A magyarok kétharmada nem kérne a koronavírus-vakcinákból

  • narancs.hu
  • 2020. december 7.

Lokál

A Publicus Intézet reprezentatív felmérése szerint a magyaroknak kevés bizalma van az orosz és kínai fejlesztésű Covid-vakcinák iránt.

A közeljövőben elérhetővé váló koronavírus-vakcinák elfogadottsága a magyarok körében mindössze 20-36 százalékon áll – derül ki a Publicus Intézet reprezentatív közvélemény-kutatásból, amelynek eredményét a Népszava ismertet.

Az adatok szerint a magyaroknak 20-21 százaléka bízik az orosz és a kínai vakcinákban. Eszerint a megkérdezettek inkább az amerikai és az európai fejlesztésű szerrel oltatnák be magukat: ez az arány 31-36 százalék.

A lap hangsúlyozza, hogy az adatok részben összhangban vannak az Euronews által készített (európai) vizsgálattal: annak a kutatásnak az eredménye szerint a megkérdezettek mindössze 17 százaléka mondta azt, hogy vállalja az oltást, 47 százalék pedig határozottan elutasította.

A Publicus felméréséből az derül ki, hogy a magyarok még szkeptikusak, “pedig a hazai döntéshozók és a szakemberek is azt hangsúlyozzák hetek óta, hogy a járványgörbét leginkább az oltással lehet majd letörni”.

A rangos Nature tudományos folyóirat 19 országot érintő felmérése szerint még azokban az államokban is jobban várják a vakcinát, ahol alapvetően alacsonyabb az oltási hajlandóság. A kelet-közép-európai régióban Lengyelország is szkeptikusnak számít, a megkérdezettek 56 százaléka nem oltatná be magát, míg Oroszországban ez az arány 55 százalék. Ezzel szemben (állítólag) Kínában a lakosság 90 százaléka támogatja az oltást.

Nature által megrendelt kutatás szerint az emberek elsősorban azt a vakcinát támogatják, amit a hivatalos szervek és a kormányok is megbízhatónak tartanak.

A lap megjegyzi, hogy a vírus terjedéséről megbízható adatokkal rendelkező baltimore-i Johns Hopkins Egyetem szerint 60-70 százalékos átoltottság szükséges ahhoz, hogy kialakuljon a nyájimmunitás. Alacsonyabb vakcinációval a vírus terjedése érdemben nem fékezhető meg.

(Népszava)

Figyelmébe ajánljuk

Újabb mérföldkő

  • Harci Andor

Mi lett volna, ha 1969-ben, az amougies-i fesztiválon Frank Zappa épp másfelé bolyong, s nem jelentkezik be fellépőnek a színpadon tartózkodó Pink Floyd tagjai mellé?

Vándormozi

  • - turcsányi -

John Maclean nem kapkodja el, az előző filmje, a Slow West (A nyugat útján) 2015-ben jött ki.

Mi, angyalok

Egyesével bukkannak elő a lelátó hátsó részét határoló cserjésből a zenekar tagjai (Tara Khozein – ének, Bartek Zsolt klarinét, szaxofon, Darázs Ádám – gitár, Kertész Endre – cselló) és a táncos pár (Juhász Kata és Déri András).

Új válaszok

A művészet nem verseny, de mégiscsak biennálék, pályázatok, díjak és elismerések rendezik a sorokat. Minden országnak van egy-egy rangos, referenciaként szolgáló díja.

Mintha a földön állva…

Összegyűjtött és új verseket tartalmazó kötete, a 2018-ban megjelent A Vak Remény a költő teljes életművét átfogó könyv volt, ám az új versek jelenlétét is kiemelő alcím a lírai opus folyamatosan „történő” állapotára mutat, arra, hogy még korántsem egy megállapodott vagy kevésbé dinamikus költői nyelvről van szó.

Egyetemes gyávaság

A gyermekvédelminek csúfolt törvény utóhatása borzolta a kedélyeket az elmúlt hetekben a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen. Június közepén, még a Pride – azóta tudjuk: több százezres – vonulása előtt cikket jegyzett a Hvg360 felületén az egyetem Pszichológiai Intézetének három oktatója.

Vegetál, bezárt, költözik

Az elmúlt másfél évtizedben szétfeslett a magyar múzeumi rendszer szövete. Bizonyára vannak olyan intézmények, amelyek érintetlenek maradtak a 2010 óta zajló átalakulásoktól: vidéken egy-egy helytörténeti gyűjtemény, vagy Budapesten a Bélyegmúzeum – de a rendszer a politikai, s ezzel összefüggő gazdasági szándékokból, érdekekből kifolyólag jelentősen átrajzolódott.