Néhány hete egy napfényes délután az Andrássy uton biciklizve vettem észre, hogy egy nemrég felújított villa kertjében felbukkant egy hatalmas ördögfej. Észrevenni nem volt nehéz, mert a vakító fehérre festett épület előtt álló krómozott szobor csak úgy ragyog a napfényben. Legalább 3 méter magas, ráadásul nem akármilyen ördögfejről van szó, hanem a Hell energiaital jól ismert logójáról.
| ||
Mivel pár lépésre vagyunk a Hősök terétől, az Andrássy út világörökségi területén, Terézváros főépítészénél érdeklődtem, hogy miként kerülhetett ki egy ilyen nagy és feltűnő reklám a főváros e kiemelt területére. A válasz röviden: engedély nélkül. De ez még nem jelenti azt, hogy a logót valaha is el fogják bontani.
Matus István, Terézváros főépítésze a Narancsnak azt mondta, hogy a kerület a településképi rendelete alapján minden nem építési engedély köteles építmény létesítése előtt településképi bejelentést kell tennie az építtetőnek. A Hell Energynek tehát még a logó kihelyezése előtt az önkormányzathoz kellett volna fordulni, és csak azután helyezhették volna ki a logót, ha azt a polgármester tudomásul veszi. Viszont „Terézváros Polgármesteri Hivatalába nem érkezett ilyen irányú megkeresés”, monda lapunknak Matus, így engedélyt sem kapott a logó.
Az, hogy kaphatott volna-e engedélyt az Andrássy út 126. előtt álló, a Hell logóját formázó mintegy 3 méteres logó, már nem olyan egyértelmű.
Reklám vagy cégér?
A reklámhordozók kihelyezését egyértelműen tiltja az építési szabályozás, ha tehát reklámnak tekintjük a világszerte ismert logót, akkor azt el kellene bontani. A cégérékkel azonban már megengedőbb a kerület településképvédelmi szabályozása. Cégért ugyanis – szigorú szabályok betartása mellett – akár az Andrássy úton is ki lehet tenni. A szabályozás szerint cégér, cégtábla egyebek mellett nem lehet „a környezettől és az épület homlokzati színétől idegen, környezettől és az épület homlokzati színétől idegen – indokolatlanul elütő, vagy erős – színeket nem tartalmazhat”. A cégérek mérete is szabályozott, azok 0,5 négyzetméternél nem lehetnek nagyobbak. A Hell logója azonban meglehetősen elüt a környezetétől és jóval nagyobb is, mint a rendeletben megadott 0,5 négyzetméter. Ez a szabályozás viszont csak a homlokzaton elhelyezett cégérekre vonatkozik. A Hell logója viszont „magánterületen áll, a közterülettől több méterrel beljebb, az ilyen helyzeteket pedig már a kerület nem akarta szabályozni”, fogalmazott Matus.
Mivel nincs engedélye, „hivatalból tud eljárást indítani az önkormányzat, kiszabhat büntetést és kötelezheti az ügyfelet, hogy bontsa el az építményt”, mondta a főépítész. Ez ellen lehet fellebbezni, és ha azt nem fogadja el az önkormányzat, akár bíróságra is kerülhet az ügy.
| ||
Azt viszont, hogy indít-e eljárást az önkormányzat, a főépítész nem tudta megmondani. A kerületben ugyanis „rengeteg olyan ügy van, ahol ügyfeleket kötelezni kellene az épített értékek felújítására és megőrzésére azok elhanyagolása, sokszor önérdekből minőségrontó rombolása helyett”. A fontosabb ügyek rendezésére sincs elég kapacitása az önkormányzatnak, mert egy-egy ilyen ügy intézése is hosszas levelezést indít el.
Ha mégis perre kerülne az ügy, a szobor sorsa azon múlhat, hogy a bíróság szerint reklám vagy cégér-e a méretes logó: ha reklám, akkor mennie kellene, ha cégér, akkor maradhat, hisz a kerületi szabályozás ilyen esetre nem tér ki.
„A 2012 óta egyre nehezebben követhető, sűrűn változó, országos szintű jogszabályok az építtetői és tervezői felelősségre építenek a hatósági ellenőrzés helyett, de az olyan értékkel és igénnyel beépített területen, mint az Andrássy út, nem könnyű eldönteni, hogy a védettség és az építési szándék alapján melyik eljárásban kinek van feladata és hatásköre.
A kerületben rövid és közérthető szabályozást és rendeleteket készítettünk, nem akartunk minden esetet szabályozni, hogy magánterületen a kerítéstől több méterre kitehető-e egy céglogó. Vagy minden ház mellé rendőrt állítunk, vagy csökkentjük a bürokráciát, azt feltételezve, hogy felnőtt emberek elsősorban úgy szeretnék »reklámozni«, bemutatni a cégüket, hogy az ne szüljön visszatetszést. Főleg, ha világörökségi területről van szó, ami az egész országnak kiemelt pontja – ahol egyébként reklám kihelyezése országos szintű jogszabály alapján is tilos –, és a cég is megengedhetné magának, hogy visszafogott legyen”, fogalmazott a Narancsnak a főépítész.
| ||
A Weininger-villa
A Hell székházának március óta otthont adó Andrássy út 126. alatt álló épület helyi védettség alatt áll. A Weininger-villa az Andrássy út egyik legkorábbi palotája, amelyet a historizmus jelentős képviselője, Petschacher Gusztáv tervezett saját apósa, Weininger Vince bankár számára 1875-ben. „Az egyemeletes villát Petschacher német reneszánsz mintára tervezte, az aszimmetrikus épület jobb oldalán a kiugró erkélyablak és a gazdagon díszített oromzat ónémet hatást tükrözött”, írja a PestBuda. A villát eredetileg vörös téglával burkolták, a tetőt pedig zöld színű cserepek borították.
Az épületet később szinte teljesen megfosztották a díszítésektől, ráépítettek még egy emeletet szinte felismerhetetlenné alakítva a Weninger-villát.
| ||
A mostani átépítésnél a plusz emelet egy részét visszabontották, a díszítés egy részét visszaépítették, hogy az jobban hasonlítson az eredetire. A vakító fehér-antracit színezés azonban jelentősen eltér az eredeti vörös-zöldtől, és a diagonálisan elhelyezett terrakotta öv sem került vissza a házra. Pedig a szabályozás szerint védett épületek felújításánál az eredeti, építéskori állapotok visszaállítása lenne szükséges.
A mostani felújítás előtti engedélyezési eljárás során több javaslatot is tett a kerületi tervtanács az eredeti tervekhez képest mind az épületre, mind a kertre, mert védett épület esetén kötelező az egyeztetés. A tervtanács településkép-véleményéből azonban nem mindent tartott be a Hell, mondta Matus.
„Egy korábban gazdátlan irodaépület relatív elfogadhatóan visszaalakult kicsit olyanná, mint ahogyan azt Petschacher megtervezte. Sajnálom, hogy nem sikerült az egyeztetések során közelebb kerülni az eredetihez, de a mostani állapot még mindig sokkal jobb, mint amilyen az elmúlt évtizedekben volt”, fogalmazott a főépítész.
Az ügy tehát egy sokkal általánosabb problémára is rávilágít. „Nem olyan egyszerű eldönteni, hogy mit jogos még elvárni egy építtetőtől, aki egyébként a korábbi tulajdonosok által túlépített, eldeformált épületből visszabontott és a kertet is kicsit gondozottabbá, zöldebbé tette. Hogy lehetne még jobb is, színesebb, a kert zöldebb parkoló autók nélkül? Vagy ragaszkodjunk a teljes visszaalakításhoz? Az építés a kompromisszumok művészete. Ha egy ház 80 százalékban rendezett már örülök. De azért az Andrássy úton a 100 százalék a cél.”
| ||
Ez utóbbinak, úgy tűnik, nincs realitása, hiszen a belvárosban de a Terézvárosban különösen nagyon sok a kifejezetten rossz állapotban lévő ház, felújításra viszont nem nagyon vannak pályázatok. Más a helyzet azonban, ha egy vállalatról van szó. A védett épület felújítására és karbantartására fordítható összegek leírhatók a tárasasági adó alapjából. A Hell-csoport központi cége tavaly 2,5 milliárd forintos adózott nyereséget ért el, így valószínűleg nem került nekik jelentős összegbe a felújítás.
Ahogy a főépítész összegezte véleményét: „csomó baja van ennek a történetnek”.
Kérdéseinket elküldtük a Hell Energynek is, cikkünk megjelenésig azonban nem kaptunk választ.
