A keszthelyi Balatoni Múzeum (Múzeum u. 2.) a térség legrégebbi – 1935-ben megnyílt – és máig egyetlen, a Balatonnal foglalkozó állami múzeuma. Az egykori hercegi telken 1925 és 1928 között épült neobarokk épület eleve múzeumnak készült, ami ritkaság, miképp az is, hogy senki sem sajátította ki az elmúlt majd’ száz év során. A Györgyi Dénes tervei szerint épült múzeum sorsa azért nem volt kalandok nélküli.
Németh Péter igazgatóhelyettestől például megtudhattuk, hogy 1944-ben ide menekítették a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum anyagának legértékesebb részét, amelyet aztán, hogy megóvják, vonattal útnak indítottak Nyugat-Európa felé – a gyűjtemény a vagonokban semmisült meg a zalaegerszegi állomást ért szovjet légitámadás során. Mára a múzeum állománya a szakgyűjteményekkel együtt eléri a 380 ezer darabot. 1986-tól, a nagy korszerűsítés után volt látható
A Balaton és az ember című komplex tárlat, melyet 2008-tól váltott fel a jelenleg is látható Aranyhíd – Fejezetek a Balaton történetéből című állandó kiállítás tizenegy, interaktív elemekkel is felszerelt teremben.
| ||
Szinte mindenről szó van itt, ami a Balatont illeti: a tó kialakulásáról, állat- és növényvilágáról, környékének benépesítéséről, a Sió szabályozásáról, a ma már nem létező halászatának és létező hajózásának történetéről, a környék várairól, ásatásairól. Mindez makettekkel, tárgyakkal, dokumentumokkal, híradórészletekkel.
Kedvencünk a balatoni fürdőélet részleg, ahol a Monarchia fürdőruhadivatjaitól és vendéglátási kultúrájától a szocialista idők lángososbódéinak és tipikus „Zimmer frei” hétvégi házainak rekonstrukcióin át a balatoni sportok 20. századi történetéig minden megtalálható, ami feleleveníti bennünk a balatoni nyarak iránti nosztalgiát.
Megcsodálhatjuk a hetvenes évek parton feszítő nyaralóját kirakati bábu formájában, bikiniben, strandszatyorral, kempingszékkel, virágos gumimatraccal. Hogy hazavihessünk egy darab kölyökkort, élénken érdeklődünk a megvásárolható retró strandkellékek után, de sajnos egyelőre ilyenek nincsenek, ahogy korabeli plakát- és képeslap-reprodukciók sincsenek. Útikönyvek és nem túl izgalmas dísztárgyak árválkodnak a pénztár melletti vitrinben múzeumshop-kínálat gyanánt.
Van viszont számos más, különböző profilú időszaki és állandó kiállítás. A kőtárban a környék római és középkori kövei, a Halápy Jánosról (1893–1960) elnevezett emlékszobában az „ezerarcú Balaton festőjének” hagyatéka látható.
A díszteremben, amely komolyzenei koncerteket is befogad, jelenleg Kelemenné Mészöly Laura születésének 100. évfordulójáról emlékeznek meg július 4-ig, egyebek közt a festőnő keszthelyi, gyenesdiási és szigligeti tájképeivel. Itt rendezik majd az egyik fő attrakciót, a XII. Országos Kerámia és Gobelin Biennálét, a Múzeumok Éjszakáján pedig a fokozottan védett, elkobzott állatok preparátumaiból nyílik tárlat.
A Tekerd körbe a Balatont! nevű alkalmazással egy szobabiciklin ülve tekinthetők meg a Balaton környéki települések, de van olyan játék, amellyel madárhangokat lehet azonosítani. És van egy klasszikus óriás akvárium is díszlettel és élő balatoni halakkal, amelynek az aktuális tartalma attól függ, hogy melyik hal melyiket eszi meg, illetve attól, hogy az akvarista mikor tudja pótolni az áldozatul esett pontyokat, küszöket, harcsákat.
Jegyárak: teljes árú 900 Ft, kedvezményes 450 Ft; nyitvatartás: június 24.–augusztus 25., hétfő–vasárnap 9.30–17.30, az év többi részében kedd–szombat 9.00–17.00, vasárnap, hétfő szünnap.
A Cadillac Veteránautó Múzeum szintén Keszthelyen található (Kossuth L. u. 77.), ám ez magánmúzeum, annak minden előnyével, ami a múzeumalapítás és üzemeltetés szabadságát illeti, s hátrányaival, ha a fejlesztésről és a belépők áráról van szó. A Cadillac évszázada című kiállítás elsősorban az előkelő járműveket mutatja be élőben, de az amerikai hírességek történeteivel is megismerkedhetünk a fő kiállítóhelyiség falain végigfutó képsorozat segítségével.
Itt van Elvis, a rock ’n’ roll királya, aki pink csodajárműjével pózol, vagy Al Capone, a gengszterek császára, aki legszívesebben a vécére is páncélozott Cadillackel járt volna. Olyan az egész, mint egy képregény. Feltűnik benne John F. Kennedy egykori amerikai elnök is, aki szintén a márka nagy kedvelője volt, és még a holttestét is egy ilyen típusú halottaskocsin szállították a repülőtérre a dallasi merénylet után.
| ||
A 13 modellből álló tematikus gyűjteményben megtalálható az összes lényeges Cadillac-típus az elsőtől (1902) az ötvenes évekig. A leghíresebb közülük az 1932-ben készült Cadillac LaSalle, amely A keresztapa című film egyik csinos mellékszereplője volt, és a múzeum egy eBay-árverésen jutott hozzá. Az itt látható autóknak csak kisebbik része a múzeum tulajdona, a többi amatőr gyűjtőké, akik szerint jó befektetés veterán Cadillacet vásárolni.
Filmforgatásokhoz bérbe adni viszont már nem nagyon szeretik, inkább fényesítgetik, hogy láthassa a nagyérdemű. A szűk, szerelőműhelyekre emlékeztető terekbe zárva olyannak tűnik a száguldásra született arzenál, mintha nagyvadakat tűztek volna fel gombostűvel egy táblára. Legszívesebben kiszabadítaná az ember a piros ’59-es – a 90-es években a Coca-Cola reklámautójaként Magyarországra került – Coupét, vagy a ’23-as Phaeton Convertible-t, amely a Budapesten forgatott amerikai Houdini-filmben szerepelt.
Jegyárak: felnőtt 1600 Ft, kedvezményes 1100 Ft; nyitvatartás: hétfő–szombat 9.00–17.00, vasárnap és ünnepnap 10.00–17.00.
| ||
Tapolca-Diszelen várja a kulturális kirándulókat az Első Magyar Látványtár Kiállítóháza (Derkovits Gyula u. 7.). A tó körüli idegenforgalmi tébolytól távolabb már egészen más világ vár a múzeumlátogatóra. A hetvenes években a Balaton-felvidékre kiköltöző, illetve nyaranta kiözönlő művészértelmiség felvonulási mezeje ez.
A Stankovics-malom épületét végpusztulás előtti állapotban 1987-ben vásárolta meg Vörösváry Ákos a tapolcai tanácstól, méghozzá Kondor Béla 13, felülszignózott rézkarcáért. Az épületegyüttest aztán Mújdricza Péter építész tervei alapján építették újjá, és 1997 nyarától látogatható. Egész évben nyitva van, és minden évben új kiállítás látható benne. Május 31-ig például A nagy szenvedély című.
A dohányzás múltjával és jelenével foglalkozó tárlat Vörösváry László dohányzási kellékekből álló hagyatékára támaszkodik, de számos kortárs installáció – csikkekből, cigarettásdobozokból – is felsorakozik a különböző korokból való tárgyi emlékek, például pipatóriumok, hamutartók és Nikotex-reklámok mellett. A kiállítási tárgyak között egy hajdani Magyar Narancsot is találtunk.
Június 29-én nyílik A feketéről című tárlatuk. Egy anakronisztikus művészeti jelenségről, amely a fény és árnyék párosán alapul és „lesújtó eredményességével együtt nagy túlélőnek bizonyult”. Altorjai Sándor, Gross-Bettelheim Jolán, Somogyi Győző, Šwierkiewicz Róbert, Szüts Miklós, Deli Ágnes, Haász Katalin, Szilágyi Teréz, Moholy-Nagy László, Gulácsy Lajos, Gerhes Gábor és sok kiváló kortárs művész alkotásai, plakátjai, művészeti leletei lesznek láthatók itt gazdagon árnyalt feketében és megbízható fehérben.
A kiállításon kívül idén is lesznek dzsesszkoncertek a közelben nyaraló Dresch Mihály és barátai vagy az épp erre járó Grencsó István kollektívájának előadásában, de előadóestek, könyvbemutatók és színházi előadások is betévednek ide, miközben a falukemencében sül a kenyér. Nem beszélve arról, hogy két éve újranyitott az épületben lévő Vörös Ló Étterem Harmati Ildikó, a káptalantóti biopiac gazdájának jóvoltából.
Jegyárak: felnőtt 900 Ft, kedvezményes 600 Ft; a nyitvatartás folyamatos, szezonon kívül bejelentkezés alapján.
A salföldi Pajta Galéria (Petőfi u. 9.) még ehhez a táj- és művészeti egységhez tartozik. 1984-ben vásárolta meg a régi parasztházat Török László fotográfus és felesége, és a Váci utcai Fotográfiai Galéria bezárását követően 1991-ben alakították ki az étteremben a kiállítást több mint 100 fotóval. Salföld is a művészek kedvelt nyaralóhelye, és Töröknek köszönhetően, aki a faluház kiállításait és rendezvényeit is szervezi, vagy 30 fotós kötődik ide a munkáival.
Az őszinte, kőkemény magyar konyha és a fotósok paradicsoma a hely, ahol most az elmúlt 25 év baráti képeiből látható válogatás, közel a salföldi Kőtengerhez és a kisörsi nyári művészeti olimpiához, amely Dresch Mihály zenész nevéhez fűződik.
A galéria megtekintése ingyenes; nyáron mindennap nyitva vannak, rugalmasan, ahogy a helyi holland minta- és látványgazdaságok is.
| ||
A balatonfüredi Zsidó Kiválóságok Házában (Bajcsy-Zsilinszky u. 32.) látható az Einsteintőlnapjainkig – Zsidók és csúcstechnika című kiállítás, amely az elgondolását és kivitelezését tekintve is igazán magas színvonalú. A zsinagógához organikusan épített kicsi, de annál megnyerőbb térben jelenleg 132 világhírű, zsidó származású tudós munkásságával ismerkedhet meg a látogató a legfrissebb digitális technika segítségével. A múzeum küldetésnyilatkozatában ez olvasható: „Ezeket az embereket is elpusztította volna a holokauszt során a gyűlölet, de ők megmenekültek és gondolatokból építettek palotát.”
| ||
A kiállítás szervezőelve a gondolkodásra késztetés. A bejáratnál mindenki kap egy kártyát, amelyre egyszerre öt tudós anyagát töltheti fel az infópultban. Kap válogatási szempontokat, illetve vannak kész, tematikus programok is. Aztán a kártyát az emeleti konzolok egyikéhez érintve, az érintőképernyőn navigálva bonthatja ki a témát nagyképernyőn, majd különféle interaktív játékokkal memorizálhatja is az egyes részeket. Ha végzett, visszamehet újabb 5 tudósért, egészen addig, míg be nem zár a múzeum. Így tudhattuk meg például, hogy Mark Zuckerberg daltonizmusban (színvakság) szenved, a legjobban a kék színt látja, és ezért dominálnak a kék színek a Facebookon.
A régi zsinagóga is megtekinthető, ha nincs benne épp színházi program vagy tudományos előadás. A tárlatvezető mesél az épület fordulatos múltjáról és a füredi zsidóságról. A kertben, a hetvenéves olajfa mellett lehet kávézni is.
Jegyárak: teljes árú 1200 Ft, kedvezményes 700 Ft, 8 év alatt ingyenes; nyitvatartás: kedd–vasárnap: 10.00–18.00, hétfőn zárva.
