Laboratórium a hegy gyomrában

  • - pu -
  • 2017. szeptember 30.

Lokál

Sokan ismerik az alpesi alagutat, amely Olaszországból vezet a francia síparadicsomba. De kevesen tudják, hogy az alagút közepén egy részecskelaboratórium rejtőzik.

Ha Torino felől próbálunk eljutni a francia Alpokba, utunk a világ egyik leghosszabb alagútján át vezet. A 13 kilométeres, ijesztően szűk Fréjus-alagútban szigorú szabályok érvényesek: a követési távolság 150 méter, a haladási sebességnek pedig 50 és 70 km/óra között kell maradnia. Megállni lehetetlen, de legalábbis életveszélyes. Éppen ezért, amikor a világ különböző szegletéből ideérkező újságírók engedélyt kaptak, hogy belépjenek az egyébként nem látogatható föld alatti laboratóriumba, a buszunk indulása előtt leállították a forgalmat, és egyedül haladtunk hosszú perceken keresztül a végeláthatatlan járatban.

Bejárat az alagútból

Bejárat az alagútból

 

Amikor megálltunk az Alpokba vájt alagút közepén, kinyitottak egy háromemeletes ajtót, és beléphettünk a Laboratoire Souterrain de Modane területére. 1700 méternyi szikla feszült fölöttünk. Aki hatalmas csarnokokra és a sci-fi filmek látványvilágára számított, annak kellett néhány perc, míg magához tért a sarki Tesco raktárára emlékeztető térben.

Ez a labor

Ez a labor

 

A látszat ellenére természetesen igen komoly vizsgálatok folynak itt: a híres francia hálózat, a CNRS tagintézményében részecskedetektorok szorgoskodnak minden sarokban, asztrofizikusok számolgatnak elmélyülten, és többek között a sötét anyag titkait is kutatják. Ahogy a világon több helyen, itt is azért építettek laboratóriumot a lehető leglehetetlenebb helyre, mert a hegy hatalmas tömege felfogja a sugárzást, és ezzel utolérhetetlenül pontos méréseket tesz lehetővé.

Kis sárga pont a hegy közepén

Kis sárga pont a hegy közepén

 

A nagy komolyság persze nem tartja vissza a tudósokat, hogy hiperérzékeny mérőeszközeiket a kedvenc mesehőseikről nevezzék el. Idegenvezetőnk elmondása szerint azonban még az efféle tréfálkozással együtt sem könnyű huzamosabb ideig elviselni az itteni munkát.

false

Bár a labort csak különleges alkalmakkor (például a múzeumok éjszakáján) lehet megnézni, de a hegyek erejéből és az „univerzum apró titkaiból” a Modane-ban található tudományos múzeumban is kaphatunk ízelítőt. Aztán elveszhetünk a Vanoise Nemzeti Park hegyeinek és sípályáinak már-már bosszantóan gazdag választékában – mert a nép egyszerű gyermekeinek a hegy teteje még mindig izgalmasabbnak tűnik, mint a közepe.

(Köszönet a SCIJ ,vagyis a Ski Club International des Journalistes szervezőinek!)

Figyelmébe ajánljuk

Két óra X

Ayn Rand műveiből már több adaptáció is született, de egyik sem mutatta be olyan szemléletesen az oroszországi zsidó származású, ám Amerikában alkotó író-filozófus gondolatait, mint a tőle teljesen független Mountainhead.

Megtörtént események

  • - turcsányi -

A film elején megkapjuk az adekvát tájékoztatást: a mű megtörtént események alapján készült. Első látásra e megtörtént események a 20. század második felének délelőttjén, az ötvenes–hatvanas évek egymásba érő szakaszán játszódnak, a zömmel New York-i illetékességű italoamerikai gengsztervilág nagyra becsült köreiben.

Élet-halál pálinkaágyon

Óvodás korunktól ismerjük a „Hej, Dunáról fúj a szél…” kezdetű népdalt. Az első versszakban mintha a népi meteorológia a nehéz paraszti sors feletti búsongással forrna össze, a második strófája pedig egyfajta könnyed csúfolódásnak tűnik, mintha csak a pajkos leánykák cukkolnák a nyeszlett fiúcskákat.

Egy fölényeskedő miniszter játékszere lett a MÁV

A tavalyi és a tavalyelőtti nyári rajtokhoz hasonlóan a vasúttársaság most sem tudott mit kezdeni a kánikula, a kereslet és a körülmények kibékíthetetlen ellentétével, s a mostani hosszú hétvégén ismét katasztrofális állapotok közt találhatták magukat az utasok.