A főváros gondozhatja Heller Ágnes és Fehér Ferenc hagyatékát
filer_resize.jpg

A főváros gondozhatja Heller Ágnes és Fehér Ferenc hagyatékát

  • MTI-OS
  • 2020. július 21.

Lokál

Rövidesen megalakulhat a Budapesti Iskola Intézet.

Egy új Budapesti Iskola Intézet létrehozását jelentette be mai sajtótájékoztatóján Karácsony Gergely főpolgármester és Gy. Németh Erzsébet főpolgármester-helyettes. A budapesti székhelyű intézet alapításának első lépése Heller Ágnes és Fehér Ferenc hagyatékának Magyarországra hozatala. A hagyatékot az örökösök, Hermann Zsuzsa és Fehér György helyezte letétbe a Fővárosnál, áll az önkormányzat közleményében.

„A Budapesti Iskola filozófusainak, tanítványaiknak és pályatársaiknak munkássága és emlékezete a magyar kultúra és kulturális emlékezet része. Ennek gondozása, továbbgondolása érdekében a Fővárosi Önkormányzat egy olyan intézetet hoz létre, ami kutathatóvá teszi majd Heller Ágnes és Fehér Ferenc hagyatékát. A kezdeti szakaszban a hagyaték gondozásának helyszíne Budapest Főváros Levéltára lesz. Ennek a munkának a végén létrejön egy olyan intézet, ami a progresszív gondolkodás, a szellemi gazdagság és a kulturális sokszínűség otthona lehet" – mondta Gy. Németh.

Figyelmébe ajánljuk

Emlékfénybetörés

Reisz Gábor Van valami furcsa és megmagyarázhatatlan című filmjének nyitójelenetében a főszereplő azon gondolkodik, vajon feltűnne-e bárkinek is, ha egyszer csak összeesne és meghalna. Budapest különböző helyszíneire vizionálja a szituációt: kiterül a Nemzeti Múzeum lépcsőjén, a Blahán, a villamoson, egy zebra közepén, az emberek pedig mennek tovább, mintha mi sem történt volna.

Bácsirománc

Mintha csak időgépben röppennénk vissza a 80-as, 90-es évekbe. Semleges, visszatérő díszletek, élesen bevilágított terek, minden epizód végén fontos leckéket tanuló, mégis ismerősen stagnáló figurák és élőben kacagó közönség.

Nők, tájban

Januško Klaudia (1998) csak tavaly végzett a Képzőművészeti Egyetem festőművész mesterszakán, mégis izmos bibliográfiával, számos egyéni kiállítással és külföldi ösztöndíjjal büszkélkedhet – köztük az éppen csak „csírázó” életmű és a mostani egyéni kiállítás szempontjából a legjelentősebbel, a 2024-es izlandival, ahol az „ökofeminizmus szempontjából vizsgálta a lokális éghajlatváltozás hatásának és az izlandi nők társadalmi helyzetének metszéspontjait”.

Mari a Covidban

A groteszkre vett darabban Kucsera Viktória (Kárpáti Barbara) magyar–történelem szakos tanár a Covid-járvány alatt a színjátszó csoportjával ír drámát a díva életéről.

Itt a norma

Vannak alapvető bizonyosságai a szuverén magyar életnek, az egyik ilyen például az, hogy az anya nő, az apa férfi. A másik meg az, hogy az asszony nem ember. A harmadik, hogy a medve nem játék.