Engedély nélkül került ki a hatalmas Hell reklám az Andrássy útra

  • Keller-Alánt Ákos
  • 2020.07.21 07:55

Lokál

Egy meglehetősen nagy és feltűnő Hell logó került ki pár hete az Andrássy út egyik villája elé. A fehérre festett ház önmagában is elüt a környezetétől, az ördögfejet mintázó logó pedig nem kapott engedélyt.

Néhány hete egy napfényes délután az Andrássy uton biciklizve vettem észre, hogy egy nemrég felújított villa kertjében felbukkant egy hatalmas ördögfej. Észrevenni nem volt nehéz, mert a vakító fehérre festett épület előtt álló krómozott szobor csak úgy ragyog a napfényben. Legalább 3 méter magas, ráadásul nem akármilyen ördögfejről van szó, hanem a Hell energiaital jól ismert logójáról.

Andrássy út 126, a Hell székháza a logóval

Andrássy út 126., a Hell székháza a logóval

Fotó: Németh Dániel

Mivel pár lépésre vagyunk a Hősök terétől, az Andrássy út világörökségi területén, Terézváros főépítészénél érdeklődtem, hogy miként kerülhetett ki egy ilyen nagy és feltűnő reklám a főváros e kiemelt területére. A válasz röviden: engedély nélkül. De ez még nem jelenti azt, hogy a logót valaha is el fogják bontani.

Matus István, Terézváros főépítésze a Narancsnak azt mondta, hogy a kerület a településképi rendelete alapján minden nem építési engedély köteles építmény létesítése előtt településképi bejelentést kell tennie az építtetőnek. A Hell Energynek tehát még a logó kihelyezése előtt az önkormányzathoz kellett volna fordulni, és csak azután helyezhették volna ki a logót, ha azt a polgármester tudomásul veszi. Viszont „Terézváros Polgármesteri Hivatalába nem érkezett ilyen irányú megkeresés”, monda lapunknak Matus, így engedélyt sem kapott a logó.

Az, hogy kaphatott volna-e engedélyt az Andrássy út 126. előtt álló, a Hell logóját formázó mintegy 3 méteres logó, már nem olyan egyértelmű.

Reklám vagy cégér?

A reklámhordozók kihelyezését egyértelműen tiltja az építési szabályozás, ha tehát reklámnak tekintjük a világszerte ismert logót, akkor azt el kellene bontani. A cégérékkel azonban már megengedőbb a kerület településképvédelmi szabályozása. Cégért ugyanis – szigorú szabályok betartása mellett – akár az Andrássy úton is ki lehet tenni. A szabályozás szerint cégér, cégtábla egyebek mellett nem lehet „a környezettől és az épület homlokzati színétől idegen, környezettől és az épület homlokzati színétől idegen – indokolatlanul elütő, vagy erős – színeket nem tartalmazhat”. A cégérek mérete is szabályozott, azok 0,5 négyzetméternél nem lehetnek nagyobbak. A Hell logója azonban meglehetősen elüt a környezetétől és jóval nagyobb is, mint a rendeletben megadott 0,5 négyzetméter. Ez a szabályozás viszont csak a homlokzaton elhelyezett cégérekre vonatkozik. A Hell logója viszont „magánterületen áll, a közterülettől több méterrel beljebb, az ilyen helyzeteket pedig már a kerület nem akarta szabályozni”, fogalmazott Matus.

Mivel nincs engedélye, „hivatalból tud eljárást indítani az önkormányzat, kiszabhat büntetést és kötelezheti az ügyfelet, hogy bontsa el az építményt”, mondta a főépítész. Ez ellen lehet fellebbezni, és ha azt nem fogadja el az önkormányzat, akár bíróságra is kerülhet az ügy.

Andrássy út 126., a Hell székháza a logóval

Andrássy út 126., a Hell székháza a logóval

Fotó: Németh Dániel

Azt viszont, hogy indít-e eljárást az önkormányzat, a főépítész nem tudta megmondani. A kerületben ugyanis „rengeteg olyan ügy van, ahol ügyfeleket kötelezni kellene az épített értékek felújítására és megőrzésére azok elhanyagolása, sokszor önérdekből minőségrontó rombolása helyett”. A fontosabb ügyek rendezésére sincs elég kapacitása az önkormányzatnak, mert egy-egy ilyen ügy intézése is hosszas levelezést indít el.

Ha mégis perre kerülne az ügy, a szobor sorsa azon múlhat, hogy a bíróság szerint reklám vagy cégér-e a méretes logó: ha reklám, akkor mennie kellene, ha cégér, akkor maradhat, hisz a kerületi szabályozás ilyen esetre nem tér ki.

„A 2012 óta egyre nehezebben követhető, sűrűn változó, országos szintű jogszabályok az építtetői és tervezői felelősségre építenek a hatósági ellenőrzés helyett, de az olyan értékkel és igénnyel beépített területen, mint az Andrássy út, nem könnyű eldönteni, hogy a védettség és az építési szándék alapján melyik eljárásban kinek van feladata és hatásköre.

A kerületben rövid és közérthető szabályozást és rendeleteket készítettünk, nem akartunk minden esetet szabályozni, hogy magánterületen a kerítéstől több méterre kitehető-e egy céglogó. Vagy minden ház mellé rendőrt állítunk, vagy csökkentjük a bürokráciát, azt feltételezve, hogy felnőtt emberek elsősorban úgy szeretnék »reklámozni«, bemutatni a cégüket, hogy az ne szüljön visszatetszést. Főleg, ha világörökségi területről van szó, ami az egész országnak kiemelt pontja – ahol egyébként reklám kihelyezése országos szintű jogszabály alapján is tilos –, és a cég is megengedhetné magának, hogy visszafogott legyen”, fogalmazott a Narancsnak a főépítész.

Andrássy út 126. Weninger-villa. A felvétel 1876 körül készült.

Andrássy út 126. Weninger-villa. A felvétel 1876 körül készült.

Fotó: Fortepan / Budapest Főváros Levéltára / Klösz György fényképei

A Weininger-villa

A Hell székházának március óta otthont adó Andrássy út 126. alatt álló épület helyi védettség alatt áll. A Weininger-villa az Andrássy út egyik legkorábbi palotája, amelyet a historizmus jelentős képviselője, Petschacher Gusztáv tervezett saját apósa, Weininger Vince bankár számára 1875-ben. „Az egyemeletes villát Petschacher német reneszánsz mintára tervezte, az aszimmetrikus épület jobb oldalán a kiugró erkélyablak és a gazdagon díszített oromzat ónémet hatást tükrözött”, írja a PestBuda. A villát eredetileg vörös téglával burkolták, a tetőt pedig zöld színű cserepek borították.

Az épületet később szinte teljesen megfosztották a díszítésektől, ráépítettek még egy emeletet szinte felismerhetetlenné alakítva a Weninger-villát.

A Weninger villa felújítás előtti állapota

A Weninger villa felújítás előtti állapota

Fotó: Google Maps

A mostani átépítésnél a plusz emelet egy részét visszabontották, a díszítés egy részét visszaépítették, hogy az jobban hasonlítson az eredetire. A vakító fehér-antracit színezés azonban jelentősen eltér az eredeti vörös-zöldtől, és a diagonálisan elhelyezett terrakotta öv sem került vissza a házra. Pedig a szabályozás szerint védett épületek felújításánál az eredeti, építéskori állapotok visszaállítása lenne szükséges.

A mostani felújítás előtti engedélyezési eljárás során több javaslatot is tett a kerületi tervtanács az eredeti tervekhez képest mind az épületre, mind a kertre, mert védett épület esetén kötelező az egyeztetés. A tervtanács településkép-véleményéből azonban nem mindent tartott be a Hell, mondta Matus.

„Egy korábban gazdátlan irodaépület relatív elfogadhatóan visszaalakult kicsit olyanná, mint ahogyan azt Petschacher megtervezte. Sajnálom, hogy nem sikerült az egyeztetések során közelebb kerülni az eredetihez, de a mostani állapot még mindig sokkal jobb, mint amilyen az elmúlt évtizedekben volt”, fogalmazott a főépítész.

Az ügy tehát egy sokkal általánosabb problémára is rávilágít. „Nem olyan egyszerű eldönteni, hogy mit jogos még elvárni egy építtetőtől, aki egyébként a korábbi tulajdonosok által túlépített, eldeformált épületből visszabontott és a kertet is kicsit gondozottabbá, zöldebbé tette. Hogy lehetne még jobb is, színesebb, a kert zöldebb parkoló autók nélkül? Vagy ragaszkodjunk a teljes visszaalakításhoz? Az építés a kompromisszumok művészete. Ha egy ház 80 százalékban rendezett már örülök. De azért az Andrássy úton a 100 százalék a cél.”

Andrássy út 126, a Hell székháza a logóval

Andrássy út 126., a Hell székháza a logóval

Fotó: Németh Dániel

Ez utóbbinak, úgy tűnik, nincs realitása, hiszen a belvárosban de a Terézvárosban különösen nagyon sok a kifejezetten rossz állapotban lévő ház, felújításra viszont nem nagyon vannak pályázatok. Más a helyzet azonban, ha egy vállalatról van szó. A védett épület felújítására és karbantartására fordítható összegek leírhatók a tárasasági adó alapjából. A Hell-csoport központi cége tavaly 2,5 milliárd forintos adózott nyereséget ért el, így valószínűleg nem került nekik jelentős összegbe a felújítás.

Ahogy a főépítész összegezte véleményét: „csomó baja van ennek a történetnek”.

Kérdéseinket elküldtük a Hell Energynek is, cikkünk megjelenésig azonban nem kaptunk választ.

Neked ajánljuk