Hatévesen a Louvre-ban – Egy magyar kislány sikere

Lokál

Cicák vannak a nadrágján, kék pólót visel, a hajában virágos csat, Barabás Lujza épp olyan hatévesnek tűnik, mint bármely gyerek. Ám a kislány képeit a hét végén a párizsi Louvre-ban állították ki.

Miközben apukája ajtót nyit, kedvesen üdvözöl, és mutatja a lakásban az utat. Pontosan tudja, hogy hozzá jöttünk, hogy rá vagyunk kíváncsiak; csak hatéves, de festményeit máris a Louvre-ban állítják ki. Nagy dolog ez, talán ő is sejti, ám mielőtt túl komolyra vennénk a figurát, a kislány gyermeki vidámsággal, bohóckodással feledteti látogatásunk igazi fókuszát.

false

 

Fotó: Draskovics Ádám képei

Lujza átlagos gyereknek tűnik, ám 2013-ban, dr. Gyarmathy Éva, a Magyar Tudományos Akadémia Pszichológiai Kutatóintézetének tudományos főmunkatársa, a tehetségügy elismert szakértőjének személyes ajánlására jutott el a Tehetségműhely Közhasznú Alapítványhoz, ahol Potocki Ferencné vezetésével folyamatos komplex fejlesztést kap. Emellett Lujza felkészítő művésztanára volt az ismert festőművész, a nemrég váratlan hirtelenséggel elhunyt Rákóczy Gizella is. „A Gizi – ahogy a kislány emlegeti – hatalmas odaadással foglalkozott kis tanítványával, nagyon büszke volt rá. Kiemelkedő teljesítménynek tartotta, hogy a minden művész álmaként emlegetett párizsi Louvre-ban Lujzi már hatévesen három festményt állíthat ki” – meséli Ősz Hajnal, az anyuka. A mostani kiállítás nem az első lesz Lujza életében. Ötéves korában, mint „fiatal tehetséget” felkarolta Bécsben Adriana Daly-Peterova kulturális menedzser, művészeti szakértő – aki az osztrák képviselője többek között a Miamiban lévő Museum of the Americansnek, valamint az Athens Artnak is –, így életében először 2014-ben, Bécsben állították ki Lujzi két festményét egy 15 országból meghívott művészeknek rendezett bécsi tárlaton, ahol egyik képe rögtön vevőre is talált volna, ha büszke szülei odaadták volna büszkeségük első sikereinek egyikét. Ezt az első alkalmat több másik tárlat követte, Budapesten például a Titok Galériában a Figuractiv címen futó eseményen vett részt, e hét végén pedig a párizsi Art Salon, a Carrousel du Louvre kiállításon szerepel a magyar kislány több képe is, festményeit több ezer pályázó közül választották ki.

false

 

Miközben anyukája mesél Lujza tehetségének gondozásáról, vagy a szokványosnak tűnő hétköznapokról, a kislány apukájára csimpaszkodva egy műanyag csontvázat szed szét és rak össze. De hasonló lelkesedéssel mutatja új kis kedvencét, Munyót, a hörcsögöt is. Miközben megy a játék, előkerül Lujzi festményeinek, rajzainak mappája is, amelyből a kislány és szülei is lelkesen mutogatják az alkotásokat. Annak ellenére, hogy a család vélhetően Barabás Miklós oldalági leszármazottja lehet, sem az apuka, Barabás Béla, sem Hajnal, az anyuka nem tartják gyereküket zseninek, csodagyereknek, de még csak művésznek sem szánják. Lujza nem tudja még, mi lesz, ha nagy lesz, de jelenlegi, kezdeti sikerei ellenére sem plántálja belé senki, hogy művész legyen. Legjobban állatokat szeret rajzolni, a ceruzát meg a pasztellt általában jobban kedveli, mint a festéket. Képei egészen különbözőek, nagy kontraszt van az ügyes gyermekrajzoknak beillő és a különleges színhasználatot, vonalvezetést mutató képei között. Szívesen mesél képeiről, persze sok mindent értelemszerűen evidenciaként kezel, és némi mókázás közben készségesen magyarázza, hogy egyiken miért cicák vagy hörcsöge karikírozott képmása szerepel, míg másikon vörös sivatag tevével meg pálmafával, vagy színes, különböző technikákkal készült cellakavalkád, meg azon színes spirálok egyike, amelyekhez hasonló már a Louvre-ban várja a látogatókat.

false

 


Találkozásunkkor Lujza már várta nagyon a párizsi utazást, de miközben képeit dicsértük vagy arról beszéltünk, hogy mennyire ügyes, épp olyan szeleburdi, helyes gyerek volt, mint bármely hatéves, a különbség csak annyi a kislány és kortársai között, hogy ő nem csak szüleinek mutatja meg a rajzait, festményeit.

Figyelmébe ajánljuk

„Boldog békeévek”

A több mint kétszáz műtárgyat felvonultató kiállítás fókuszában a szecessziós plakátművészet és reklámgrafika áll, a magyar művészetnek az az aranykora, amikor összhangba került a nyugati művészeti törekvésekkel, radikálisan modernizálva a kiegyezést követő évtizedek (fél)feudalista, konzervatív, a historizmus béklyóiba zárt világát.

Nem tud úgy tenni, mintha…

„Hányan ülnek most a szobáikban egyedül? Miért vannak ott, és mióta? Meddig lehet ezt kibírni?” – olvastuk a Katona József Színház 2022-ben bemutatott (nemrég a műsorról levett) Melancholy Rooms című, Zenés magány nyolc hangra alcímű darabjának színlapján.

Nyolcadik himnusz az elmúlásról

Egy rövid kijelentő mondattal el lehetne intézni: Willie Nelson új albuma csendes, bölcs és szerethető. Akik kedvelik a countryzene állócsillagának könnyen felismerhető hangját, szomorkás dalait, fonott hajával és fejkendőkkel keretezett lázadó imázsát, tudhatják, hogy sokkal többről van szó, mint egyszeri csodáról vagy véletlen szerencséről.

Szobáról szobára

Füstös terembe érkezünk, a DJ (Kókai Tünde) keveri az elektronikus zenét – mintha egy rave buliba csöppennénk. A placc különböző pontjain két-két stúdiós ácsorog, a párok egyikének kezében színes zászló. Hatféle színű karszalagot osztanak el a nézők között. Üt az óra, a lila csapattal elhagyjuk a stúdiót, a szín­skála többi viselője a szélrózsa más-más irányába vándorol.

Séta a Holdon

A miniszterelnök május 9-i tihanyi beszédével akkora lehetőséget kínált fel Magyar Péternek a látványos politikai reagálásra, hogy az még a Holdról is látszott.

Elengedték őket

Ukrajna belső, háború sújtotta vagy veszélyeztette területeiről rengetegen menekültek Kárpátaljára, főleg a városokba, az ottani magyar közösség emiatt szinte láthatatlanná vált sok helyen. A napi gondok mellett a magyar kormány hülyeségeire senkinek nincs ideje figyelni.

Egyszerű világpolgár, hídépítő

  • Mártonffy Marcell

Észak-amerikai pápára senki sem számított. Íratlan szabály volt – állítják bennfentesek –, hogy jezsuita és amerikai szóba sem jöhet. A szilárd alapelv egyik fele 2013-ban, másik fele 2025. május 8-án dőlt meg. A Chicago környékéről származó Robert Francis Prevost bíboros a megbízható szakértők listáján sem szerepelt a legesélyesebbek között. A fehér füst azonban meglepően hamar előgomolygott a Sixtus-kápolna ideiglenes kéményéből.