Mesterséges hó esett Kazinbarcikán

  • narancs.hu
  • 2024. december 29.

Lokál

Úgynevezett "ipari havazás" volt a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei városban. 

Kazincbarcika vasárnapra kifehéredett, de mint az Időkép írja, valójában mesterséges hó képződött az ipari terület térségében. 

A meteorológiai portál azt írja, hazánk egy tipikus légköri jelensége az, amikor ködpárna, vagy úgynevezett hidegpárna ül meg térségünkben. Ilyenkor a levegő a megszokottól eltérően felfelé melegszik, inverziós helyzet alakul ki.

A meleg levegő a hideg levegő fölé áramlik, így gátolja a talajközeli levegő függőleges irányú öntisztuló mechanizmusait. Az egyre szennyezettebbé, párásabbá váló, hidegebb levegő lent marad, a mesterséges eredetű, felszínről származó szilárd szemcsék és a növekvő páratartalom együttes hatására csapadék képződik. Ez a csapadék hőmérséklettől függően szitáló eső, havas eső, hódara vagy nagyobb hópehely formájában is lehullhat – ez utóbbi történt most Kazincbarcikán is.

Ilyenkor főként az ipari területeken és néhány kilométeres környezetükben alakulhat ki pár centis friss hóréteg, mely a gyárak által az egyébként is magas páratartalmú, alacsony szintű rétegfelhőzetbe juttatott vízgőz kikristályosodásának a következménye.

Az Eumet.hu oldalon azt írják, a jelenség kialakulásához több tényezőre van szükség: 

  • A felszín közelében közel 100 százalékos relatív páratartalom, szmogos, ködös időjárás (kondenzációs mag);
  • Fagypont alatti felszín közeli hőmérséklet;
  • Minimális páratöbblet, ami legtöbbször egy helyi ipari létesítmény kéményéből vagy egy sípálya hóágyújából származik.

Ilyen légköri helyzetben, a felszín közelében adott közel 100 százalékos relatív páratartalomhoz adódó minimális többlet is elegendő a kicsapódáshoz, illetve a levegőben lebegő mikroszkopikus méretű jég- vagy porszemcsékhez hozzáfagynak a ködöt alkotó mikroszkopikus vízszemcsék, majd így már kellő méretűvé hízva havazást, illetve erős zúzmaraképződés okoznak.

Az „ipari havazást” nem a magas légköri változások okozzák, hanem emberi beavatkozás idézi elő, melyet a meteorológus nem is tud előrejelezni.

(Borítókép: Időkép/Rák Marcell)

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Megjött Barba papa

A Kőszegi Várszínház méretes színpada, több száz fős nézőtere és a Rózsavölgyi Szalon intim kávéház-színháza között igen nagy a különbség. Mégis működni látszik az a modell, hogy a kőszegi nagyszínpadon nyáron bemutatott darabokat ősztől a pesti szalonban játsszák. 

Gyógyító morajlás

Noha a szerző hosszú évek óta publikál, a kötet harminckét, három ciklusba rendezett verse közül mindössze három – a Vénasszonyok nyara után, a Hidegűző és A madár mindig én voltam – jelent meg korábban. Maguk a szövegek egységes világot alkotnak. 

Elmondható

  • Pálos György

A dán szerzőnek ez a tizedik regénye, ám az első, amely magyarul is olvasható. Thorup írásainak fókuszában főként nők állnak, ez a műve is ezt a hagyományt követi. A történet 1942-ben, Dánia német megszállása után két évvel indul.

Gyulladáspont

Első ránézésre egy tipikus presztízskrimi jegyeit mutatja Dennis Lehane minisorozata: ellentétes temperamentumú nyomozópáros, sötétszürke tónusok, az Ügy, a magánélet és a lassacskán feltáruló múltbeli traumák kényelmetlen összefonódásai.

Mármint

A hullamosói szakma aránylag ritkán szerepel fiatalemberek vágyálmai közt. Először el is hányja magát Szofiane, a tanulmányait hanyagoló, ezért az idegenrendészet látókörébe kerülvén egy muszlim temetkezési cégnél munkát vállalni kénytelen arab aranyifjú.