Orbán Viktor az októberi önkormányzati választások után kijelentette, hogy a kormány együttműködik az új ellenzéki fővárosi vezetéssel. Később az atv.hu-nak nyilatkozó fideszes források arról beszéltek, hogy Budapest elvesztését valahogy kezelni kell, és mivel azt látják, hogy a budapestiek büntetése nem célravezető, más megoldást kell találni. Ekkor – október közepén – még egy tárca nélküli miniszteri poszt létrehozása is fölmerült, mondván, nem biztos, hogy Karácsony Gergely győzelmét ellensúlyozandó elég lesz a jelenlegi, a Miniszterelnökségen belüli Budapestért és az agglomerációért felelős államtitkárság.
Fénysebességgel
Végül nem új minisztérium jött létre, hanem a 2014 óta működő Kiemelt Kormányzati Beruházások Központjának (KKBK) átalakulásával a Budapesti Fejlesztési Központ (BFK), amely ugyanúgy Fürjes Balázs Budapestért felelős államtitkár irányítása alatt fog működni, mint a KKBK. A szervezet élére az egykori BKK-vezért, Vitézy Dávidot kérték fel.
„Budapesten és az agglomerációban az állam különböző beruházási, fejlesztési feladatait fogjuk össze, készítjük elő, és egy olyan szakmai műhelyként működünk, amely Budapest ügyeivel foglalkozik, támogatja részben a kormány döntéseit, és támogatja a Fővárosi Közfejlesztési Tanácsot” – nyilatkozta Vitézy Dávid nem sokkal kinevezése után az InfoRádiónak. Vitézyt sokan a BKK élére várták volna vissza, többek között Karácsony Gergely is. A főpolgármester nyilvánosan is jelezte, hogy a cég egykori vezérigazgatója jó eséllyel pályázhatna újra a posztra, de Vitézy inkább Fürjes felkérésének tett eleget, akivel korábban együtt dolgozott a vasút-, illetve a HÉV-fejlesztés ügyében. A BFK első vezérigazgatója azért nem pályázott a BKK-hoz, mert szerinte „Budapest közlekedési problémái sokkal súlyosabbak annál, mint hogy az elmúlt években végletesen legyengült BKK élén csupán egy vezetőváltás elegendő volna. Struktúraváltásra van szükség, 2020-ban nem elégedhetünk meg a 2010-es BKK-koncepció újramelegítésével” – fogalmazott Vitézy január elején. Mint kifejtette, ma már 200 ezerrel több autó van Budapest és az agglomeráció útjain, a fenntartható és élhető jövő pedig egyértelműen a közösségi közlekedés, azon belül a vasút irányába mutat, ezért elsősorban olyan vasúti közlekedésfejlesztésben kell gondolkodni, amely tehermentesíteni tudja Budapestet a főleg az agglomeráció területéről érkező autóforgalomtól. Vitézy nem pusztán arról beszél, hogy ideje felújítani a HÉV-eket és az elavult vasúti berendezéseket, hanem mindezt kulcsfontosságú intézkedéseknek nevezi a klímaváltozás elleni harc és a budapestiek egészsége miatt.
A BFK profiljába az eddigi nyilatkozatok alapján számos olyan terület beletartozik majd, amelyeket a Fidesz eddig teljesen mellőzött. Ilyen a fővárosi lakhatási válság kezelése, a klímavédelmi szempontok megjelenítése az autóforgalom és a tömegközlekedés kapcsán, illetve a zöld beruházások elősegítése. „Korábban nem pusztán nem foglalkoztak ezekkel, de például a klímaváltozás ügyét megpróbálták nevetségessé tenni és baloldali kampánytémaként beállítani. A fővárosi vereség után azonban a Fidesz és a kormány számára is egyértelművé vált, hogy a budapestiek számára ezek valóban fontos témák” – mondja Király Dávid, a Republikon Intézet várospolitikai szakértője, aki szerint nehéz komolyan venni e hirtelen fordulatot azok után, hogy a kormány nemrég még bagatellizálta e problémákat.
Vitézy az elmúlt napokban több interjúban is kifejtette, hogy milyen állami beruházásokra készülnek Budapesten. Szó esett a Déli Városkapu fejlesztéséről, az új Diákváros kiépítéséről, a H6-os és H7-es HÉV-vonalak Kálvin térig való meghosszabbításáról, a kőbányai rozsdanegyed megújításáról (az egyelőre továbbra is az általa igazgatott új Közlekedési Múzeum is ott kap helyet).
A BFK egyik első intézkedése az lesz, hogy kiírja az új HÉV-fejlesztésre, vagyis az „5-ös metró” első ütemére vonatkozó tendert. Azokra a kérdésekre, hogy az állam miért éppen most kívánja támogatni ily látványosan Budapestet – miközben a kormánynak volt kilenc éve, hogy kezelje például az elszabadult lakásárakat vagy a belvárosi autósforgalmat
–, Vitézy nem válaszolt, mondván, ezek politikai kérdések, ő pedig szakember. Kerestük erre vonatkozó kérdéseinkkel Fürjes Balázs államtitkárságát, ám lapzártánkig nem kaptunk választ.
„Vitézy Dávidot nagyon jó szakembernek tartjuk, de most belépett egy politikai erőtérbe, és ez lényegében arról szól, hogy alternatív városházát épít a kormány. Vitézy szerepe ebben az, hogy a nyilvánosság előtt képviselje és erősítse a kormány Budapesttel kapcsolatos álláspontját, ehhez pedig az ő személyében olyan szakemberre talált a Fidesz, aki hitelesen tudja mindezt képviselni” – mondja egy városházi forrásunk.
Azt már az említett „Budapest-államtitkárság” létrehozásakor látni lehetett, hogy a kormány egyfajta alternatív városvezetést akar kialakítani, pedig ez még az előző főpolgármester idején történt, igaz, Tarlós István ciklusának végén. Király Dávid szerint a jelenlegi helyzetben a kormány úgy akar a fővárossal foglalkozni, hogy közben ne kelljen engedményeket tennie; csak azok a budapesti ügyek érdeklik, „amelyek nem az önkormányzat hatáskörébe tartoznak”. Az olyan alkudozásra viszont továbbra is számítania kell, mint amilyen az atlétikai stadion esete, amelynek megépítését a főváros különböző feltételekhez kötötte, illetve Baranyi Krisztina, a stadion helyszínéül szolgáló IX. kerület polgármestere csak az eredeti tervek módosítása után bólintott rá az építkezésre.
Forrásunk szerint szimbolikus, hogy a kormány továbbra is ragaszkodik a saját sajtótájékoztatókhoz a fővárost érintő ügyekben, Budapestinfo néven – ezzel a címmel a Tarlós-féle városvezetés tartott nyilvános beszámolókat. Karácsony Budapest.komm elnevezéssel rendezett hasonló eseményt, bár úgy tudjuk, ez nem a végleges neve a tájékoztatóknak.
Pofon után
„Az októberi választásokon a kormány országosan közepes, a fővárosban viszont hatalmas pofont kapott. A jelenlegi helyzetet pedig se kiköpni, se lenyelni nem tudja. A BFK létrehozása pontosan ennek a bizonytalanságnak az egyik tünete” – mondja Király, aki szerint a kormány kettős kommunikációja is illeszkedik e képbe. „A kormány szemtől szemben partnerségről beszél, ugyanakkor folytatódik a főváros lehetőségeinek a korlátozása, az önkormányzat autonómiájának csorbítása – elég, ha az építési hatósági jogkörök elvonásának vagy az iparűzési adó címkézésének a terveire gondolunk. A kormány nem hajlandó elegendő forrást biztosítani az olyan beruházásokra, amelyeket nem maga menedzsel, hanem a főváros” – hangsúlyozza Király Dávid. Miközben Vitézy arról beszél, hogy Budapest és az állam együttműködése a fővárosi fejlesztésekben 150 éves múltra tekint vissza, addig Budapest egyik jeles szimbóluma, a Lánchíd, úgy tűnik, mégsem annyira fontos a kormánynak. A híd felújítására ugyanis nem hajlandó az eddig beígért 6 milliárdnál többet adni annak ellenére, hogy a munkálatok sokkal többe fognak kerülni, mint amennyire e támogatással együtt a fővárosnak fedezete van.
Karácsony Gergely a BFK megalakulásakor örömét fejezte ki amiatt, hogy annak élén Vitézy fog dolgozni, bár hozzátette, „a valós szándékokat Dávid kinevezésénél talán jobban tükrözi, hogy arról tájékoztattak: az eddigieken felül nem adja meg a kormány a Lánchíd felújításához szükséges támogatást. Pedig nem kértünk sokat vissza a Budapesten megtermelt bevételekből, csak pont annyit, amennyibe a miniszterelnök dolgozószobája került” – írta bejegyzésében a főpolgármester. (Orbán Viktor dolgozószobájának kialakítása egyébként 4 milliárd forintot emésztett föl.)
Mindeközben Fürjes Balázs különböző tanácsokkal látja el a sajtón keresztül Karácsonyt, miszerint egy beruházó mennyi mindent tehet annak érdekében, hogy megakadályozza a tervezett költségek emelkedését: „Tárgyalhat az ajánlattevőkkel. Szigorú árlicitet tarthat. Optimalizálhatja a munkák műszaki tartalmát, hogy beleférjen a keretbe. Ha kell, érvénytelenítheti a pályázatot és új eljárást írhat ki, szigorú limitár meghatározásával. Ha a kormány minden önhibából megfeneklett önkormányzati beruházást kisegítene, hamar kimerülne a 2020-as büdzsé.” Ezt minimum pofátlanságnak nevezi városházi informátorunk, aki szerint Fürjes eddigi karrierje végtelen mennyiségű közpénzbe került, nagyszabású projektekből áll, mint például a Puskás Stadion, amelynek ára 40 milliárdról indult, a végösszeg pedig elérte a 200 milliárdot.
Király szerint óvatosan kell kezelni minden olyan megnyilvánulást, amelyben a kormány a fővárossal való partnerségét bizonygatja. „A kormány elvileg tudomásul vette, hogy a főváros új vezetése nem akar további épületeket a Városligetben, közben az Emmi néhány napja kiadott közleményében az áll, hogy a Liget-projekt keretében tervben van a Városligeti Színház megépítése. Tehát bár azt kommunikálják, hogy az önkormányzat támogatása nélkül nem építenek újabb épületeket a Ligetben, jól láthatóan nem akarják tudomásul venni a városvezetés döntését” – mutat rá Király Dávid.
Vitézy többször hangsúlyozta, hogy a BFK nem alternatív városházaként kíván működni, mindez csak félreértés. Az intézmény célja kizárólag az, hogy hatékonyan és a fővárossal összehangolva valósuljanak meg a budapesti állami beruházások és fejlesztések. Hatásköröket nem vonnak el a fővárostól, a döntések előkészítéséről pedig a felek közös egyeztetői fórumán, a Fővárosi Közfejlesztések Tanácsának ülésein fognak tárgyalni. Az FKT már Tarlós István idején kezdett működni; ez akkor látszatintézménynek tűnt, az új városvezetéssel pedig még csak egy ülés volt. „A kormány ugyanazt a zavarodott álláspontot képviselte a tárgyalásokon, mint amit a nyilvánosságban is látunk: miközben elhangzottak klímavédelmi szempontok is, elég agresszíven képviselték a Városliget lerombolásának és átalakításának a tervét. A szuperkórházról is tartottak egy félórás prezentációt, amiről a végén egyértelműen kiderült, hogy az semmilyen szinten nincs szakmailag kidolgozva” – mondja forrásunk az FKT legutóbbi ülésén történtekről. Mint megjegyezte, a jelen lévő fideszesek nevetve állították le a prezentációt, mert ők is érezték, hogy nagyon kínos ennyit beszélni a semmiről.
A BFK létrehozásával és Vitézy kinevezésével kapcsolatban felmerült, hogy a Fidesz a következő főpolgármester-jelöltjét kívánja felépíteni Vitézy személyében, Király szerint azonban korai lenne erről beszélni. „Lehet, hogy Vitézynek nemcsak közlekedéspolitikai, hanem várospolitikai ambíciói is vannak, de nem gondolom, hogy alig több mint három hónappal az önkormányzati választás után Vitézy Dávid kinevezése mögött ilyen fideszes szándék állna.” A feltételezést interjúiban Vitézy is visszautasította.
