Még ketten vannak kórházban a gyenesdiási villámcsapás négy sérültje közül

  • narancs.hu
  • 2018. augusztus 6.

Lokál

Összeszedtük, hogy mire kell figyelni, és hogyan kerülhető el a villámcsapás.

Péntek délután négy embert (három nőt és egy férfit) vittek a mentők kórházba, miután a gyenesdiási strandon villám csapott egy fába és az alatta álló emberekbe.

A villám közvetlenül három embert sújtott – közülük két sérültet a helyszínen újra kellett éleszteni –, a negyedik pedig az esés során szerzett könnyebb fejsérüléseket.
Kvarda Attila, a Keszthelyi Kórház főigazgatója az MTI érdeklődésére hétfőn közölte, hogy a hét végén elhagyhatta a kórházat az a német nő, aki esése miatt szenvedett könnyebb sérüléseket, illetve szintén hazatérhetett az a fiatal nő, akit közvetlenül is sújtott a villámcsapás. Rajtuk kívül egy középkorú férfit vittek a keszthelyi egészségügyi intézménybe, de ő is jól van, a hétvégén a keszthelyi intenzív osztályról átvitték Zalaegerszegre a megyei kórház kardiológiai osztályára.
Kvarda Attila megerősítette az MTI információját, miszerint a villámcsapástól megsérült páciensek egy család tagjai, az apát és lányát ápolták Keszthelyen, az anyát pedig a szombathelyi Markusovszky Egyetemi Oktatókórházba vitték mentőhelikopterrel.

Sajnos, minden nyárra jut hasonló eset, így összeszedtük, hogy mire érdemes figyelni, és mi segíthet elkerülni egy esetleges sérülést. A villámcsapás a rendkívüli hőhatás miatt könnyen okoz égési sérüléseket, mechanikai hatása miatt csontokat törhet, az általa indukált erős elektromágneses tér pedig megzavarhatja az élőlények finom bioelektromos rendszerét – például könnyen megállhat a szíve annak, aki mellé villám csapott be.

Teendők:

  • Kerüljük a kiálló a hegycsúcsokat, hegygerinceket (ezekbe gyakran csap a villám, és ha rajtuk állunk, magunk leszünk az eleven villámhárító).
  • Kerüljük a sík térségeket (itt esetleg mi lehetünk az egyetlen kiálló pont) és a nyílt vízfelületeket (részben hasonló okokból, s persze a kémiailag sosem tiszta víz túl jól vezeti az áramot).
  • Kerüljük a nedves talajt, patakokat, vízeséseket is (a vizes kültakaró nagyságrendekkel jobban vezeti az áramot, mint a száraz, mivel az ellenállás ilyenkor a huszadára csökken).
  • Csak akkor bújjunk mélyedésbe, ha az legalább 1,5 méter mély.
  • Csak akkor keressünk védelmet barlangban, ha abban a bejárattól, a tetőtől és a falaktól legalább 1,5 méter távolságra lehetünk.
  • Használjuk ki a fal által nyújtott védőzónát. A fal magassága legyen legalább a testhossz nyolcszorosa, a faltól való távolság pedig legalább egy testhossz.
  • Guggoljunk le (zárt lábakkal és térdekkel, hogy csak egy ponton érintkezzünk a környezettel), lehetőség szerint 10–30 cm vastag szigetelőréteget téve a talpunk alá (ruha, esőköpeny, száraz kő).
  • Ha gépkocsi áll a rendelkezésünkre, használjuk Faraday-kalitkaként (az ablakokat zárjuk be, ne érintsük meg a fémrészeket), ez nyújtja a legnagyobb védelmet.

 

Akit részletesebben érdekelnek a villámok, olvassa el Barotányi Zoltán néhány éve írt remek cikkét:

Villámok – Szikrából pattan

Mindenki látott már villámot, sokan lenyűgözve nézik, mások meg félnek tőle. Nem alaptalanul. A villámról sokan tudni vélik, hogy az voltaképpen egy nagy energiájú elektromos ívkisülés, illetve azok sorozata. Meglehet, még számukra is meglepő lesz, de a tudomány voltaképpen máig sem tud mit kezdeni eme rejtélyes, de azért majd mindennapos fizikai jelenséggel.

 

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.