Zárt templomajtók mögött felavatott Horthy-szobor ellen tiltakoznak felvidéki magyarok

  • narancs.hu
  • 2017. október 29.

Lokál

Nem kérnek a gyűlöletexportból.

Nemeshodosban ma zárt ajtók mögött avattak fel egy Horthy Miklóst ábrázoló mellszobrot, annak ellenére, hogy korábban lakossági fórumon tiltakoztak helyiek a szobor ellen, és a polgármester sem tartotta ezt jó ötletnek – írja az ujszo.com. A Nemeshodosi Református Egyházközség a Horthy Miklós Társaságtól kapta ajándékba a szobrot. A település református lelkésze eredetileg azon az állásponton volt, hogy az egykori kormányzó nem tekinthető megosztó személyiségnek, ezért nem látja akadályát a szobor felállításának. Pár nappal később azonban a református egyház is tiltakozott a nemeshodosi egyházközség tervével kapcsolatban.

A vitatott szobrot ma avatták fel a nemeshodosi református templomban, ami előtt helyiek tüntettek sípokkal, dobokkal és olyan feliratú transzparensekkel, mint a „Nem kérünk az exportált gyűlöletkeltésből”, vagy „Horthy szobrot Nemeshodosba? Nem! Nem! Soha!”

Figyelmébe ajánljuk

Mi nem akartuk!

A szerző első regénye a II. világháború front­élményeinek és háborús, illetve ostromnaplóinak inverzét mutatja meg: a hátországról, egészen konkrétan egy Németváros nevű, a Körös folyó közelében fekvő kisváros háború alatti életéről beszél.

Mit csinálsz? Vendéglátózom

Kívülről sok szakma tűnik romantikusnak. Vagy legalábbis jó megoldásnak. Egy érzékeny fotográfus meg tudja mutatni egy-egy szakma árnyékos oldalát, és ezen belül azt is, milyen azt nőként megélni. Agostini, az érzékeny, pontos és mély empátiával alkotó fiatal fotóművész az édesanyjáról készített sorozatot, aki a családi éttermükben dolgozik évtizedek óta.

Baljós fellegek

A múlt pénteki Trump–Putyin csúcs után kicsit fellélegeztek azok, akik a szabad, független, európai, és területi épségét visszanyerő Ukrajnának szorítanak.

A bűvös hármas

Az elmúlt évtizedekben három komoly lakáshitelválság sújtotta Magyarországot. Az első 1990-ben ütött be, amikor tarthatatlanná váltak a 80-as években mesterségesen alacsonyan, 3 százalékon tartott kamatok. A 2000-es évek elejének támogatott lakáshiteleit a 2004 utáni költségvetések sínylették meg, majd 2008 után százezrek egzisztenciáját tették tönkre a devizahitelek. Most megint a 3 százalékos fix kamatnál tartunk. Ebből sem sül ki semmi jó, és a lakhatási válság is velünk marad.