A magyarok kétharmada nem kérne a koronavírus-vakcinákból

  • narancs.hu
  • 2020. december 7.

Lokál

A Publicus Intézet reprezentatív felmérése szerint a magyaroknak kevés bizalma van az orosz és kínai fejlesztésű Covid-vakcinák iránt.

A közeljövőben elérhetővé váló koronavírus-vakcinák elfogadottsága a magyarok körében mindössze 20-36 százalékon áll – derül ki a Publicus Intézet reprezentatív közvélemény-kutatásból, amelynek eredményét a Népszava ismertet.

Az adatok szerint a magyaroknak 20-21 százaléka bízik az orosz és a kínai vakcinákban. Eszerint a megkérdezettek inkább az amerikai és az európai fejlesztésű szerrel oltatnák be magukat: ez az arány 31-36 százalék.

A lap hangsúlyozza, hogy az adatok részben összhangban vannak az Euronews által készített (európai) vizsgálattal: annak a kutatásnak az eredménye szerint a megkérdezettek mindössze 17 százaléka mondta azt, hogy vállalja az oltást, 47 százalék pedig határozottan elutasította.

A Publicus felméréséből az derül ki, hogy a magyarok még szkeptikusak, “pedig a hazai döntéshozók és a szakemberek is azt hangsúlyozzák hetek óta, hogy a járványgörbét leginkább az oltással lehet majd letörni”.

A rangos Nature tudományos folyóirat 19 országot érintő felmérése szerint még azokban az államokban is jobban várják a vakcinát, ahol alapvetően alacsonyabb az oltási hajlandóság. A kelet-közép-európai régióban Lengyelország is szkeptikusnak számít, a megkérdezettek 56 százaléka nem oltatná be magát, míg Oroszországban ez az arány 55 százalék. Ezzel szemben (állítólag) Kínában a lakosság 90 százaléka támogatja az oltást.

Nature által megrendelt kutatás szerint az emberek elsősorban azt a vakcinát támogatják, amit a hivatalos szervek és a kormányok is megbízhatónak tartanak.

A lap megjegyzi, hogy a vírus terjedéséről megbízható adatokkal rendelkező baltimore-i Johns Hopkins Egyetem szerint 60-70 százalékos átoltottság szükséges ahhoz, hogy kialakuljon a nyájimmunitás. Alacsonyabb vakcinációval a vírus terjedése érdemben nem fékezhető meg.

(Népszava)

Figyelmébe ajánljuk

Jens Lekman: Songs for Other People’s Weddings

„Ha valaha szükséged lenne egy idegenre, hogy énekeljen az esküvődön, akkor szólj nekem” énekelte Jens Lekman az első lemezén. A több mint két évtizede megjelent dal persze nem egy apróhirdetés akart lenni eredetileg, hanem az énekes legkedvesebb témájáról, az elérhetetlen szerelemről szólt.

Péterfy-Novák Éva: A Nevers-vágás

A szerző olyannyira nem bízik az olvasóiban, hogy már az első novella előtt, a mottó vagy az ajánlás helyén elmagyarázza, hogyan kell értelmezni a kötet címét, noha a könyv második felében elhelyezett címadó novella elég egyértelműen kifejti, hogy miről is van szó.

Mocskos játszma

  • SzSz

Shane Black farzsebében több mint harminc éve ott lapul a Play Dirty cím – anno a Halálos fegyver folytatásának szánta. Az eredeti forgatókönyv minden bennfentes szerint zseniális volt, sötétebb, mocskosabb, mint a zsarupáros meséje, ám épp ezért a stúdió, a producer és Richard Donner rendező is elutasította. Black viszont szeret ötleteket újrahasznosítani – ennek belátásához elég csak ránézni filmográfiájára –, így amikor jött a lehetőség, hogy Donald E. Westlake Parker-könyveiből készítsen filmet, gyorsan előkapta a régi címet.

33 változat Haydn-koponyára

Négy év után újra, ugyanott, ugyanazon alkotók közreműködésével mutatták be Esterházy Péter darabját; Kovács D. Dániel rendező a korábbitól alig különböző verziót hozott létre. A 2021-es premiert az író halála után közvetlenül tartották meg, így azt a veszteség drámaisága hatotta át, most viszont új szemszögből lehet(ne) megnézni Haydn koponyáját, és rajta keresztül az egyik legönironikusabb magyar szerzőt.