Közleményükben emlékeztetnek arra, hogy az egyetem népegészségügyi kara 2016-ban a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programból (GINOP) 1,5 milliárd forintot nyert a kutatásra, amelyben a hazai lakosság népbetegségekkel kapcsolatos genetikai és környezeti kockázatának komplex jellemzésére vállalkoztak.
A programban külön hangsúlyt kap az északkelet-magyarországi romák egészségügyi állapotának felmérése, eddig ugyanis a cigányságnak sem az egészségi, sem pedig a halálozási mutatóiról nem voltak megbízható adatok – közölte Ádány Róza professzor, a kutatás vezetője. Ilyen jellegű felmérést még soha nem végeztek Magyarországon, tette hozzá, és megjegyezte: a kutatás –amelybe kétszer 500 embert vonnak be – a dohányzási, alkoholfogyasztási, táplálkozási szokásokat, a fizikai aktivitást feltáró kérdőíves felmérésből, a túlsúly, az elhízás mértékének meghatározására szolgáló fizikális és laboratóriumi vizsgálatsorozatból, illetve az adatok feldolgozásával a genetikai tényezők és az egészségyügyi állapot összefüggéseinek feltárásából áll.
A pályázati programban részt vevő hat munkacsoport a népegészségügyi kar irányításával azonosítja a legnagyobb súlyú népbetegségekre: a szív- és érrendszeri-, bizonyos daganatos, valamint a cukorbetegségre hajlamosító állapotokat, kockázati tényezőket, és népegészségügyi-cselekvési tervet határoznak meg a mérséklésükre.
A nemzetközi szinten is újszerű kockázatbecslő eljárások alkalmazása, és az azok eredményei alapján meghatározott beavatkozások révén érdemben javulhat a magyar lakosság egészségi állapota, ezáltal pedig a gazdaság teljesítőképessége – olvasható a közleményben, amely leszögezi: a projekt második évében zárult reprezentatív, kérdőíves, fizikális és laboratóriumi vizsgálatokon alapuló felmérés eredményeként már rendelkezésre áll egy széleskörű, több mint 420 ezer adatot tartalmazó adatbázis.
A szűrővizsgálatok hatékonyságának növelését is célul tűzték ki a debreceni kutatók: a régió két súlyponti kórházának adatait felhasználva mintegy 12 ezer olyan beteget azonosítottak, illetve vettek gondozásba, akiknél egy gyakori genetikai betegség, az úgynevezett familiáris hypercholesterinaemia (öröklődő zsíranyagcsere-zavar) veszélye állhat fenn. Ennek a betegségnek a szűrése hazánkban még nem megoldott. Hiánypótló a hátrányos helyzetű lakosság mentális egészségének és egészségműveltségének felmérése is, amit 1200 fős mintán végeznek el a projekt keretében, az adatok elemzése jelenleg is tart – közölte az egyetem.
(MTI)
