Idén elmarad a tűzijáték Hódmezővásárhelyen

  • narancs.hu
  • 2024. augusztus 4.

Lokál

Tavaly volt csinnadratta, most az állatvédőknek kedvez az önkormányzat. 

Idén nem rendeznek tűzijátékot augusztus huszadikán Hódmezővásárhelyen. A Délmagyarország vette észre, hogy a Szent István Napok programjából ez a látványosság most hiányzik.

Márki-Zay Péter polgármester (MMM) a Vásárhelyi Televízióban azt nyilatkozta erről, hogy évek óta hol az állatvédőknek, hol a tűzijátékot kedvelőknek próbál kedvezni az önkormányzat. Az előbbiek szempontjai érthetők, ugyanakkor az is kiderült már, hogy a  tűzijáték vonzza a legtöbb embert a Kossuth térre.

A Délmagyarország olvasói az ügy kapcsán arról értesültek, hogy a polgármester valójában nem tud jót tenni, ha van tűzijáték, ha nincs.

2018-ban – miután Márki-Zay megnyerte az időközi polgármester-választást – a tűzijáték helyett LED- és tűzzsonglőrshow volt, de ezt a hátsó sorokban állók nem látták, és ez a Délmagyarország szerint „közfelháborodást okozott”. A polgármester elnézést kért. 2019-ben volt tűzijáték. A koronavírus-járvány idején ez nem került napirendre.

2022-ből a lap Márki-Zaynak azt a nyilatkozatát idézi, amely szerint a kormány megszorításokat vezetett be, tönkreteszi a családok nyaralását, és elvenné az ingyenes szórakozás lehetőségét is: „éppen a legszegényebbeket fosztva meg attól, amire a gazdag gyerekeknek szilveszterkor még otthon is telik – ki viselné el a bánatos gyermekszemeket augusztus 20-án?” Az önkormányzat a helyi médiában közzé tett szavazólapon megkérdezte a vásárhelyieket pirotechnika-ügyben. A lehetőséggel 509-en éltek, többségük nem akart tűzijátékot, nem is rendezték meg – a Délmagyarország szerint a „mikrotöbbség” szava döntött, és a polgármester ezek szerint elviseli a bánatos gyermekszemeket. 2023-ban volt tűzijáték, de „botrányok lengték körbe” , mivel a közeli gimnázium gondnokának locsolnia kellett az iskola udvarát az oda hulló izzó rakétadarabok miatt.

A megyei lap most, hogy kiderült, idén nem lesz tűzijáték, azzal sóz oda a polgármesternek, hogy ezek szerint idén is el tudja viselni a bánatos gyermekszemek látványát. 

Ehhez képest Tata mintha más országban lenne:

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.