„A kormányelit szórakozóhelyévé válik a Balaton, egyre szűkebb rétegnek lesz lehetősége a magyar tengernél nyaralni”

  • Gera Márton
  • 2018. augusztus 6.

Lokál

Egy kampányplatform petíciót indított, hogy megvédje a balatoni szabad strandokat. Papp Dórával, az aHang képviselőjével beszélgettünk.
  • Petíciót indított az aHang nevű kampányplatform, hogy megvédjék a még létező balatoni szabad strandokat, amelyekből már egyre kevesebb van a tó körül. A tavaly indult civil szerveződés azt szeretné elérni, hogy ne csökkenjen az ingyenesen elérhető partszakaszok száma, és az önkormányzatok őrizzék meg a szabad strandokat.
  • A korábban a Pozsonyi úti fakivágások ellen is küzdő aHang képviselőjével, Papp Dórával beszélgettünk.

 

magyarnarancs.hu: Miért indítottátok a petíciót?

Papp Dóra: Mi elsősorban a „Miénk a Balaton” jelszó miatt érezzük azt, hogy valamit tenni kell, mert azt látjuk, hogy a Balaton környékén egyre több olyan, nagyrészt magánberuházás van, ami megakadályozza, hogy a part bárki számára hozzáférhető legyen. Egyre inkább a kormányelit szórakozóhelyévé kezd válni a Balaton ahhoz képest, hogy korábban mindenkinek elérhető volt. Egyre szűkebb rétegnek lesz lehetősége a magyar tengernél nyaralni, a hotelek és kempingek felvásárlása és a korábban közterületnek minősülő területek magánkézbe juttatása is ebbe az irányba mutat.

magyarnarancs.hu: Arról van információtok, hogy az elmúlt években hány balatoni szabad strandot tettek fizetőssé?

PD: Folyamatosan vannak olyan strandok, amelyeket fizetőssé tesznek, évente két-három ilyen esetről tudni. De olyanról is hallani, hogy egy szabad strandot parkolóvá szeretnének alakítani. Most mérjük fel, hogy pontosan hány olyan strand van, amelyet fizetőssé tettek az elmúlt években. Ez a folyamat elsősorban az északi partot érinti, itt tűntek el a szabad strandok.

magyarnarancs.hu: Amikor egy strandot fizetőssé tesznek, mire hivatkozik az önkormányzat?

PD: Alapvetően arra, hogy fenntartási költségei vannak a strandoknak, és ezt csak úgy tudják kigazdálkodni, ha belépőt szednek. Az valóban igaz, külön szabályozás vonatkozik arra, hogy egy strandot hogyan kell fenntartani, hány vizesblokk kell, hogyan kell takarítani. Hasonló probléma, és erre szintén hivatkoznak az önkormányzatok, hogy a Magyar Turisztikai Ügynökségnél csak fizetős strandokkal lehet pályázni fejlesztési pénzekre. Az egyik valódi ok az lehet, hogy az önkormányzatok az idegenforgalmi adó mellé járó kiegészítő támogatások nagy részét elveszítették, és ezt valahonnan pótolniuk kell.

magyarnarancs.hu: Elég sokszor hallom a még ingyenes bélatelepi strandon, hogy ha ezt is fizetőssé tennék, akkor tisztább lenne a mosdó, gyakrabban takarítanák a strandot, több fejlesztésre volna lehetőség. Ez egy létező álláspont.

PD: Mi abszolút támogatják a fejlesztést, viszont azt látjuk, hogy a fizetős strandokból származó bevételeket gyakran nem a strandokba forgatják vissza. Ha fejleszteni szeretne az önkormányzat, és ezért kell fizetőssé tenni a strandot, akkor mindenképpen tisztábban kellene kommunikálni ezeket a fejlesztési terveket. Fontos lenne, hogy egyértelműen lássuk, mi történik a Balaton körül, mi történik azzal a természeti és kulturális kinccsel, ami a Balaton jelenleg.

magyarnarancs.hu: Hogyan akar küzdeni az aHang a szabad strandokért?

PD: A napokban megkeressük a polgármestereket, és várjuk a hivatalos nyilatkozatukat, hogy mit terveznek a még működő szabad strandokkal. Azt szeretnénk elérni, hogy az önkormányzatok hozzák nyilvánosságra a szabad strandokra vonatkozó terveiket, és garantálják, hogy az elkövetkezendő években nem fog csökkenni az ingyenesen elérhető partszakaszok száma.

magyarnarancs.hu: Hányan írták eddig alá a petíciót?

PD: Már több mint kétezren, és ha megfelelő társadalmi igény mutatkozik, azt is megfontoljuk, hogy a későbbiekben arról is tárgyaljunk majd, újra szabad stranddá válhatnának-e a fizetőssé tett strandok.

Hogyan lett a Balaton a gazdagok pihenőhelye, és hogyan terjeszkedik a NER a tó körül? Erről februárban közöltünk részletes összeállítást:

Az ellopott Balaton

Jól tükrözi az ország állapotát a Balaton átalakulása: a tó környéke immár a gazdagok pihenőhelye, a változás legnagyobb haszonélvezőit pedig Orbán Viktor környezetében kell keresni.

Figyelmébe ajánljuk

Megjött Barba papa

A Kőszegi Várszínház méretes színpada, több száz fős nézőtere és a Rózsavölgyi Szalon intim kávéház-színháza között igen nagy a különbség. Mégis működni látszik az a modell, hogy a kőszegi nagyszínpadon nyáron bemutatott darabokat ősztől a pesti szalonban játsszák. 

Gyógyító morajlás

Noha a szerző hosszú évek óta publikál, a kötet harminckét, három ciklusba rendezett verse közül mindössze három – a Vénasszonyok nyara után, a Hidegűző és A madár mindig én voltam – jelent meg korábban. Maguk a szövegek egységes világot alkotnak. 

Elmondható

  • Pálos György

A dán szerzőnek ez a tizedik regénye, ám az első, amely magyarul is olvasható. Thorup írásainak fókuszában főként nők állnak, ez a műve is ezt a hagyományt követi. A történet 1942-ben, Dánia német megszállása után két évvel indul.

Gyulladáspont

Első ránézésre egy tipikus presztízskrimi jegyeit mutatja Dennis Lehane minisorozata: ellentétes temperamentumú nyomozópáros, sötétszürke tónusok, az Ügy, a magánélet és a lassacskán feltáruló múltbeli traumák kényelmetlen összefonódásai.

Mármint

A hullamosói szakma aránylag ritkán szerepel fiatalemberek vágyálmai közt. Először el is hányja magát Szofiane, a tanulmányait hanyagoló, ezért az idegenrendészet látókörébe kerülvén egy muszlim temetkezési cégnél munkát vállalni kénytelen arab aranyifjú.

Tíz vállalás

Bevált recept az ifjúsági regényekben, hogy a szerző a gyerekközösség fejlődésén keresztül fejti ki mondanivalóját. A nyári szünidőre a falusi nagymamához kitelepített nagyvárosi rosszcsontoknak az új környezetben kell rádöbbenniük arra, hogy vannak magasztosabb cselekedetek is a szomszéd bosszantásánál vagy az énekesmadár lecsúzlizásánál. Lehet tűzifát aprítani, visszavinni az üres üvegeket, és megmenteni a kocsiból kidobott kutyakölyköt. Ha mindez közösségben történik, még jobb.