„A kormányelit szórakozóhelyévé válik a Balaton, egyre szűkebb rétegnek lesz lehetősége a magyar tengernél nyaralni”

  • Gera Márton
  • 2018. augusztus 6.

Lokál

Egy kampányplatform petíciót indított, hogy megvédje a balatoni szabad strandokat. Papp Dórával, az aHang képviselőjével beszélgettünk.
  • Petíciót indított az aHang nevű kampányplatform, hogy megvédjék a még létező balatoni szabad strandokat, amelyekből már egyre kevesebb van a tó körül. A tavaly indult civil szerveződés azt szeretné elérni, hogy ne csökkenjen az ingyenesen elérhető partszakaszok száma, és az önkormányzatok őrizzék meg a szabad strandokat.
  • A korábban a Pozsonyi úti fakivágások ellen is küzdő aHang képviselőjével, Papp Dórával beszélgettünk.

 

magyarnarancs.hu: Miért indítottátok a petíciót?

Papp Dóra: Mi elsősorban a „Miénk a Balaton” jelszó miatt érezzük azt, hogy valamit tenni kell, mert azt látjuk, hogy a Balaton környékén egyre több olyan, nagyrészt magánberuházás van, ami megakadályozza, hogy a part bárki számára hozzáférhető legyen. Egyre inkább a kormányelit szórakozóhelyévé kezd válni a Balaton ahhoz képest, hogy korábban mindenkinek elérhető volt. Egyre szűkebb rétegnek lesz lehetősége a magyar tengernél nyaralni, a hotelek és kempingek felvásárlása és a korábban közterületnek minősülő területek magánkézbe juttatása is ebbe az irányba mutat.

magyarnarancs.hu: Arról van információtok, hogy az elmúlt években hány balatoni szabad strandot tettek fizetőssé?

PD: Folyamatosan vannak olyan strandok, amelyeket fizetőssé tesznek, évente két-három ilyen esetről tudni. De olyanról is hallani, hogy egy szabad strandot parkolóvá szeretnének alakítani. Most mérjük fel, hogy pontosan hány olyan strand van, amelyet fizetőssé tettek az elmúlt években. Ez a folyamat elsősorban az északi partot érinti, itt tűntek el a szabad strandok.

magyarnarancs.hu: Amikor egy strandot fizetőssé tesznek, mire hivatkozik az önkormányzat?

PD: Alapvetően arra, hogy fenntartási költségei vannak a strandoknak, és ezt csak úgy tudják kigazdálkodni, ha belépőt szednek. Az valóban igaz, külön szabályozás vonatkozik arra, hogy egy strandot hogyan kell fenntartani, hány vizesblokk kell, hogyan kell takarítani. Hasonló probléma, és erre szintén hivatkoznak az önkormányzatok, hogy a Magyar Turisztikai Ügynökségnél csak fizetős strandokkal lehet pályázni fejlesztési pénzekre. Az egyik valódi ok az lehet, hogy az önkormányzatok az idegenforgalmi adó mellé járó kiegészítő támogatások nagy részét elveszítették, és ezt valahonnan pótolniuk kell.

magyarnarancs.hu: Elég sokszor hallom a még ingyenes bélatelepi strandon, hogy ha ezt is fizetőssé tennék, akkor tisztább lenne a mosdó, gyakrabban takarítanák a strandot, több fejlesztésre volna lehetőség. Ez egy létező álláspont.

PD: Mi abszolút támogatják a fejlesztést, viszont azt látjuk, hogy a fizetős strandokból származó bevételeket gyakran nem a strandokba forgatják vissza. Ha fejleszteni szeretne az önkormányzat, és ezért kell fizetőssé tenni a strandot, akkor mindenképpen tisztábban kellene kommunikálni ezeket a fejlesztési terveket. Fontos lenne, hogy egyértelműen lássuk, mi történik a Balaton körül, mi történik azzal a természeti és kulturális kinccsel, ami a Balaton jelenleg.

magyarnarancs.hu: Hogyan akar küzdeni az aHang a szabad strandokért?

PD: A napokban megkeressük a polgármestereket, és várjuk a hivatalos nyilatkozatukat, hogy mit terveznek a még működő szabad strandokkal. Azt szeretnénk elérni, hogy az önkormányzatok hozzák nyilvánosságra a szabad strandokra vonatkozó terveiket, és garantálják, hogy az elkövetkezendő években nem fog csökkenni az ingyenesen elérhető partszakaszok száma.

magyarnarancs.hu: Hányan írták eddig alá a petíciót?

PD: Már több mint kétezren, és ha megfelelő társadalmi igény mutatkozik, azt is megfontoljuk, hogy a későbbiekben arról is tárgyaljunk majd, újra szabad stranddá válhatnának-e a fizetőssé tett strandok.

Hogyan lett a Balaton a gazdagok pihenőhelye, és hogyan terjeszkedik a NER a tó körül? Erről februárban közöltünk részletes összeállítást:

Az ellopott Balaton

Jól tükrözi az ország állapotát a Balaton átalakulása: a tó környéke immár a gazdagok pihenőhelye, a változás legnagyobb haszonélvezőit pedig Orbán Viktor környezetében kell keresni.

Figyelmébe ajánljuk

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.

Delejező monstrum

Egy magyar regény, amelyben alig van valami magyar. Bartók Imre legújabb – nem is könnyű összeszámolni, hányadik – könyvének főszereplője a harmincas évei elején járó francia Damien Lazard, aki két év alatt szinte a semmiből robban be a nemzetközi profi sakkvilág szűk elitjébe, üstökösszerű felemelkedése már a világbajnok kihívóját sejteti.

Hatvanpuszta két hintája

Hatvanpuszta két hintáját nem Hatvanpusztán, hanem Budajenőn lengeti a szél egy takaros portán, vagyis egy takaros porta előtt, ez még nem eldöntött száz százalékig.

Két akol

Magyar Péter azt mondta a 444 élő műsorában, hogy egy válságban lévő országban a választási törvény módosítása nem fér bele az 50 legfontosabb kérdésbe. Amennyiben jövőre ők győznek, az éppen annak a bizonyítéka lesz, hogy még ebben az egyfordulós rendszerben, ilyen „gusztustalan állami propaganda” mellett is lehetséges felülmúlni az uralkodó pártot.

„Saját félelmeink rossz utakra visznek”

Kevés helye van kritikának Izraellel szemben a zsidó közösségben. De vajon mi történik a porba rombolt Gázában, és miben különbözik az arab kultúra az európaitól? A Hunyadi téri Ábrahám sátra zsinagóga vezetője egyenesen beszél ezekről a kérdésekről.

Szenes Zoltán volt vezérkari főnök: A NATO-nak át kell vennie a drónvédelemmel kapcsolatos ukrán tapasztalatokat

A NATO alapvetően jól reagált az orosz csali drónok lengyelországi berepülésére, de az eset rávilágít arra, hogy a szövetség még nem készült fel a dróntámadásokra. A NATO-t politikai széttagoltsága is hátrányba hozza az orosz hibrid hadviselés elleni védekezésben – erről is beszélt nekünk a védelmi szövetség déli parancsnokság volt logisztikai főnöke.

„Előbb lövetem le magam, mint hogy letérdeljek”

Az elmúlt fél évben háromszor is országos hír lett Szolnok ellenzéki – MSZP-s – polgármesterének fellépéséből, egy tömegverekedés után például Pintér Sándor belügyminisztertől kért rendőröket a közbiztonság javításáért. Fideszes elődje örökségéről, Szolnok helyzetéről és a nagypolitikáról kérdeztük a 43 éves városvezetőt.