A magyarok kétharmada nem kérne a koronavírus-vakcinákból

  • narancs.hu
  • 2020. december 7.

Lokál

A Publicus Intézet reprezentatív felmérése szerint a magyaroknak kevés bizalma van az orosz és kínai fejlesztésű Covid-vakcinák iránt.

A közeljövőben elérhetővé váló koronavírus-vakcinák elfogadottsága a magyarok körében mindössze 20-36 százalékon áll – derül ki a Publicus Intézet reprezentatív közvélemény-kutatásból, amelynek eredményét a Népszava ismertet.

Az adatok szerint a magyaroknak 20-21 százaléka bízik az orosz és a kínai vakcinákban. Eszerint a megkérdezettek inkább az amerikai és az európai fejlesztésű szerrel oltatnák be magukat: ez az arány 31-36 százalék.

A lap hangsúlyozza, hogy az adatok részben összhangban vannak az Euronews által készített (európai) vizsgálattal: annak a kutatásnak az eredménye szerint a megkérdezettek mindössze 17 százaléka mondta azt, hogy vállalja az oltást, 47 százalék pedig határozottan elutasította.

A Publicus felméréséből az derül ki, hogy a magyarok még szkeptikusak, “pedig a hazai döntéshozók és a szakemberek is azt hangsúlyozzák hetek óta, hogy a járványgörbét leginkább az oltással lehet majd letörni”.

A rangos Nature tudományos folyóirat 19 országot érintő felmérése szerint még azokban az államokban is jobban várják a vakcinát, ahol alapvetően alacsonyabb az oltási hajlandóság. A kelet-közép-európai régióban Lengyelország is szkeptikusnak számít, a megkérdezettek 56 százaléka nem oltatná be magát, míg Oroszországban ez az arány 55 százalék. Ezzel szemben (állítólag) Kínában a lakosság 90 százaléka támogatja az oltást.

Nature által megrendelt kutatás szerint az emberek elsősorban azt a vakcinát támogatják, amit a hivatalos szervek és a kormányok is megbízhatónak tartanak.

A lap megjegyzi, hogy a vírus terjedéséről megbízható adatokkal rendelkező baltimore-i Johns Hopkins Egyetem szerint 60-70 százalékos átoltottság szükséges ahhoz, hogy kialakuljon a nyájimmunitás. Alacsonyabb vakcinációval a vírus terjedése érdemben nem fékezhető meg.

(Népszava)

Figyelmébe ajánljuk

A kutya mellett

A filmművészetben a Baran című, egyszerre realista és költői remekmű (Madzsid Madzsidi) jóvoltából csodálkozhatott rá a világ először az iráni afgán menekültek sorsára.

Iszony

Kegyetlen, utálatos film Veronika Franz és Severin Fiala legújabb munkája (ők a felelősek a 2014-es, hasonlóan bársonyos Jó éjt, anyu! című horrorért).

Elvis gyémánt félkrajcárja

  • - turcsányi -

Van a Hülye Járások Minisztériumának egy vígjátéki alosztálya, ott írták elő, hogy ha valaki el akarja kerülni a helyzetkomikumok – művészileg nyilván szerfelett alantas – eszköztárának használatát, hősét úgy kell járatnia (lehetőleg a medence partján), hogy a mozgása végig magán hordozza a szerepét.

Saját magány

A Comédie-Française évszázadok óta egyre bővülő, immár többezresre duzzadt repertoárjából most a klasszicista szerző modern köntösbe bújt, Guy Cassiers rendezésében újragondolt változatát hozták el Budapestre – pár hónappal a premier után.

Az én bilincsei

A Losoncról származó Koós Gábor (1986) a Képzőművészeti Egyetem grafikaszakán végzett, és még tanulmányai idején monumentális, több mint két méter magas munkáival lett ismert.

Kihaltunk volna

Ez az átfogó nőtörténeti mű nem Hatsepszut, az egyiptomi fáraónő, vagy Endehuanna, a sumér költőnő, és még csak nem is a vadászó férfi, gyűjtögető nő meséjével kezdődik, hanem egy mára kihalt, hüvelykujjnyi, rovarevő, tojásrakó, pocokszerű lénytől indulunk el, amely még a dinoszauruszok lába mellett osonva vadászott.

Alexandra, maradj velünk!

"Alexandra velünk marad. S velünk marad ez a gondolkodásmód, ez a tempó is. A mindenkin átgázoló gátlástalanság. Csak arra nincs garancia, hogy tényleg ilyen vicces lesz-e minden hasonló akciójuk, mint ez volt. Röhögés nélkül viszont nehéz lesz kihúzni akár csak egy évet is."