A szélsőséges időjárás az ausztrál tengeri élőhelyek közel felében okozott kárt 7 év alatt

  • narancs.hu
  • 2019. július 28.

Lokál

Aggasztó folyamatok zajlanak Ausztrália környékén.

A globális felmelegedéssel kapcsolatos extrém időjárási jelenségek, mint például a hőhullámok, áradások, heves esőzések, trópusi viharok, szárazságok, az ausztrál partoknál lévő tengeri élőhelyek 45 százalékát károsították meg 2011 és 2017 között, írja tanulmányában az ausztrál tudományos szervezet, a CSIRO.

A tanulmány azért készült, hogy többet tudjunk arról, hogy a klímakrízis milyen hatással van a tengeri élővilágra.

A CSIRO szerint 8000 km-es partszakasz érintett a folyamatban.

A tanulmány következtetése szerint a drámai időjárási jelenségek tovább súlyosbítják az emberi tevékenység okozta klímaváltozás hatásait.

A szerzők azt remélik, hogy a nagyobb figyelmet kapó korallzátonyok mellett a jövőben az is bekerül a köztudatba, hogy más tengeri ökoszisztémák, a mangrove-erdők vagy a hínárosok is ugyanolyan érzékenyek.

További kutatásokat is kilátásba helyeztek kilátásba, a tudósok ugyanis többet szeretnének tudni arról, lehetséges-e gyorsítani, segíteni ezeknek az élőhelyeknek a regenerációját.

false

ének tudni arról, lehetséges-e gyorsítani, segíteni ezeknek az élőhelyeknek a regenerációját.

(Guardian)

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.