Megszaporodtak az oroszlánok Miskolcon

  • narancs.hu
  • 2022. július 21.

Lokál

Az állatkertbe tavaly májusban érkeztek a felnőtt állatok, szeptemberben már világra jött három kölyök, most ismét.

 

 

A Miskolci Állatkert első három oroszlánja tavaly májusban érkezett meg a csanyiki állatbemutatóba, őszre megszületett három kölyök. A család most tovább gyarapodott, hiszen június közepén újabb három kölyök jött a világra.

A kisoroszlánok most, hathetes korukban estek át a kötelező állatorvosi vizsgálaton, és így láthatták őket az érdeklődő látogatók is.

Ilyenkor megmérik a súlyukat, a testhőmérsékletüket, védőoltásokat kapnak és egyedi azonosításra szolgáló mikrochipet. A vizsgálaton az derült ki, hogy mind a három kölyök jól fejlődik, életerős. A szeptemberi szaporulathoz hasonlóan most is két nőstény és egy hím született, hamarosan nevet is kapnak. 

A kölykök egyelőre a Miskolci Állatkert Száhel bemutatójának abban a részében vannak anyjukkal, amelybe nem mehetnek be a látogatók. A gondozók a következő hetekben szoktatják hozzá a kisoroszlánokat az emberek közelségéhez és az oroszláncsapat többi tagjához.

 
Fotók: Miskolci Állatkert

 
 Fotók: Miskolci Állatkert

 

 

 

 
 Fotók: Miskolci Állatkert

 

 
 Fotó: Veress Tamás

 A Miskolci Állatkert közleménye emlékeztet, hogy 2500 évvel ezelőtt még szabadon is élhettek oroszlánok a Kárpát-medencében, ahogyan Ázsia- és Európa-szerte sokfelé. A fajnak Ázsiában, Nyugat-India erdeiben egy apró állománya még fennmaradt, de Afrikában is szűkül, feldarabolódik az élőhelye, így sebezhető természetvédelmi státuszúnak számít.

Az oroszlán az egyetlen macskaféle, amely társas életmódot folytat. Általában egy hím él együtt több nősténnyel, illetve a kölykeikkel. Az utódok mintegy 110 napos vemhesség után jönnek világra, viszonylag fejletlenül. Az első hetekben kizárólag anyatejjel táplálkoznak, de már egy-két hónaposan elkezdik kóstolgatni a felnőtt állatok táplálékát is. 6-7 hónapos korukig azonban még szopnak is, önállóan vadászni csak másfél éves koruk körül képesek.

Maradjanak velünk!


Mi a Magyar Narancsnál nem mondunk le az igazságról, nem mondunk le a tájékozódás és a tájékoztatás jogáról. Nem mondunk le a szórakoztatásról és a szórakozásról sem. A szeretet helyét nem engedjük át a gyűlöletnek – a Narancs ezután is a jó emberek lapja lesz. Mi pedig még többet fogunk dolgozni azért, hogy ne vesszen el végleg a magyar igazság. S közben még szórakozzunk is egy kicsit.

Ön se mondjon le ezekről! Ne mondjon le a Magyar Narancsról!

Vásárolja, olvassa, terjessze, támogassa a lapot!

Neked ajánljuk

Grandiózus pamparamm

Raffaello 1514-ben befejezett freskóján I. Leó pápa és Attila néz farkasszemet egymással. Míg az egyházfő felett Szent Péter és Szent Pál levitál, a hun lovak riadtan szökellnek hátra, a barbár küldöttség pedig megretten a keresztény Isten jelenlététől.

Vivát!

Ha azt mondjuk, hogy augusztus 20. Magyarországon immár hagyományosan a nagy fővárosi falunap izzadmányos ünnepe, a színes, szagos, hangos talmi kunsztstüklik, égbe lőtt hamburgerek rajongóinak nagy találkozója, amikor megnyílnak a főváros csak erre az alkalomra tartogatott csodái az egymás sarkára hágni, falkában élvezkedni imádó tömegek előtt, akkor nyilvánvalóan lenézzük a vidéket, a vidékieket, a városi alacsonyabb néposztá­lyo­kat, mindenkit, aki úgymond felutazott, aki szembejön, s nincs kalap a fején.

Bármilyen szakos

Az elmúlt napokban több felől hallottuk rebesgetni – és nemcsak tanároktól, szülőktől, hanem tankerületi szakelemektől is –, hogy a kormány az ősszel a koronavírus-járvány újabb hullámára hivatkozva online oktatást rendel el. Néhány nappal ezelőtt Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő is erről posztolt a közösségi oldalán, mi több, szerinte már „főispáni hivatalból” is érkezett ilyen értelmű szóbeli jelzés. A képviselő „teljesen életszerűnek” nevezi e lehetőséget, ámbár némi kétkedés is kiérződik soraiból.

Nadrágszíj a függönyre

Nem hirtelen támadtak és nem is múlnak el egyhamar a színházi szakma gazdasági nehézségei. A független, az önkormányzati és az állami fenntartású teátrumok növekvő rezsiárakkal és csökkenő nézőszámmal számolnak, de a jegyárakon senki sem mer nagyot emelni.

„Ha nem dicsérnek”

Urbán András előadásaiban láthattuk először itthon, aztán egyre több darabban tűnt fel. Az újvidéki színésznővel a hazai és vajdasági színjátszás közötti különbségekről, a pálya nehézségeiről és a megtett útról beszéltünk.

A pimasz légy

A nemzetközi jog alapja az államok szuverén egyenlősége. Ebből adódóan bármely állam nemzetközi kapcsolataiban szinte semmi sem történhet annak kifejezett hozzájárulása, azaz szavazata nélkül. Kende Tamás írása az uniós magyar vétók margójára.

Haptákban

A kormány 52 milliárdos bérfejlesztést jelentett be, amelyből a rendőrök is részesülnek. Ez komoly emelés, de kérdés, hogy hosszú távon megállítja-e az állomány csökkenését.

Lombjuk se rezzen

A közelmúltban a mindenféle szükséghelyzetre hivatkozva született, s nagy szakmai felháborodást kiváltó kormányrendelet az egyéb szempontból is sérülékeny erdőállományban könnyítené meg a fakivágást. Nem véletlenül.

„Ötven százalék!”

Évek óta 25 ezer szakdolgozó hiányzik a magyar egészségügyi rendszerből, és ha nem jön érdemi változás, 2023 januárjára ötszörös lesz a különbség az orvosok és a szakdolgozók bére között. A MESZK javaslatcsomagot küldött az államtitkárságnak, és bízik a párbeszédben, a mielőbbi béremelésben.

Nagykapu

Aj Vej-vej következetesen és mindenáron, minden megnyilatkozásával, ideértve a műalkotásait is, az emberi szabadságról, mint alapvető jogról beszél. Nála nincs kiskapu és mellékzönge: az üzenet a kezdetek óta ugyanaz. A kifejezési formák változtak, azok is szervesen egymásból építkezve.