A magyarok kétharmada nem kérne a koronavírus-vakcinákból

  • narancs.hu
  • 2020. december 7.

Lokál

A Publicus Intézet reprezentatív felmérése szerint a magyaroknak kevés bizalma van az orosz és kínai fejlesztésű Covid-vakcinák iránt.

A közeljövőben elérhetővé váló koronavírus-vakcinák elfogadottsága a magyarok körében mindössze 20-36 százalékon áll – derül ki a Publicus Intézet reprezentatív közvélemény-kutatásból, amelynek eredményét a Népszava ismertet.

Az adatok szerint a magyaroknak 20-21 százaléka bízik az orosz és a kínai vakcinákban. Eszerint a megkérdezettek inkább az amerikai és az európai fejlesztésű szerrel oltatnák be magukat: ez az arány 31-36 százalék.

A lap hangsúlyozza, hogy az adatok részben összhangban vannak az Euronews által készített (európai) vizsgálattal: annak a kutatásnak az eredménye szerint a megkérdezettek mindössze 17 százaléka mondta azt, hogy vállalja az oltást, 47 százalék pedig határozottan elutasította.

A Publicus felméréséből az derül ki, hogy a magyarok még szkeptikusak, “pedig a hazai döntéshozók és a szakemberek is azt hangsúlyozzák hetek óta, hogy a járványgörbét leginkább az oltással lehet majd letörni”.

A rangos Nature tudományos folyóirat 19 országot érintő felmérése szerint még azokban az államokban is jobban várják a vakcinát, ahol alapvetően alacsonyabb az oltási hajlandóság. A kelet-közép-európai régióban Lengyelország is szkeptikusnak számít, a megkérdezettek 56 százaléka nem oltatná be magát, míg Oroszországban ez az arány 55 százalék. Ezzel szemben (állítólag) Kínában a lakosság 90 százaléka támogatja az oltást.

Nature által megrendelt kutatás szerint az emberek elsősorban azt a vakcinát támogatják, amit a hivatalos szervek és a kormányok is megbízhatónak tartanak.

A lap megjegyzi, hogy a vírus terjedéséről megbízható adatokkal rendelkező baltimore-i Johns Hopkins Egyetem szerint 60-70 százalékos átoltottság szükséges ahhoz, hogy kialakuljon a nyájimmunitás. Alacsonyabb vakcinációval a vírus terjedése érdemben nem fékezhető meg.

(Népszava)

Figyelmébe ajánljuk

Aki úton van

Amikor 2021 nyarán megjelent Holi, azaz Hegyi Olivér első lemeze, sokan egy újabb izgalmas hazai rapkarrier kezdetét látták az anyagban.

A franciák megértették

Ritkán halljuk az isteneket énekelni. Néhanapján azonban zongoráznak, szájharmonikáznak és még gitároznak is. Legutóbb Párizs elővárosában, Boulogne-Billancourt-ban, a Szajna partján álló La Seine Musicale kulturális központban történt ilyen csoda.

Hitler fürdőkádjában

Lee Miller a múlt század húszas–harmincas éveinek bevállalós top divatmodellje volt, igazi címlaplány, de festette Picasso, fotózta és filmezte Man Ray, utóbbi élt is vele, és mentorálta mint fotóművészt.

Csaló napfény

Igaz, hamis, tény, vélemény, valóság és fikció. Ilyen és ehhez hasonló címkéket sietünk felnyalni a ránk zúduló információhalom darabjaira, hogy a kontroll, a rend illúziójával nyugtassuk magunkat és ne kelljen szembesülnünk vele, hogy nem létezik bizonyosság, csak kellően szűkre húzott nézőpont.

 

Gyilkosok szemlélője

A két évtizede elhunyt Roberto Bolaño minden egyes műve a költészet, a politika és a vadállati kegyetlenség együtthatásairól szól, az író regényeiben és elbeszéléseiben vissza-visszatérő karakterekkel, a költészet és a világ allegorikus megfeleltetésével olyan erős atmoszférát teremt, amelyből akkor sem akarunk kilépni, ha az hideg és szenvtelen.

Hús, kék vér, intrika

A folyamatosan az anyagi ellehetetlenülés rémével küszködő Stúdió K Színház jobbnál jobb előadásokkal áll elő. Az előző évadban a Prudencia Hart különös kivetkezése hódította meg a nézőket és a kritikusokat (el is nyerte a darab a legjobb független előadás díját), most pedig itt van ez a remek Stuart Mária. (A konklúzió persze nem az, hogy lám, minek a pénz, ha a függetlenek így is egész jól elműködnek, hiszen látható a társulatok fogyatkozásán, hogy mindez erőn túli áldozatokkal jár, és csak ideig-óráig lehetséges ilyen keretek között működni.)