Kutyák az állam szolgálatában: keresnek, kutatnak, mentenek, őriznek, védenek

Nem érdemes ujjat húzni velük, mert alapos indok esetén támadásba lendülhetnek. Rendkívüli életet élnek, de a nap végén ugyanolyan házi kedvencek, mint civil társaik – ők a szolgálati ebek.

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) szolgálati kutyái a hivatal tájékoztatása szerint 2019-ben 2287 jogellenes cselekményt derítettek fel, amelyek során 190 millió forint értékben 216 ezer doboz, 4,3 millió szál cigarettát szagoltak ki. Több mint 20,5 kilogramm kábítószert, pszichoaktív, pszicho­t­róp anyagot derítettek fel a rendőrség részére, valamint 36 ezer darab tiltott teljesítménynövelőre bukkantak rá; szakértők szerint ez utóbbi lefoglalt anyagok piaci értéke több mint 38,5 millió forint. A bankjegykereső kutyák segítségével 465 ezer euró és 12 millió forint értékű készpénzt koboztak el – a NAV egy idei akciója során Cappy, a vizsla-hannoveri keverék mintegy 100 millió forint felkutatásában működött közre.

„Az első kábítószer-kereső kutyákat 1974-ben vásároltuk az NDK-tól” – mondja Hortobágyi Ferenc alezredes, a NAV Bevetési Igazgatósága kutyakiképzési és fegyverzeti osztályának vezetője, aki a kiképzőközpontban fogad minket. Az adóhatóság berkein belül jelenleg 39 aktív kutya szolgál, de az ideális létszám 80 feletti lenne. A többségük német, illetve belga juhászkutya, de van holland juhászkutya, jagd, Jack Russel, patterdale terrier, vizsla, labrador és keverék eb is köztük. Évente egy kutyavásárt hirdet a hivatal (ez idén elmaradt a járvány miatt), hogy az állományból kiesőket pótolni tudják. Tenyésztőket hívnak meg, a kiképzők pedig tesztelik a jelen lévő minimum 10, maximum 36 hónapos kutyák apport-, szociális, kommunikációs és zsákmányszerző készségét, megnézik, hogyan reagálnak a különböző váratlan helyzetekre, az idegen környezetre, képesek-e önállóan feladatokat megoldani. „Amelyik megugorja a lécet, abból jelölt lesz” – mondja az alezredes.

A kezdeti időszakot szigorú orvosi felmérés követi; röntgenezik a könyöküket, gerincüket, csípőjüket, belgyógyászati vizsgálatokat végeznek rajtuk, letesztelik őket bőr- és szívférgességre. Ha egészségügyi probléma merül fel, nem kerülhetnek a hatósági képzési programba, „de ettől még jó házőrzők lehetnek”. Ezután 14 napos karanténnak vetik őket alá, ahol már együtt dolgoznak a kutyavezető jelöltekkel. Ebben az időszakban intenzíven megfigyelik az állatokat, például hogy nem reagálnak-e túl agresszíven az új élethelyzetben. Ha ezen is túljutnak, akkor kezdődik a szakirányú képzés; kutya és vezetője együtt sajátítják el a szakmát. A NAV döntő többségében cigaretta-, kábítószer-, bankjegykereső, valamint nyomkövető ebeket okít, fegyvereket nem kerestetnek velük, az a rendőrség hatásköre.

Különleges képességek

Fotó: Német Dániel

Nulla bukó

A NAV kiképző központjában egyszerre 20 állatot lehet kennelekben elhelyezni. A 14–16 hetes kiképzés során először labdát kell keresniük, a későbbiekben „szaganyagot” (kábítószert, dohányt, bankót) helyeznek a játék mellé. Az álla­tok párosítják a tárgyat a szaggal, ekkor megtanítják őket a jelzés különböző módjaira. Később elveszik a labdát, és már csak a keresett termékeket kell kiszagolniuk, majd jelezniük, ha sikerrel jártak. Ha egy anyagra kiképezték őket, jön a nehezített terep; gépjárműbe vagy magasan található helyekre rejtik a szaganyagot. Ha már minden esetben képesek megtalálni, jöhet a felkészülés a következő anyagra.

A képzési ciklus egy vizsgahéttel zárul. Hortobágyi szerint olyan még nem fordult elő, hogy ezen valamelyik kutya megbukott volna, az alkalmatlannak bizonyult példányok addigra már kiestek a rostán. Ha a kutyák sikeresen levizsgáztak, szolgálati helyükre kerülnek. „A kutyák a család részévé válnak. A vezetők hazaviszik magukhoz, ahol szerető környezetbe kerülnek” – teszi hozzá. Az ebeket elsősorban határátkelőknél vetik be, ahol napi szintű munka folyik, egyéb esetekben az igazgatóságokon döntenek arról, hogy mely területeken van rájuk szükség.

Ugyan a hatóságnak alapvetően kereső kutyái vannak, a törvény lehetővé teszi a pénzügy­őrök számára, hogy a járőr kutyákat kényszerítő eszközként alkalmazzák. A NAV speciális bevetési egységénél jelenleg egy „harapós kutya” szolgál, amelyet fogásra is kiképeztek, illetve Békés megyében dolgozik egy kolléga cigarettakeresésre és járőrözésre is ki­okított ebbel – tudjuk meg Hortobágyitól.

A nyugdíjazás oka elsősorban a kiöregedés, ilyenkor egészségügyi problémák léphetnek fel, és már kevésbé bírják a terhelést. A szolgálati idő általában 7–8 év, de volt már olyan, hogy egy kutya csak 5, illetve nem kevesebb mint 13 évet dolgozott. Alapvetően nem alakulnak ki olyan szituációk, amikor bevetés közben elpusztulnának, de a speciális egységnél akár ez is előfordulhat. Hortobágyi nem hallott még olyanról, hogy egy kutyát ne fogadta volna magához a leszerelés után a vezetője, viszont ha egy eb kikerülne a NAV berkeiből, abból se lenne probléma szerinte; ha például sétáltatás közben kábítószert szagolna a levegőben, akkor valamilyen módon (ugatva, kaparva) hevesen jelezne, de senkit nem bántana.

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) egyik szolgálati kutyája vizsgázik a NAV Bevetési Igazgatósága Kutyakiképző Központjában a főváros IX. kerületében.

Fotó: Mohai Balázs

Szeresse a hasát!

„A Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság Mentőkutyás Szolgálata az idén 20 éves, az egyetlen ilyen hivatásos szolgálat az országban. Feladatköre eltűnt személyek keresése erdős területen, illetve épületomlás esetén romok alatt, de a szolgálat az első évektől kezdve aktívan részt vesz a tűzvizsgálati feladatokban is” – írják levelükben. A katasztrófavédelem ebei is teljes értékű tagjai a vezetőik családjainak; szolgálaton kívül hétköznapi életet élnek, „sétálnak, játszanak, akár kanapén is alszanak vagy elkísérik a gazdájukat étterembe, nyaralni”. A kutyák lehetőség szerint nyolc­hetes korban kerülnek a szervhez, vizsgáztatásuk a Nemzetközi Mentőkutyás Szövetség szabályai szerint történik.

„A legtöbb kutyánk labrador, retriever vagy malinois, de van foxterrierünk és border collie-nk is” – idézi a levél Leczki Sarolta tűzoltó főtörzs­zászlóst, a szolgálat vezetőjét. Szerinte egy mentőkutya legyen magabiztos, nyitott, embercentrikus, „szeresse a hasát” és szeressen játszani is, ne zavarják a zajok, felületek munka közben. A közepes méret a praktikus, mert könnyen szállítható, és a romon is jól tud mozogni. A személykereső kutyák feladata a keresési területen az ún. nem életszerű helyzetben lévő emberek megtalálása.

„Árokban, szakadékban, fán, romok alatt, ha nem beszél, nem mozog, akkor a kutyák hangos ugatással jelzik, hogy találtak valakit.” Kabos, a szerv égésgyorsítóanyag-kereső kutyája a tűzesetek után vizsgálja át a helyszínt, ha a tűzvizsgálók szándékosságra gyanakodnak. „Érzékeny orra megmutatja a mintavétel legnagyobb koncentrációjában jelen lévő égésgyorsító anyag, például a benzin pontos helyét” – írja Leczki. A kutyák aktív életében fontos a megfelelő fizikai erőnlét, ezért a folyamatos képzések mellett mindennap sétálnak, futnak, nyáron úsznak is. „Imádják a munkájukat, folyamatosan, jutalmazás segítségével tanulnak és dolgoznak. Ha egészségük engedi, még idősebb korukban is részt vesznek a bemutatókon.” A nyugdíjazás ideje változó, függ a pszichés állapottól, de általában 8 és 10 éves kor között kerül rá sor.

„Szolgálati célra, őrző-védő munkára elsősorban a német és holland juhászkutya, malinois fajták, vagy ezek keverékei vásárolhatók. Kereső munkára vadászkutyák rendszeresíthetők, többek között a kiegyensúlyozott idegrendszeri sajátosságaik miatt alkalmazzuk őket” – írja a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága. Náluk jelenleg 105 szolgálati kutya van aktív állományban, őr-járőr, kábítószer-kereső, nyomkövető feladatkörben. Átlagosan napi 6 órát szolgálnak, ettől rendkívüli események esetén lehet eltérni.

A leendő ebek alkalmasságát 3 főből álló bizottság bírálja el, megvizsgálják a megjelenésüket, ösztönös adottságaikat. Ha megfelelnek, átveszik őket szakmai megfigyelésre vagy szakoktatónak adják. A szolgálatból való kivonásukról is 3 fős bizottság dönt, ilyenkor a kutyát a vezetőjének vagy magánszemélynek ajánlják fel, de a szerv kutyatelepén is elhelyezhetik. „A büntetés-végrehajtási szervezetnél még nem fordult elő, hogy egy szolgálati kutya tevékenysége során éle­tét veszítse” – írják levelükben. Kíváncsiak voltunk a rendőrségi, honvédségi szolgálati kutyák mindennapjaira is, de az Országos Rendőr-főkapitányságot, valamint a Honvédelmi Minisztériumot hiába kerestük.

Szabó László bv. zászlós Adolf nevű kutyájával a Fővárosi Büntetés-végrehajtási Intézet Venyige utcai III-as objektumában tartott országos járőrkutya-tanfolyamon.

Fotó: Koszticsák Szilárd

„A kutyát bármire, jóra, szépre, disznóságra is ki lehet képzelni, ahogyan az embert is” – mondja Csányi Vilmos etológus. A szakember szerint a testközeli feladatokra kiválóan lehet alkalmazni őket, 2–3 éves gyerek szintjén fogják fel a dolgokat és kommunikálnak, és „egy házban mindent hallanak, ami éppen történik”. A szaglásuk „fenomenális”, úgy kell ezt elképzelni, mintha a korábban történt eseményeket halványan látnák „eltűnő képek” formájában.

Csányi tapasztalatai szerint előfordul, hogy egy kutyát többen is foglalkoztatnak, ilyen esetekben az állat nincs szoros kapcsolatban az állomány tagjaival. Ez érthető is szerinte, ugyanis fennállna a veszély, hogy valamelyik vezetőnek nem engedelmeskedik az az eb, amelyet egy másikhoz komolyabb szálak fűznek. Ilyenkor magányosak lesznek, szenvednek, hiszen nincs meg a vágyott kapcsolatuk, mert csak egy „szerszámként” tekintenek rájuk, de „nem kell őket szeretni, hogy működjenek”.

Amennyiben szolgálaton kívül, sétáltatás közben kábítószer szagát észlelnék, a viselkedésük attól függ, hogy a leg­első ilyen alkalomkor hogyan reagál a vezetőjük. Alapvetően nem erőszakosak, tehát ha jelzésüket dicséret követi, úgy veszik, hogy teljesítették a feladatot, nincs egyéb dolguk. Amennyiben elcibálják őket a helyszínről, a második alkalomnál „már szólni sem fognak”.

Csányi szerint, ha egy leszerelt kutya kikeveredik valamelyik hatóság berkeiből, a viselkedése attól függ, milyen emberhez kerül. Nem feltétlenül veszélyesek, ugyanis többször is képesek kapcsolatot kialakítani, „átállni egy másik életre”. Ha jó kezekbe kerülnek, nincs ok az aggodalomra, ellentétes esetben kiszámíthatatlanná válnak. Az etológus úgy tudja, egy családban élő német juhász 12–14 évet él átlagosan, egy rendőrségi viszont csak 5 évet, aminek oka a stressz és a leterheltség.

A szerveken túl

Magánszemélyeknél, cégeknél is szolgálnak képzett állatok. „A vásárló felelőssége, hogy ne történjen baleset” – mondja egy őrző-védő képzést nyújtó társaság vezetője. Ezt egyes vállalkozások úgy oldják meg, hogy vagyonvédelmi vizsgával rendelkező őrökhöz párosítják a kutyákat, de a megkérdezettek szerint érdemes feltüntetni a kerítéseken, hogy kiképzett állatok védik a területet, noha ez nem előírás a tartásukhoz. Az őrzés-védelemhez stabil idegrendszer, tiszta fej, nyitottság, emberközpontúság szükséges, ezekre lehet alapozni az oktatást. A tulajdonosoknak is meg kell tanulniuk kezelni a kutyákat, különben csúfos véget is érhet a történetük.

Ugyanakkor a megkérdezett őrző-védő képzést nyújtó vállalkozók szerint ezek az állatok alapvetően ártalmatlanok, egy kialakult veszélyhelyzet „kapcsolja be őket”, csak akkor támadnak, „ha valaki okot ad rá”. Magyarországon a kutya uszítása bűncselekménynek minősül, de az egyik megkérdezett szerint erre nincs is szükség, ugyanis a támadók már a látványuktól megrettennek. Egy őrző-védőnél 8–9 év után látszik az igénybevétel, mert az idegrendszere aktívan leterhelődik, de a nyugdíjazása után egy udvarban „még eléldegélhet” pár évet.

 

(Borítóképünkün: Az elfogást gyakorolja egy kutya a Fővárosi Büntetés-végrehajtási Intézet Venyige utcai III-as objektumában tartott országos járőrkutya-tanfolyamon 2015. augusztus 25-én. MTI: Koszticsák Szilárd)