Mesterséges hó esett Kazinbarcikán

  • narancs.hu
  • 2024. december 29.

Lokál

Úgynevezett "ipari havazás" volt a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei városban. 

Kazincbarcika vasárnapra kifehéredett, de mint az Időkép írja, valójában mesterséges hó képződött az ipari terület térségében. 

A meteorológiai portál azt írja, hazánk egy tipikus légköri jelensége az, amikor ködpárna, vagy úgynevezett hidegpárna ül meg térségünkben. Ilyenkor a levegő a megszokottól eltérően felfelé melegszik, inverziós helyzet alakul ki.

A meleg levegő a hideg levegő fölé áramlik, így gátolja a talajközeli levegő függőleges irányú öntisztuló mechanizmusait. Az egyre szennyezettebbé, párásabbá váló, hidegebb levegő lent marad, a mesterséges eredetű, felszínről származó szilárd szemcsék és a növekvő páratartalom együttes hatására csapadék képződik. Ez a csapadék hőmérséklettől függően szitáló eső, havas eső, hódara vagy nagyobb hópehely formájában is lehullhat – ez utóbbi történt most Kazincbarcikán is.

Ilyenkor főként az ipari területeken és néhány kilométeres környezetükben alakulhat ki pár centis friss hóréteg, mely a gyárak által az egyébként is magas páratartalmú, alacsony szintű rétegfelhőzetbe juttatott vízgőz kikristályosodásának a következménye.

Az Eumet.hu oldalon azt írják, a jelenség kialakulásához több tényezőre van szükség: 

  • A felszín közelében közel 100 százalékos relatív páratartalom, szmogos, ködös időjárás (kondenzációs mag);
  • Fagypont alatti felszín közeli hőmérséklet;
  • Minimális páratöbblet, ami legtöbbször egy helyi ipari létesítmény kéményéből vagy egy sípálya hóágyújából származik.

Ilyen légköri helyzetben, a felszín közelében adott közel 100 százalékos relatív páratartalomhoz adódó minimális többlet is elegendő a kicsapódáshoz, illetve a levegőben lebegő mikroszkopikus méretű jég- vagy porszemcsékhez hozzáfagynak a ködöt alkotó mikroszkopikus vízszemcsék, majd így már kellő méretűvé hízva havazást, illetve erős zúzmaraképződés okoznak.

Az „ipari havazást” nem a magas légköri változások okozzák, hanem emberi beavatkozás idézi elő, melyet a meteorológus nem is tud előrejelezni.

(Borítókép: Időkép/Rák Marcell)

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Két óra X

Ayn Rand műveiből már több adaptáció is született, de egyik sem mutatta be olyan szemléletesen az oroszországi zsidó származású, ám Amerikában alkotó író-filozófus gondolatait, mint a tőle teljesen független Mountainhead.

Megtörtént események

  • - turcsányi -

A film elején megkapjuk az adekvát tájékoztatást: a mű megtörtént események alapján készült. Első látásra e megtörtént események a 20. század második felének délelőttjén, az ötvenes–hatvanas évek egymásba érő szakaszán játszódnak, a zömmel New York-i illetékességű italoamerikai gengsztervilág nagyra becsült köreiben.

Élet-halál pálinkaágyon

Óvodás korunktól ismerjük a „Hej, Dunáról fúj a szél…” kezdetű népdalt. Az első versszakban mintha a népi meteorológia a nehéz paraszti sors feletti búsongással forrna össze, a második strófája pedig egyfajta könnyed csúfolódásnak tűnik, mintha csak a pajkos leánykák cukkolnák a nyeszlett fiúcskákat.