Sokszor csak jókora szédítés, amikor azzal védik a fakivágásokat, hogy majd ültetnek helyettük újakat

  • narancs.hu
  • 2017. szeptember 2.

Lokál

A csemetéket sokszor hozzá nem értő módon ültetik, vagy egyszerűen hagyják kiszáradni.

A napokban döntött arról a Fővárosi Közgyűlés, hogy az önkormányzat által felügyelt közterületeken kivágják az összes kanadai (vattázó) nyárfát. A jobbikos előterjesztésben – amelyet 19 igen és 2 tartózkodás mellett szavaztak meg – egyebek közt az szerepelt, hogy az általában a szocializmusban ültetett, nagyon gyorsan növekedő kanadai nyárfák rengeteg bosszúságot okoznak, a sűrűn szálló nyárfavattát könnyű belélegezni, a szemekbe is beleszállhat, illetve gyúlékony is.

Az elfogadott előterjesztésben az is szerepel, hogy minden kivágott fa helyett ültetni kell másikat, de – erre már a Levegő Munkacsoport hívta fel a figyelmet – meglehetősen elhibázott a döntés ezen része, hiszen mielőtt kivágnák a nyárállományt, előtte 10-15 évvel korábban kellene telepíteni helyettük valamit, és ha azok megeredtek, majd rátérhetnének a nyárfák gyérítésére is.

Budapesten komoly probléma, hogy sokszor a kivágott fák helyett beígért újakkal a telepítés után nem foglalkoznak, így azok jelentős része alig növekszik vagy teljesen kihal. Az Index tavalyi összesítése szerint csak 2010 és 2015 között nagyjából 15 ezer fát vágtak ki a főváros 23 kerületi önkormányzatának engedélye alapján.

Fakivágás a Ludovikán

Fakivágás a Ludovikán

Fotó: Németh Dániel

Több fakivágásból is elég nagy botrány kerekedett az utóbbi időben, ilyenek voltak a Kossuth téri, a József nádor téri, a városligeti gyérítések, vagy éppen az Orczy-kerti fák tizedelése. Bár az is igaz, hogy az elmúlt években intenzívebb lett a fővárosi faültetési program, de mindez nem mindig jelenti a gyors zöldülést, egyebek közt azért, amelyet már fentebb is említettünk, vagyis a megfelelő utógondozás miatt.

Az Átlátszó bejárt egy rakás olyan helyszínt, ahová nemrég telepítettek új fákat, és elég lesújtó képet kaptak arról, milyen is facsemetének lenni a fővárosi közterületek egy részén. Sokat egyszerűen nem gondoznak, de olykor az ültetésük is szakmaiatlan volt, így alig növekednek vagy már ki is pusztultak. Olyan részt is talált az oknyomozó portál, ahol már az elhalt fák pótlására ültetett újabb növények is haldokolnak. A II. kerületben, az Árpád fejedelem útján tavaly ültetett fasor például olyan rossz állapotban van, hogy a megmaradása is kérdéses, de ugyanezt a jelenséget láthatjuk Kőbányán, Zuglóban vagy a XI. kerületben is – írja az Átlátszó, amely egy videót is közölt a lesújtó helyzetről.

Fák a levesbe – Az Orczy-kert sorsa és a Nemzeti Közszolgálati Egyetem bővítése

Újabb 146 fa kivágására kapott engedélyt a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE), hogy a Ludovika Campus Projekt keretében továbbterjeszkedjen az Orczy-kert körül. Miközben a felsőoktatásból vonják ki a forrásokat, Orbán Viktor kedvenc egyeteme bővül, most éppen fák és védett állatok kárára.

Figyelmébe ajánljuk

Minden nap egy forradalom

A történelem nem ismétli magát, hanem rímel. Paul Thomas Anderson egy szinte anakronisztikusan posztmodern filmet rendezett; bár felismerjük őrült jelenünket, láz­álomszerűen mosódik össze a hatvanas évek baloldali radikalizmusa a nyolcvanas évek erjedt reaganizmusával és a kortárs trumpista fasisztoid giccsel.

Japán teaköltemény

A 19. század derekán, miután a Perry-expedíció négy, amerikai lobogókkal díszített „fekete hajója” megérkezett Japánba, a szigetország kénytelen volt feladni több évszázados elszigeteltségét, és ezzel együtt a kultúrája is nagyot változott.

Maximál minimál

A nyolcvannyolc éves Philip Glass életműve változatos: írt operákat, szimfóniákat, kísérleti darabokat, izgalmas kollaborációkban vett részt más műfajok képviselőivel, és népszerű filmzenéi (Kundun; Az órák; Egy botrány részletei) révén szélesebb körben is ismerik a nevét. Hipnotikus minimalista zenéje tömegeket ért el, ami ritkaság kortárs zeneszerzők esetében.

Egy józan hang

Romsics Ignác saját kétkötetes önéletírása (Hetven év. Egotörténelem 1951–2021, Helikon Kiadó) után most egy új – és az előszó állítása szerint utolsó – vaskos kötetében ismét kedves témája, a historiográfia felé fordult, és megírta az egykori sztártörténész, 1956-os elítélt, végül MTA-elnök Kosáry Domokos egész 20. századon átívelő élettörténetét.

Aktuális értékén

Apám, a 100 évvel ezelőtt született Liska Tibor közgazdász konzisztens vízióval bírt arról, hogyan lehetne a társadalmat önszabályozó módon működtetni. Ez a koncepció általános elveken alapszik – ezen elvekből én próbáltam konkrét játékszabályokat, modelleket farigcsálni, amelyek alapján kísérletek folytak és folynak. Mik ezek az elvek, és mi a modell két pillére?

Támogatott biznisz

Hogyan lehet minimális befektetéssel, nulla kockázattal virágzó üzletet csinálni és közben elkölteni 1,3 milliárd forintot? A válasz: jó időben jó ötletekkel be kell szállni egy hagyomány­őrző egyesületbe. És nyilván némi hátszél sem árt.

Ha berobban a szesz

Vegyész szakértő vizsgálja a nyomokat a Csongrád-Csanád megyei Apátfalva porrá égett kocsmájánál, ahol az utóbbi években a vendégkör ötöde általában fizetésnapon rendezte a számlát. Az eset után sokan ajánlkoztak, hogy segítenek az újjáépítésben. A tulajdonos és családja hezitál, megvan rá az okuk.