800 lemészárolt ember holttestét exhumálták a szlovén határ mellett

  • narancs.hu
  • 2020. július 21.

Lokál

A második világháborús tömegsírra egy barlangász bukkant rá még évekkel ezelőtt.

A második világháborúban partizánok által lemészárolt több mint nyolcszáz ember holttestét exhumálták a szlovén határ melletti, nyugat-horvátországi Jazovka Jama-i tömegsírból – írja az MTI.

Az áldozatok többsége a második világháborúban harcoló, fogságba esett horvát domobran (honvéd) és usztasa katona volt, de voltak köztük egészségügyi dolgozók és apácák is, akiket a partizánok 1943-1945 között több zágrábi kórházból hurcoltak el, sebesült katonákkal együtt.

A tömegsírra Mladen Kuka károlyvárosi (Karlovas) barlangász bukkant rá, és 14 év titokban végzett kutatása után felfedezését 1989-ben hozta nyilvánosságra. Tíz évvel később, 1999-ben barlangászok Zarko Danilovic patológus segítségével elkezdték nyilvántartásba venni a holttesteket, anélkül, hogy a felszínre hozták volna őket. A 40 méter mély gödörben az első maradványokat a nyílástól 30 méterre találták meg. A kutatások szerint az áldozatokat megkötözték és többségüket tarkón lőtték. Ugyanakkor nem egyszerre végezték ki mindnyájukat, egyeseket az 1943-as krasicai csata után, másokat 1945 májusában, a háború befejeztével mészároltak le.

A Jazovka Jamai-i tömegsírból exhumált földi maradványokat, amelyeket július 13-17. között hoztak a felszínre szakemberek, a zágrábi kriminalisztikai intézetbe szállították, ahol antropológiai vizsgálatnak vetik alá. Ezt követően méltó nyugalomra helyezik őket. Az emléktemető helyszínéről a minisztérium még egyeztet a helyi önkormányzattal és plébániával, valamint azokkal a civil szervezetekkel, amelyek az áldozatok emlékét őrzik.

A tárca közleményében azt írta: a Jazovka Jama-i tömegsírban talált emberi maradványok exhumálását a zágrábi megyei bíróság rendelte el annak a törvénynek az alapján, amely a második világháborúban és az az utáni időszakban elesett katonák felkutatásáról, a katonatemetők létesítéséről, elrendezéséről és fenntartásáról szól.

A nácikkal szimpatizáló horvát alakulatok és a kommunista partizánok között súlyos összecsapások zajlottak a második világháborúban. A háború végén a partizánok véres leszámolásokat hajtottak végre a németekkel és a németekkel szimpatizáló horvátokkal szemben.

A horvát belügyminiszter egy korábbi közlése szerint az országban 840 második világháborús tömegsír van, a szomszédos Szlovéniában 600, Bosznia-Hercegovinában pedig 90.

Figyelmébe ajánljuk

Eldobott aggyal

  • - ts -

A kortárs nagypolitika, adott esetben a kormányzás sűrű kulisszái mögött játszódó filmek, tévésorozatok döntő többsége olyan, mint a sci-fi, dolgozzék bármennyi és bármilyen hiteles forrásból.

Nemes vadak

Jason Momoa és Thomas Pa‘a Sibbett szerelemprojektje a négy hawaii királyság (O‘ahu, Maui, Kaua‘i és Hawai‘i) egyesítését énekli meg a 18. században.

Kezdjetek el élni

A művészetben az aktív eutanázia (asszisztált öngyilkosság) témaköre esetében ritkán sikerül túljutni egyfajta ájtatosságon és a szokványos „megteszem – ne tedd meg” dramaturgián.

A tudat paradoxona

  • Domsa Zsófia

Egy újabb dózis a sorozat eddigi függőinek. Ráadásul bőven lesz még utánpótlás, mivel egyelőre nem úgy tűnik, mintha a tucatnyi egymással érintőlegesen találkozó, egymást kiegészítő vagy egymásnak éppen ellentmondó történetből álló regényfolyam a végéhez közelítene: Norvégiában idén ősszel az eredetileg ötrészesre tervezett sorozat hatodik kötete jelenik meg.

Törvény, tisztesség nélkül

Hazánk bölcsei nemrég elfogadták az internetes agresszió visszaszorításáról szóló 2024. évi LXXVIII. törvényt, amely 2025. január 1. óta hatályos. Nem a digitális gyűlöletbeszédet kriminalizálja a törvény, csak az erőszakos cselekményekre felszólító kommentek ellen lép fel.

Nem így tervezte

Szakszerűtlen kéményellenőrzés miatt tavaly januárban szén-monoxid-mérgezésben meghalt egy 77 éves nő Gyulán. Az ügyben halált okozó, foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés vétsége miatt ítélték el és tiltották el foglalko­zásától az érintettet.

Amikor egy haldokló csak az emberségre számíthat – életvégi ellátás helyett marad a várakozás a sürgősségin

A gyógyító kezelésekre már nem reagált az idős szegedi beteg szervezete, így hazaadták, ám minden másnap a sürgősségire kellett vinni. Olykor kilenc órát feküdt a váróban emberek között, hasán a csövekkel és a papucsával. Palliatív ellátás sok helyen működik Magyar­országon – a szegedi egyetem intézményeiben még nem.