Megszaporodtak az oroszlánok Miskolcon

  • narancs.hu
  • 2022. július 21.

Lokál

Az állatkertbe tavaly májusban érkeztek a felnőtt állatok, szeptemberben már világra jött három kölyök, most ismét.

 

 

A Miskolci Állatkert első három oroszlánja tavaly májusban érkezett meg a csanyiki állatbemutatóba, őszre megszületett három kölyök. A család most tovább gyarapodott, hiszen június közepén újabb három kölyök jött a világra.

A kisoroszlánok most, hathetes korukban estek át a kötelező állatorvosi vizsgálaton, és így láthatták őket az érdeklődő látogatók is.

Ilyenkor megmérik a súlyukat, a testhőmérsékletüket, védőoltásokat kapnak és egyedi azonosításra szolgáló mikrochipet. A vizsgálaton az derült ki, hogy mind a három kölyök jól fejlődik, életerős. A szeptemberi szaporulathoz hasonlóan most is két nőstény és egy hím született, hamarosan nevet is kapnak. 

A kölykök egyelőre a Miskolci Állatkert Száhel bemutatójának abban a részében vannak anyjukkal, amelybe nem mehetnek be a látogatók. A gondozók a következő hetekben szoktatják hozzá a kisoroszlánokat az emberek közelségéhez és az oroszláncsapat többi tagjához.

 
Fotók: Miskolci Állatkert

 
 Fotók: Miskolci Állatkert

 

 

 

 
 Fotók: Miskolci Állatkert

 

 
 Fotó: Veress Tamás

 A Miskolci Állatkert közleménye emlékeztet, hogy 2500 évvel ezelőtt még szabadon is élhettek oroszlánok a Kárpát-medencében, ahogyan Ázsia- és Európa-szerte sokfelé. A fajnak Ázsiában, Nyugat-India erdeiben egy apró állománya még fennmaradt, de Afrikában is szűkül, feldarabolódik az élőhelye, így sebezhető természetvédelmi státuszúnak számít.

Az oroszlán az egyetlen macskaféle, amely társas életmódot folytat. Általában egy hím él együtt több nősténnyel, illetve a kölykeikkel. Az utódok mintegy 110 napos vemhesség után jönnek világra, viszonylag fejletlenül. Az első hetekben kizárólag anyatejjel táplálkoznak, de már egy-két hónaposan elkezdik kóstolgatni a felnőtt állatok táplálékát is. 6-7 hónapos korukig azonban még szopnak is, önállóan vadászni csak másfél éves koruk körül képesek.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Hurrá, itt a gyár!

Hollywood nincs jó bőrben. A Covid-járvány alatt a streamingszolgáltatók behozhatatlan előnyre tettek szert, egy rakás mozi zárt be, s az azóta is döglődő mozizási kedvet még lejjebb verte a jegyek és a popcorn egekbe szálló ára.

Profán papnők

Liane (Malou Khebizi), a fiatal influenszer vár. Kicsit úgy, mint Vladimir és Estragon: valamire, ami talán sosem jön el. A dél-franciaországi Fréjus-ben él munka nélküli anyjával és kiskamasz húgával, de másutt szeretne lenni és más szeretne lenni. A kiút talán egy reality show-ban rejlik: beküldött casting videója felkelti a producerek érdeklődését. Fiatal, éhes és ambiciózus, pont olyasvalaki, akit ez a médiagépezet keres. De a kezdeti biztatás után az ügy­nökség hallgat: Liane pedig úgy érzi, örökre Fréjus-ben ragad.

Viszonyítási pontok

Ez a színház ebben a formában a jövő évadtól nem létezik. Vidovszky György utolsó rendezése még betekintést enged színházigazgatói pályázatának azon fejezetébe, amelyben arról ír, hogyan és milyen módszerrel képzelte el ő és az alkotógárdája azt, hogy egy ifjúsági színház közösségi fórumként (is) működhet.

Kliséből játék

A produkció alkotói minimum két olyan elemmel is élnek, amelyek bármelyikére nagy valószínűséggel mondaná egy tapasztalt rendező, hogy „csak azt ne”. Az egyik ilyen a „színház a színházban”, ami könnyen a belterjesség érzetét kelti (ráadásul, túl sokszor láttuk már ezt a veszélyesen kézenfekvő megoldást), a másik pedig az úgynevezett „meztelenül rohangálás”, amit gyakran társítunk az amatőr előadásokhoz.

Hallják, hogy dübörgünk?

A megfelelően lezárt múlt nem szólhat vissza – ennyit gondolnak történelmünkről azok a politikai aktorok, akik országuk kacskaringós, rejtélyekben gazdag, ám forrásokban annál szegényebb előtörténetét ideológiai támaszként szeretnék használni ahhoz, hogy legitimálják jelenkori uralmi rendszerüket, amely leg­inkább valami korrupt autokrácia.