álló dohányzó és nemdohányzó asztalok) különösen a vendéglátásban gyakoriak, de az sem ritka, hogy szellőző nélküli cellába terelik össze a cigizőket.

Feltehetően ennek az áldatlan állapotnak is véget akar vetni az egészségügyi tárca, amely február legvégén új törvénytervezetet tett közzé, melynek módosításai az EU egészségügyi biztosának ajánlását, több elemében a brit és az ír példát követik. A minisztérium szándéka szerint jövő nyártól a kocsmákkal, éttermekkel együtt valamennyi ún. közforgalmat bonyolító objektum füstmentes lenne, ahogy az összes munkahelyen is csak kinn, a szabad levegőn lesz szabad rágyújtani.

A radikális intézkedés

a Füstölgők Társasága szerint a dohányosok számára megalázó, ráadásul életszerűtlen és felesleges is. "Nem kell senkinek megfelelnünk. Az EU csak ajánlásokat tett. Nem muszáj az ír, angol vagy olasz példát követni, mehetnénk arra is, amerre a megengedőbb osztrákok vagy portugálok" - véli a társaság elnöke, aki a maga részéről egyébként a szivart és a pipát részesíti előnyben. Határozottan tiltakoznak az ellen, hogy a munkahelyi dohányzás az utcára kerül. Érthetetlennek tartják, hogy ahol megvannak a feltételek, ott miért zárják ki a lehetőségét is annak, hogy a dohányos elfogadható körülmények között, elkülönített helyiségben éljen szenvedélyének. "A munkahelyek bejáratához kihajtani az embereket nem kulturált megoldás - mondja Fodor Péter. - Hasonló elszántsággal védik pozícióikat a vendéglátóhelyek kapcsán is. Azt pártolják, hogy a tulajdonosok döntése alapján legyenek nemdohányzó és dohányzó egységek, ezeket pedig jól látható piktogramok különböztessék meg egymástól.

Támogatják ugyanakkor azt a módosítási javaslatot, amely az aluljárókból, játszóterekről is száműzné a füstölést. "Sőt, mi jóval nagyobb hangsúlyt fektetnénk a rendszerszerűen felépülő felvilágosító, megelőzést segítő programokra, amelyeket most nagyon elhanyagolnak." Az önkormányzatok az új tervezetben közterületeiket nemdohányzóvá nyilváníthatnák, így az is előfordulhat, hogy csak a Nagykörút egyik oldalán nem lehet majd rágyújtani. A füstölgők ezt lenyelik, ahogy azon is csak a fejüket csóválják, hogy a tervezet szerint a színpadon csak akkor nem büntetendő a dohányzás, ha ez az előadás nélkülözhetetlen művészeti kifejezőeszköze - a műkritikusokkal párban járó ÁNTSZ-ellenőröknek feltehetően a rockkoncerteken akad majd a legtöbb vitájuk.

Kincses Gyula, az Egészségügyi Minisztérium államtitkára szerint a tárca nem a mostani törvény hiányossága miatt és nem is megfelelési kényszerből szigorítana. "Anynyira rosszak a mutatók, hogy egyszerűen új megoldásokra van szükség. Több mint háromezer ember hal meg évente csak a passzív dohányzás miatt, alapvető kötelességünk a mostaninál több közforgalmú helyet, közterületet füstmentessé tenni" - mondta az április végén leköszönő politikus. A vendéglátóhelyek kapcsán Kincses a piktogramos javaslatot elutasítja. A szektor dolgozóinak szerinte ugyanolyan joga van a füstmentes környezethez, mint mindenkinek, másrészt szerinte ez olyan, mintha a hipermarketben lehetne romlott húst árulni, csak fel kéne tüntetni a dobozán. A kérdésre, hogy mennyiben próbálták figyelembe venni a dohányosok szempontjait, az államtitkár így felelt: "A tárca népegészségügyi szempontokat képvisel, a többit majd a turisztikai igazgatás, a gazdasági, a pénzügyi tárca hozza be. Meg vagyok lepve, hogy a koporsókészítők még nem tiltakoztak." A változtatás deklarált célja a nemdohányzók fokozott védelme, a liberális politikus úgy látja, hogy a dohányzás visszaszorításában elsősorban a saját kockázatukat felmérő dohányosoknak kellene lépniük. A munkahelyekkel kapcsolatos szigornál azonban könnyen tetten érhető a leszoktatás szándéka, a nemzetközi gyakorlatban a közterületi dohányzás visszanyesése részben a fogyasztás csökkentését szolgálja, főleg, ha egyéb kínálatszűkítő intézkedésekkel kombinálják. A tervezet azonban hangsúlyozottan nem csökkentené az értékesítési pontok számát, a minisztérium szerint ugyanis ez túlzott korlátozás lenne, amely csak a csempészetet éltetné.

Légkondi

Egy hazai szakértő, Szilágyi Tibor A dohányzás visszaszorítása: nemzetközi eredmények és hazai teendők című tanulmányában azt olvassuk, hogy a jogszabályok szigorítása idején világszerte a vendéglátóiparban vetődik fel legélesebben a légcsere-berendezések beszerelése vagy a teljes tilalom közötti választás kérdése. Több vizsgálat azt állítja, hogy nincs olyan légtechnikai megoldás, amely a környezeti dohányfüst koncentrációját elfogadható szintre csökkentené. Erre egy ausztrál klubokban végzett vizsgálatot citál, ahol a nem dohányzó vendégek térfelén mért nikotinkoncentráció rendre nagyon magas volt. Szilágyi szerint ez itthon sincs másképp.

Figyelmébe ajánljuk

A saját határain túl

Justin Vernon egyszemélyes vállalkozásaként indult a Bon Iver, miután a zenész 2006-ban három hónapot töltött teljesen egyedül egy faházban, a világtól elzárva, egy nyugat-wisconsini faluban.

Az űr az úr

Az 1969-ben indult Hawkwind mindig a mainstream csatornák radarja alatt maradt, pedig hatása évtizedek óta megkérdőjelezhetetlen.

Pincebogarak lázadása

  • - turcsányi -

Jussi Adler-Olsen immár tíz kötetnél járó Q-ügyosztályi ciklusa a skandináv krimik népmesei vonulatába tartozik. Nem a skandináv krimik feltétlen sajátja az ilyesmi, minden szak­ágnak, műfajnak és alműfajnak van népmesei tagozata, amelyben az alsó kutyák egy csoportozata tengernyi szívás után a végére csak odasóz egy nagyot a hatalomnak, az efeletti boldogságtól remélvén boldogtalansága jobbra fordulását – hiába.

Luxusszivacsok

A Molnár Ani Galéria 2024-ben megnyitott új kiállítótere elsősorban hazai, fiatal, női alkotókra fókuszál, Benczúr viszont már a kilencvenes évek közepétől jelen van a művészeti szcénában, sőt már 1997-ben szerepelt a 2. Manifestán, illetve 1999-ben (más művészekkel) együtt a Velencei Biennálé magyar pavilonjában.

Égen, földön, vízen

Mesék a mesében: mitikus hősök, mágikus világ, megszemélyesített természet, a szó szoros értelmében varázslatos nyelv. A világ végén, tajtékos vizeken és ég alatt, regei időben mozognak a hősök, egy falu lakói.

Visszaszámlálás

A Ne csak nézd! című pályázatot a Free­szfe, az Örkény Színház, a Trafó és a Jurányi közösen hirdették meg abból a célból, hogy független alkotóknak adjanak lehetőséget új előadások létrehozására, a Freeszfére járó hallgatóknak pedig a megmutatkozásra. Tematikus megkötés nem volt, csak annyiban, hogy a társulatoknak társadalmilag fontos témákat kellett feldolgozniuk. A nyertesek közül a KV Társulat pályamunkáját az Örkény Színház fogadta be.

Mészáros Lőrinc egy történet

A Mészáros Lőrinc című történetnek az lenne a funkciója, hogy bizonyítsa, létezik frissen, ön­erejéből felemelkedett nemzeti tőkésosztály vagy legalább réteg, de ha még az sem, pár markáns nemzeti nagytőkés. Valamint bizonyítani, hogy Orbán Viktor nem foglalkozik pénzügyekkel.

„Mint a pókháló”

Diplomáját – az SZFE szétverése miatt – az Emergency Exit program keretein belül Ludwigsburgban kapta meg. Legutóbbi rendezése, a Katona József Színházban nemrég bemutatott 2031 a kultúra helyzetével és a hatalmi visszaélések természetével foglalkozik. Ehhez kapcsolódva toxikus maszkulinitásról, a #metoo hatásairól és az empátiadeficites helyzetekről beszélgettünk vele.

Nem a pénz számít

Mérföldkőhöz érkezett az Európai Unió az orosz energiahordozókhoz fűződő viszonya tekintetében: május elején az Európai Bizottság bejelentette, hogy legkésőbb 2027 végéig minden uniós tagállamnak le kell válnia az orosz olajról, földgázról és nukleáris fűtőanyagról. Ha ez megvalósul, az energiaellátás megszűnik politikai fegyverként működni az oroszok kezében. A kérdés az, hogy Magyar­ország és Szlovákia hajlandó lesz-e ebben együttműködni – az elmúlt években tanúsított magatartásuk ugyanis ennek éppen az ellenkezőjét sugallja.

„A kínai tudás”

Az európai autóipart most épp Trump vámjai fenyegetik, de a romlása nem ma kezdődött. Hanem mikor? A kínaiak miatt kong a lélekharang? Vagy az Európai Unió zöld szemüveges bürokratái a tettesek? Netán a vásárlók a hibásak, különösen az európaiak, akik nem akarnak drága pénzért benzingőzt szívni az ablakuk alatt? A globális autópiac gyakorlati szakemberét kérdeztük.