Fenyőfával kötik le a tigris figyelmét Nyíregyházán

  • narancs.hu
  • 2025. január 10.

Lokál

Tényleg érdekli, mi az.

Két – már lebontott – karácsonyfát tettek be a Nyíregyházi Állatparkban a szumátrai tigrisek kifutójába.  

„Az állatkerti környezetgazgagítás célja, hogy ingergazdabbá tegyük állataink életét, hiszen a természetben egész nap elfoglalják magukat táplálék utáni kutatással, párkereséssel vagy ellenségeik előli meneküléssel. Mivel erre az állatkerti állatoknak nem kell ügyelni, gyakran unatkozni kezdenek. Ezért állataink kifutóját tereprendezéssel; kövek, fák és növényzet betelepítéssel tettük ingergazdagabbá, »látványetetéseink« alkalmával pedig motiváljuk őket a zsákmányszerzésre” – magyarázta a döntést az állatpark a videós beszámoló mellett.

Egy további magyarázat szerint azért is érdemes új tárggyal, eldugott étellel motiválni az állatokat, mert így mozognak, ez a látogatók számára is nagyobb élmény.

A felvételen látszik, hogy a tigris tényleg alaposan megvizsgálja a fenyőfákat.

Január 7-én az intézmény arról számolt be, hogy több európai állatkert összefogása nyomán, tízéves tenyésztői munka eredményeképpen szumátrai tigrisek születtek az állatparkban.

Gajdos László igazgató azt mondta, a világ leginkább veszélyeztetettebb tigrisalfajából alig ötszáz példány él a szabad természetben Szumátra szigetén. Ez a populáció már kicsi ahhoz, hogy a faj hosszú távon fönnmaradhasson, ezért fontos, hogy a világ állatkertjeiben élő mintegy háromszáz példány is hozzon világra utódokat. Nyíregyházára 2015-ban hozták az első szumátrai tigrist. Azóta „csereberéltek” az európai állatkertek egymás között, annak érdekében, hogy a legjobban összeillő párok alakuljanak ki. 

„Voltak halva születéseink, voltak vetéléseink, és most már van két egészséges utód” – újságolta az igazgató.

A hétvégén már a látogatók is megnézhetik a két hím kölyköt az anyával együtt.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

És meghalni a gyönyörtől

„A fájdalom politikai kérdés, a gyönyör politikai kérdés” – okítja a haldokló Mollyt (Michelle Williams) egy gyönyörű leszbikus (Esco Jouléy), aki egy személyben radikálisan szabad szexuális felfedező és empatikus szociális munkás is.

Végtére is a gyerek az első

Lehet-e hazugságra építeni értelmes életet, főleg másokét, a családtagjainkét, a gyerekünkét? Persze kizárólag az ő érdekükben! Van-e olyan érdek, ami fontosabb, mint az igazság?

Kísérleti fizika

Öveges József fizikus, piarista szerzetes, tanár, mondhatni mé­dia­­sztár volt a hatvanas–hetvenes években. Közvetlen stílusban, élvezetesen előadott ismeretterjesztő előadásai és a közben bemutatott kísérletek tették ismertté.

Micimackóék felnőttek

Ládaasztal a fő díszletelem a Három Holló pincehelyiségének apró színpadán, olyan, amilyenek mellett a fesztiválokon szoktunk iszogatni. Körülötte jégkockához hasonló, hol egységes kékben, hol különböző színekben pompázó ülések. Gyerekként nem egészen így képzeltük a Százholdas Pagonyt.

A ház torka

Egy Pireneusok mélyén megbújó faluban, a Clavell házban a család egyik nőtagja éppen haldoklik. Hörgő, bűzölgő, démonisztikus tusa ez, pokoli gyötrelem. Nem véletlenül gondolunk a pokolra és érezzük meg egy földöntúli lény jelenlétét.

Mi a művészet?

Hazánk kulturális miniszterének, Hankó Balázsnak – aki a 2023-as és a 2024-es szja-bevallásának „munkáltató” rovatába is „Kultúrális és Innovációs Minisztériumot” írt – érezhető, napi gondjai vannak a nyelvhasználattal.

A javaik és az életük

Válaszolnak… Az a legjobb ebben a szánalmas bolhacirkuszban, hogy válaszolnak, és megmagyarázzák. Hogy az nem is úgy van, mert nem is az övéké, csak épp náluk van, valahogy. Bérelték, lízingelték, amikor egy percre nem figyeltek oda, a nyakukba akasztotta valaki vagy valami. Néztem a tájat, és rám esett, a Jane Birkin meg a táskája, szerencsére nem az egész Gainsbourg család, gyerekkel, kutyával, szivarral.

Honfiak  

–Librettó–

(A helyszín az első négy felvonásban mindvégig a miniszterelnök dolgozószobája.)

Nemcsak a hősök arcai

82 éve, 1943. április 19-én kezdődött, és szűk egy hónapig tartott a varsói gettófelkelés. Miközben a nácik leszámoltak az alig felfegyverzett lázadókkal, porig rombolták a zsidók számára kijelölt városrészt, a túlélőket pedig haláltáborokba küldték, Varsó többi része a megszállás hétköznapjait élte. Hogyan emlékezik ma Lengyelország a világháború alatti zsidó ellenállás legjelentősebb mozzanatára?

„A legkevésbé sem keresztényi”

A nyugati populista mozgalmak és pártok a kereszténység kifacsart értelmezését használják fegyverként a hatalomért folytatott harcban, miközben a hagyományos kereszténydemokrácia identitásválságba került. A Princeton University professzora arra is figyelmeztet: legalább mi ne beszél­jünk szélsőjobboldali „hullámról”.

Mindenki hibázhat

Nem állítható, hogy a KSH direkt hamisítana adatot a szegénységi mutatók kiszámításánál. Mégis, valahogy mindig a „kellő” irányba mutatnak a számok.