„Édesapám a hatvanas években balesetet szenvedett, elsüllyedt egy kisebb hajóval, amelyen volt három olyan utas is, akik nem tudtak úszni. Apám szerencsére nagyon jó úszó volt, és megmentette mindhárom ember életét” – meséli Bagyó Sándor, amikor arról kérdezem, miért lett vízimentő.
Több mint harminc éve dolgozik vízimentőként, jelenleg a Vízimentők Magyarországi Szakszolgálatának (VMSZ) az elnöke. A családjában vannak vízirendőrök, gyermekkora állandó eleme volt az úszás és a hajózás, vitorlázás. A vízimentés iránti szeretetet a gyerekeinek is sikerült átadnia.
Egy vízimentő átlagos napja
„A négy közül három vízimentő, a legkisebb négyéves, ő ezen a nyáron fog megtanulni úszni” – mondja büszkén Bagyó, akinek a felesége is vízimentő.
| ||
A jelenlegi szabályozás szerint minden olyan strandon kötelező vízimentőket alkalmazni, ahol a napi átlagos látogatottság meghaladja az 500 főt. A Balatonon rengeteg ilyen strand található, szükség van tehát az elhivatott fiatalokra, de a munka nem mindenkinek való. Fizikailag és lelkileg is állandó készültségben kell lenni.
Egy vízimentő átlagos napja mindig a vízpart rendbetételével kezdődik. Ellenőrzi, hogy nem csúszósak-e a vízbe vezető lépcsők, ha algás a felület, azt le kell takarítani. „Muszáj megcsinálni, mert ha be kell sietni menteni, akkor a vízimentő lesz az első, aki megsérül a csúszós lépcső miatt” – mondja Sándor. Lehet, hogy nem a legnépszerűbb feladat, de a vízimentő dolga az esetleges haltetemek eltakarítása is.
Ha mindez megvan, kezdődik a naphosszat (a strandok nyitvatartási ideje alatt) tartó éber figyelem vízen és szárazföldön. „Nagyobb strandokon négyen vagyunk, ketten bent vannak a mély vízben csónakkal, és az úszókat, szörfösöket, vízibicikliseket felügyelik, a másik kettő pedig a parton járőrözik” – magyarázza Brigitta, aki immár harmadik éve minden nyarat vízimentőként tölt a Balatonon. „Nyári munkának indult, nagyon megtetszett. Mivel szeretek a szabadban lenni, és kiskorom óta úszok, szívesen jövök vissza minden évben” – teszi hozzá.
„A munkám a hobbim"
A mentőcsapat tagjai óránként váltanak pozíciót, de akkor is cserélgetni kell a szárazföldi és a vízi felügyeletet, ha egyedül van az ember. „Jól jön, ha van nálunk távcső, ha többen vagyunk, akkor egy kézi adó-vevő sem árt, így könnyebb a kommunikáció” – ezt már Márton mondja, aki érettségi után, barátokkal jelentkezett vízimentőnek. Ő inkább a vízen szeret szolgálatot teljesíteni, a fürdőzők gyakran elegyednek vele beszélgetésbe, kérdezgetik az időjárásról, a viharokról, arról, hogy milyen programok vannak a Balaton környékén, de az is érdekli őket, hogy miért lett vízimentő.
„A munkám a hobbim. Nagyon szerencsés vagyok, mert szeretek embereken segíteni, imádom a Balatont, gyerekkoromban sok nyarat töltöttem itt, úgyhogy nagyon jó érzés minden évben visszajönni” – mondja a fiatal férfi, aki időközben elvégezte az egyetemet, és a vízimentés mellett testnevelőként, illetve gyógytestnevelőként dolgozik. A fiatalok körében vonzó nyári munka lehet a vízimentés, hiszen egész nyarakat tölthetnek a Balatonnál, ahol az egyesület (a VMSZ) szállást biztosít számukra, a kezdő fizetés pedig óraszámtól függően nettó 9–11 ezer forint naponta. Mindez legális, bejelentett, baleset-biztosítással járó kereset.
Lenéző fürdőzők
A mentőcsónakok az évek során egyre korszerűbbek lettek, most már nemcsak egyszerű evezős csónakok állnak a vízimentők rendelkezésére, hanem katamaránok, amelyeknek a közepén egy méretes platform van. „Ez a felület nincs sokkal magasabban, mint a vízfelszín, ezért könnyedén rá tudjuk tenni a bajba jutott személyt, akinek az újraélesztését adott esetben azonnal meg tudjuk kezdeni” – magyarázza Bagyó Sándor, hozzátéve, hogy ezek jóval drágábbak a régebbi csónakoknál. „Csak egyszer fordult elő, hogy ellopták az egyiket. Olyan sajtóvisszhangja lett a környéken, hogy a tolvaj másnap éjszaka visszavitte, valószínűleg belátta: nem szép dolog, hogy egy életmentésre alkalmas járművet tulajdonított el.”
Minden vízimentő rádiós kapcsolatban van a központtal, ahonnan rendszeresen kapják az aktuális időjárás-előrejelzéseket, illetve ide lehet beszólni, ha erősítésre lenne szükség. Mivel a vízimentő nem hatósági személy, nem kötelezhet senkit semmire, csak figyelmeztetheti a fürdőzőket, ha balesetveszélyes tevékenységet folytatnak, vagy úgy ítéli meg, hogy életveszélyben vannak. „Nem mindig a vízimentő a legszimpatikusabb a strandon, ez tény. Időnként megfújja a sípját, vagy nyomatékosan rászól a strandolókra” – mondja Sándor.
Noha a vízimentőknél nagyjából kiegyensúlyozott a nemek aránya, Brigitta azt tapasztalta, hogy a fürdővendégek általában nem tisztelik eléggé a női kollégákat. „Főleg az idősebb fürdőzők viselkednek velem lenézően. Szőke a hajam, és ezt általában szóvá is teszik: nekik egy szőke kislány ne mondja meg, hogy mit szabad és mit nem” – mondja. De gyakran az is zavarja a strandolókat, hogy az, aki rájuk szól, sokkal fiatalabb náluk.
Hivatalosan 16 éves kortól lehet valaki vízimentő, de a VMSZ-nél legalább 18 éveseket várnak, Sándor szerint erre azért van szükség, mert a tapasztalatok azt mutatják, hogy egy 16 éves kamasz még nem elég érett lelkileg erre a feladatkörre. Az általunk megkérdezett vízimentők közül mindenki úgy látja, hogy az egész napos komoly figyelem az, ami a legjobban megterheli őket. „Napi 10–12 órán keresztül kell mindenre figyelni és állandó készültségben lenni, ez nem olyan munka, hogy közben elmegyek fél órára ebédelni, és addig rá sem nézek a strandra” – teszi hozzá Brigitta.
| ||
A szárazföldön járőröző kollégák nemcsak arra ügyelnek, hogy megelőzzék a bajt, de könnyebb sérüléseket is ellátnak. „Alapszintű elsősegélynyújtó képesítéssel rendelkezünk, a leggyakoribb sérülések közé tartoznak például a rovarcsípések vagy a különböző apróbb vágások, például kagyló által. Ugyanakkor előfordult már, hogy mentőt kellett hívnom – emlékszik vissza Márton. – Egyszer az egyik strandoló dinnyeszeletelés közben úgy elvágta az alkarját, hogy az illetőnek vénás vérzése lett, illetve olyan esetre is emlékszem, amikor valaki papucsban rohant a betonon, elesett, és nagyon vérzett a feje.”
"Ittasan sem szerencsés fürdőzni"
Mivel a vízimentésnek főleg a bajmegelőzésről kell szólnia, a szakemberek nem győzik hangsúlyozni azokat a már-már klasszikusnak számító, balesetveszélyes helyzeteket, amelyekről nyaraláskor sokan nem vesznek tudomást. Ilyen például felhevült testtel hirtelen vízbe ugrani, vagy olyan helyen beugrálni, ahol csak derékmagas a vízszint. „Utóbbinak csúnya törés lehet a vége. Továbbá ittasan sem szerencsés fürdőzni, főleg, ha az ember egyedül van. Könnyen megszédülhet és sekély vízben is megtörténhet a tragédia” – hívja fel a figyelmet Márton.
A legnagyobb harcok azonban talán a vízből való kiparancsolással vannak, ugyanis másodfokú viharjelzésnél tilos a tóban tartózkodni. „Ha jön a kasza, az mindent visz – mi ezt így mondjuk egymás között, ha olyan vihar közeledik, amelynek során zivatartevékenység is várható” – mondja Sándor. Ilyenkor ki kell menni a vízből, ugyanis egyrészt villám csaphat a vízbe, ami szívmegállást is okozhat, ha épp a közelben tartózkodunk, illetve a víz és a levegő hőmérséklet-különbsége miatt keletkezett vízpára fulladást okozhat.
„Ez a pára a vízfelület felett keletkezik, és ha a fürdőző nem tud a vízpára felett levegőt venni, akkor megtelhet a tüdeje vízzel, amitől megfullad. Nem véletlenül vagyunk ott és szólunk” – magyarázza Márton. A vízimentők azonban nem utasíthatnak, csak kérhetnek, még ha életveszélyes helyzetet tapasztalnak is – ilyenkor a hatóságok segítségét kérik. „Megesett, hogy beszóltam a központba a vízirendészetért, mert egy apuka nem volt hajlandó kijönni a figyelmeztetésem ellenére, és vele volt a kisfia is. A szabály úgy szól, hogyha kiskorú veszélyeztetését tapasztaljuk, akkor azonnal szólni kell a hatóságoknak” – mondja Brigitta.
Sándor 30 éves pályafutása alatt is előfordult hasonló eset. „Apuka kissé ittas volt, a négyéves gyermekével pedig nem akart kijönni. Hívtam a rendőröket, de azok sem hatották meg, sőt oda is csapott az egyiknek. Előállították. Nem éri meg harcolni, mert nagyon olajozottan működik a vízimentők és a többi szerv közötti együttműködés, pillanatok alatt erősítést tudunk kérni” – hangsúlyozza a VMSZ elnöke.
| ||
Vízimentő-unokák
A strandok bezárása után minden vízimentő visszamegy a szolgálat által biztosított szállásra. „Ilyenkor összegyűlnek a környék vízimentői, és buliznak, szórakoznak, az sem ritka, hogy udvarolnak egymásnak. Az egyesületen belül házasságok is köttettek, és már úgymond vízimentő-unokák is vannak” – mondja a szervezet elnöke. Persze az éjszakázással óvatosan kell bánni: „Előfordul, hogy valaki másnaposan jön dolgozni, azok a kollégák nem túl produktívak aznap, de ezt főleg a legfiatalabb vízimentőknél tapasztaltam, egy idő után azonban mindenki megtanulja, hol a határ” – állítja Brigitta.
Noha a strandokon éjszaka nincsenek vízimentők, ez nem azt jelenti, hogy ne lenne senki, aki az éjjeli fürdőzőkre vigyázna. A mély vízi mentők készenléti szolgálatban vannak, de az is előfordul, hogy az éppen alvó vízimentőket keltik fel. „Az ügyeletes kollégákon kívül, ha baj van, természetesen bármelyikünk megy és segít. Emlékszem, egyszer hajnali kettőkor kopogtattak az ablakomon. Egy ittas hölgyhöz hívtak, aki öngyilkos akart lenni az egyik mólónál. Azonnal rohantunk, úgy, ahogy voltunk: gatyában, mezítláb” – meséli Márton. Szerencsére nem történt tragédia.
Mivel általában az egyetemi évek végéig térnek vissza rendszeresen a fiatal vízimentők, utánpótlásra folyamatosan szükség van. „Olyan fiatalokat várunk, akik talpraesettek, jól tudnak kommunikálni nehéz helyzetekben is, adott esetben ittas, agresszív emberekkel, és persze magas szintű vízbiztonság és úszástudás szükséges” – mondja az VMSZ elnöke. A szervezet tart saját képzést, amelyet egy 10 napos gyakorlati idő követ. „Aki nem bírja, az lemorzsolódik magától, nem kell senkit sem elküldeni. Érzik egyből, ha nem megy” – teszi hozzá Sándor.
A Balaton télen is sokakat vonz, elengedhetetlen, hogy a VMSZ biztosítsa a terepet. Ehhez a jövőben speciális, légcsavaros járműveket terveznek beszerezni, amelyekkel gyorsan és könnyedén tudnak megtenni kilométereket, hogy a jégen bajba jutott korcsolyázóknak, jégvitorlázóknak és jégszörfösöknek segítsenek.
