Háztartási eszközöket készítenek Nepálban a hegymászók által hátrahagyott hulladékból

  • narancs.hu
  • 2019. október 22.

Lokál

Idén hat hét alatt egy 14 fős csoport több mint tíz tonna szemetet gyűjtött össze a Mount Everest környékén.

Újrahasznosítják Nepálban a Mount Everest, a világ legmagasabb hegycsúcsa térségében a hegymászók által hátrahagyott hulladékot, a konzervdobozokból, műanyag- és üvegpalackokból, gázmelegítőkből és a hátrahagyott hegymászó felszerelésekből poharak, tányérok, lámpák készülnek, amelyeket a háztartások, szállodák egyre szélesebb körben használnak.

"Nem szükségszerű, hogy a hulladék kárba vesszen. Az Everestről sokféle anyagot, alumíniumot, műanyagot, vasat kapunk, amelyek nagy részét nem lehet újrahasznosítani" - mondta Nabin Bikash Maharjan, a BW2V nevű újrahasznosítással foglalkozó szervezet illetékese. Kell egy kis leleményesség ahhoz, hogy új használati tárgyak készülhessenek belőlük - tette hozzá.

Az egyik legnagyobb természeti kincsük, a Mount Everest környezetének állapotát illető súlyos bírálatok után a nepáli kormány és a hegyi vezetőket tömörítő egyesületek idén összefogtak és hat héten át próbálták megtisztítani a világ legmagasabb csúcsára vezető útvonal térségét. A 14 fős csoport több mint tíz tonna szemetet gyűjtött össze és szállított gépkocsikkal és repülőn a katmandui szemétlerakókba, ahol a munkások kézzel válogatták szét az anyagokat.

A vasat például vasrudakat gyártó üzemekbe küldték, az alumíniumot háztartási edényeket gyártó vállalkozásoknak, a műanyagpalackokból szintén háztartási eszközök készültek.
Ezeket a termékeket már a legmenőbb szállodák, éttermek és a nepáli főváros háztartásai használják - mondta Ujen Wangmo Lepcha, a lámpákat és üvegtárgyakat gyártó Moware designs képviselője, aki szerint egyre nagyobb a vásárlói érdeklődés az Everesten összegyűjtött hulladékból készült termékek iránt.

A nepáli kormány építtet egy új hulladékfeldolgozó üzemet is mintegy 3800 méter magasan, a Mount Everest-i alaptáborba vezető út mentén. Itt fogják feldolgozni a hulladékot és együttműködnek majd kézművesekkel és újítókkal új termékek készítésére.

(MTI)

Figyelmébe ajánljuk

Jens Lekman: Songs for Other People’s Weddings

„Ha valaha szükséged lenne egy idegenre, hogy énekeljen az esküvődön, akkor szólj nekem” énekelte Jens Lekman az első lemezén. A több mint két évtizede megjelent dal persze nem egy apróhirdetés akart lenni eredetileg, hanem az énekes legkedvesebb témájáról, az elérhetetlen szerelemről szólt.

Péterfy-Novák Éva: A Nevers-vágás

A szerző olyannyira nem bízik az olvasóiban, hogy már az első novella előtt, a mottó vagy az ajánlás helyén elmagyarázza, hogyan kell értelmezni a kötet címét, noha a könyv második felében elhelyezett címadó novella elég egyértelműen kifejti, hogy miről is van szó.

Mocskos játszma

  • SzSz

Shane Black farzsebében több mint harminc éve ott lapul a Play Dirty cím – anno a Halálos fegyver folytatásának szánta. Az eredeti forgatókönyv minden bennfentes szerint zseniális volt, sötétebb, mocskosabb, mint a zsarupáros meséje, ám épp ezért a stúdió, a producer és Richard Donner rendező is elutasította. Black viszont szeret ötleteket újrahasznosítani – ennek belátásához elég csak ránézni filmográfiájára –, így amikor jött a lehetőség, hogy Donald E. Westlake Parker-könyveiből készítsen filmet, gyorsan előkapta a régi címet.

33 változat Haydn-koponyára

Négy év után újra, ugyanott, ugyanazon alkotók közreműködésével mutatták be Esterházy Péter darabját; Kovács D. Dániel rendező a korábbitól alig különböző verziót hozott létre. A 2021-es premiert az író halála után közvetlenül tartották meg, így azt a veszteség drámaisága hatotta át, most viszont új szemszögből lehet(ne) megnézni Haydn koponyáját, és rajta keresztül az egyik legönironikusabb magyar szerzőt.

Suede: Antidepressants

A Brett Anderson vezette Suede nem nagyon tud hibázni a visszatérése óta. A 2010-es években készítettek egy ún. színes albumtrilógiát (Bloodsports, 2013; Night Thoughts, 2016; The Blue Hour, 2018), jelen évtizedben pedig megkezdtek egy újabb, ezúttal fekete-fehér háromrészes sorozatot. Ennek első része volt az Autofiction négy évvel ezelőtt, amelyet a tagok a Suede punklemezének neveztek.

Az elveszett busz

  • - ts -

A katasztrófafilmről okkal gondolhatnánk, hogy rövid idő adatott neki. Fénykorát a hetvenes években élte, de rögtön ki is fáradt, s a kilencvenes évekre már kicsit cikivé is vált. Utána pedig már csak a fejlődő filmkészítési technikák gyakorló pályáján jutott neki szerep.

Rokonidők

Cèdric Klapisch filmjei, legyenek bár kevésbé (Párizs; Tánc az élet) vagy nagyon könnyedek (Lakótársat keresünk és folytatásai), mindig diszkréten szórakoztatók. Ez a felszínes kellemesség árad ebből a távoli rokonok váratlan öröksége köré szerveződő filmből is.