Az agrárminiszter szerint az „állatainkban rejlő genetikai kincsek pótolhatatlanok”

  • narancs.hu
  • 2019. február 9.

Lokál

Így még nem dicsőítette senki a mangalicákat.

„A magyar mangalicatermékek meghódították a világpiacot Szingapúrtól Kanadáig, jelen vannak többek között Japánban, az Egyesült Államokban, Brazíliában, de a mi életünkben is kedves szerepet töltenek be” – mondta Nagy István agrárminiszter a 12. Budapesti Mangalicafesztivál mai hivatalos megnyitóján. A MTI tudósítása szerint Nagy hangsúlyozta, hogy „az állatainkban rejlő genetikai kincsek pótolhatatlanok” és „meg kell becsülni azokat a genetikai örökségeket, amelyekkel rendelkezünk”; kár, hogy a tudósító nem tért ki arra, pontosan mire is gondolt a miniszter, amikor e szavakat kimondta. Az viszont kiderült, hogy Nagy István szerint„mindnyájan büszkék vagyunk a mangalicatermékekkel megújuló magyar gasztronómiára”.

false

 

Fotó: MTI-Szigetváry Zsolt

A fesztiválon díjakat is kiosztottak:

A szárazáru kategória első helyezettje Tóth László túrkevei tenyésztő; zsiradékáru kategóriában a badacsonytomaji Istvándi és Társa Kft.; a disznósajt kategóriában a Kiskunfélegyházi Mezőgazdasági Iskola; kenőmájas kategóriában a megyaszói Harangod-Mag Kft.; érlelt-füstölt nemes húsrészek kategóriában a Harangod-Mag Kft.

A zsűri az összesített pontszám alapján a fesztiváltermék nagydíjat a Kaba településhez tartozó Kövér-tanya termékeinek adta.

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.