„A kormányelit szórakozóhelyévé válik a Balaton, egyre szűkebb rétegnek lesz lehetősége a magyar tengernél nyaralni”

  • Gera Márton
  • 2018. augusztus 6.

Lokál

Egy kampányplatform petíciót indított, hogy megvédje a balatoni szabad strandokat. Papp Dórával, az aHang képviselőjével beszélgettünk.
  • Petíciót indított az aHang nevű kampányplatform, hogy megvédjék a még létező balatoni szabad strandokat, amelyekből már egyre kevesebb van a tó körül. A tavaly indult civil szerveződés azt szeretné elérni, hogy ne csökkenjen az ingyenesen elérhető partszakaszok száma, és az önkormányzatok őrizzék meg a szabad strandokat.
  • A korábban a Pozsonyi úti fakivágások ellen is küzdő aHang képviselőjével, Papp Dórával beszélgettünk.

 

magyarnarancs.hu: Miért indítottátok a petíciót?

Papp Dóra: Mi elsősorban a „Miénk a Balaton” jelszó miatt érezzük azt, hogy valamit tenni kell, mert azt látjuk, hogy a Balaton környékén egyre több olyan, nagyrészt magánberuházás van, ami megakadályozza, hogy a part bárki számára hozzáférhető legyen. Egyre inkább a kormányelit szórakozóhelyévé kezd válni a Balaton ahhoz képest, hogy korábban mindenkinek elérhető volt. Egyre szűkebb rétegnek lesz lehetősége a magyar tengernél nyaralni, a hotelek és kempingek felvásárlása és a korábban közterületnek minősülő területek magánkézbe juttatása is ebbe az irányba mutat.

magyarnarancs.hu: Arról van információtok, hogy az elmúlt években hány balatoni szabad strandot tettek fizetőssé?

PD: Folyamatosan vannak olyan strandok, amelyeket fizetőssé tesznek, évente két-három ilyen esetről tudni. De olyanról is hallani, hogy egy szabad strandot parkolóvá szeretnének alakítani. Most mérjük fel, hogy pontosan hány olyan strand van, amelyet fizetőssé tettek az elmúlt években. Ez a folyamat elsősorban az északi partot érinti, itt tűntek el a szabad strandok.

magyarnarancs.hu: Amikor egy strandot fizetőssé tesznek, mire hivatkozik az önkormányzat?

PD: Alapvetően arra, hogy fenntartási költségei vannak a strandoknak, és ezt csak úgy tudják kigazdálkodni, ha belépőt szednek. Az valóban igaz, külön szabályozás vonatkozik arra, hogy egy strandot hogyan kell fenntartani, hány vizesblokk kell, hogyan kell takarítani. Hasonló probléma, és erre szintén hivatkoznak az önkormányzatok, hogy a Magyar Turisztikai Ügynökségnél csak fizetős strandokkal lehet pályázni fejlesztési pénzekre. Az egyik valódi ok az lehet, hogy az önkormányzatok az idegenforgalmi adó mellé járó kiegészítő támogatások nagy részét elveszítették, és ezt valahonnan pótolniuk kell.

magyarnarancs.hu: Elég sokszor hallom a még ingyenes bélatelepi strandon, hogy ha ezt is fizetőssé tennék, akkor tisztább lenne a mosdó, gyakrabban takarítanák a strandot, több fejlesztésre volna lehetőség. Ez egy létező álláspont.

PD: Mi abszolút támogatják a fejlesztést, viszont azt látjuk, hogy a fizetős strandokból származó bevételeket gyakran nem a strandokba forgatják vissza. Ha fejleszteni szeretne az önkormányzat, és ezért kell fizetőssé tenni a strandot, akkor mindenképpen tisztábban kellene kommunikálni ezeket a fejlesztési terveket. Fontos lenne, hogy egyértelműen lássuk, mi történik a Balaton körül, mi történik azzal a természeti és kulturális kinccsel, ami a Balaton jelenleg.

magyarnarancs.hu: Hogyan akar küzdeni az aHang a szabad strandokért?

PD: A napokban megkeressük a polgármestereket, és várjuk a hivatalos nyilatkozatukat, hogy mit terveznek a még működő szabad strandokkal. Azt szeretnénk elérni, hogy az önkormányzatok hozzák nyilvánosságra a szabad strandokra vonatkozó terveiket, és garantálják, hogy az elkövetkezendő években nem fog csökkenni az ingyenesen elérhető partszakaszok száma.

magyarnarancs.hu: Hányan írták eddig alá a petíciót?

PD: Már több mint kétezren, és ha megfelelő társadalmi igény mutatkozik, azt is megfontoljuk, hogy a későbbiekben arról is tárgyaljunk majd, újra szabad stranddá válhatnának-e a fizetőssé tett strandok.

Hogyan lett a Balaton a gazdagok pihenőhelye, és hogyan terjeszkedik a NER a tó körül? Erről februárban közöltünk részletes összeállítást:

Az ellopott Balaton

Jól tükrözi az ország állapotát a Balaton átalakulása: a tó környéke immár a gazdagok pihenőhelye, a változás legnagyobb haszonélvezőit pedig Orbán Viktor környezetében kell keresni.

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

„Legalább két generáció kell”

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény

A magyar jogalkotás az elmúlt évtizedekben különös képet rajzolt a társadalomról. A törvények, amelyekről azt hittük, hogy semlegesek, valójában arcvonalakat húztak. A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.