Még ketten vannak kórházban a gyenesdiási villámcsapás négy sérültje közül

  • narancs.hu
  • 2018. augusztus 6.

Lokál

Összeszedtük, hogy mire kell figyelni, és hogyan kerülhető el a villámcsapás.

Péntek délután négy embert (három nőt és egy férfit) vittek a mentők kórházba, miután a gyenesdiási strandon villám csapott egy fába és az alatta álló emberekbe.

A villám közvetlenül három embert sújtott – közülük két sérültet a helyszínen újra kellett éleszteni –, a negyedik pedig az esés során szerzett könnyebb fejsérüléseket.
Kvarda Attila, a Keszthelyi Kórház főigazgatója az MTI érdeklődésére hétfőn közölte, hogy a hét végén elhagyhatta a kórházat az a német nő, aki esése miatt szenvedett könnyebb sérüléseket, illetve szintén hazatérhetett az a fiatal nő, akit közvetlenül is sújtott a villámcsapás. Rajtuk kívül egy középkorú férfit vittek a keszthelyi egészségügyi intézménybe, de ő is jól van, a hétvégén a keszthelyi intenzív osztályról átvitték Zalaegerszegre a megyei kórház kardiológiai osztályára.
Kvarda Attila megerősítette az MTI információját, miszerint a villámcsapástól megsérült páciensek egy család tagjai, az apát és lányát ápolták Keszthelyen, az anyát pedig a szombathelyi Markusovszky Egyetemi Oktatókórházba vitték mentőhelikopterrel.

Sajnos, minden nyárra jut hasonló eset, így összeszedtük, hogy mire érdemes figyelni, és mi segíthet elkerülni egy esetleges sérülést. A villámcsapás a rendkívüli hőhatás miatt könnyen okoz égési sérüléseket, mechanikai hatása miatt csontokat törhet, az általa indukált erős elektromágneses tér pedig megzavarhatja az élőlények finom bioelektromos rendszerét – például könnyen megállhat a szíve annak, aki mellé villám csapott be.

Teendők:

  • Kerüljük a kiálló a hegycsúcsokat, hegygerinceket (ezekbe gyakran csap a villám, és ha rajtuk állunk, magunk leszünk az eleven villámhárító).
  • Kerüljük a sík térségeket (itt esetleg mi lehetünk az egyetlen kiálló pont) és a nyílt vízfelületeket (részben hasonló okokból, s persze a kémiailag sosem tiszta víz túl jól vezeti az áramot).
  • Kerüljük a nedves talajt, patakokat, vízeséseket is (a vizes kültakaró nagyságrendekkel jobban vezeti az áramot, mint a száraz, mivel az ellenállás ilyenkor a huszadára csökken).
  • Csak akkor bújjunk mélyedésbe, ha az legalább 1,5 méter mély.
  • Csak akkor keressünk védelmet barlangban, ha abban a bejárattól, a tetőtől és a falaktól legalább 1,5 méter távolságra lehetünk.
  • Használjuk ki a fal által nyújtott védőzónát. A fal magassága legyen legalább a testhossz nyolcszorosa, a faltól való távolság pedig legalább egy testhossz.
  • Guggoljunk le (zárt lábakkal és térdekkel, hogy csak egy ponton érintkezzünk a környezettel), lehetőség szerint 10–30 cm vastag szigetelőréteget téve a talpunk alá (ruha, esőköpeny, száraz kő).
  • Ha gépkocsi áll a rendelkezésünkre, használjuk Faraday-kalitkaként (az ablakokat zárjuk be, ne érintsük meg a fémrészeket), ez nyújtja a legnagyobb védelmet.

 

Akit részletesebben érdekelnek a villámok, olvassa el Barotányi Zoltán néhány éve írt remek cikkét:

Villámok – Szikrából pattan

Mindenki látott már villámot, sokan lenyűgözve nézik, mások meg félnek tőle. Nem alaptalanul. A villámról sokan tudni vélik, hogy az voltaképpen egy nagy energiájú elektromos ívkisülés, illetve azok sorozata. Meglehet, még számukra is meglepő lesz, de a tudomány voltaképpen máig sem tud mit kezdeni eme rejtélyes, de azért majd mindennapos fizikai jelenséggel.

 

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.