Mobilappal mérnék a Margitsziget telítettségét

  • narancs.hu
  • 2020. május 11.

Lokál

Fürjes Balázs államtitkár szerint ez lenne a megoldás, a hónap végén tárgyalhatnak erről.

Május végére-június elejérre kezdeményezi a Fővárosi Közfejlesztések Tanácsa ülésének összehívását - mondta Fürjes Balázs, a Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelős államtitkár az Indexnek.

Fürjes a lapnak azt mondta, három témát kellene gyorsan megtárgyalni a fővárossal:

Az egyik a budapesti parkok biztonságos látogatásának kérdése, vagyis hogy ne alakuljon ki nagy tömeg egyes helyszíneken. A Budapesti Fejlesztési Központ azt javasolja, hogy a Városháza a Sziget Fesztivál rendezési tapasztalatainak felhasználásával dolgozzon ki intézkedési tervet a Margitsziget és más nagy budapesti közparkok biztonságos, nagy létszámú hétvégi látogatásának támogatására, Fürjes szerint ehhez

egy mobilapplikációt is ki kellene fejleszteni, amely regisztrációs és információs felületként támogatja a látogatólétszám észszerű koordinálását és a felelős látogatás szabályainak betartását, valamint a hétvégi felelős parklátogatást segítő önkéntesek bevonását is.

Fürjes közölte, hogy több startupcég is vállalta, hogy ingyen részt venne az app fejlesztésében, és az előzetes érdeklődésre a Sziget csapata is segítőkészségét jelezte.

A másik téma a közlekedés kérdése, miután Karácsony Gergely főpolgármester nemrég elfogadta azt az előterjesztést, ami alapján megkezdik egy fővárosi közlekedésbiztonsági és forgalomcsillapítási terv, intézkedéscsomag kidolgozását. Fürjes azt mondta, egyetért Karácsonnyal abban, hogy új egyensúlyra van szükség Budapest közlekedésében a közösségi közlekedés, az egyéni autós közlekedés, a kerékpáros és gyalogos közlekedés arányában, de elengedhetetlennek tartja ehhez a párbeszédet, az alapos hatástanulmányokat.

Az átalakítások finanszírozására Fürjes a Karácsony által korábban említett közvetlen városi uniós forrásokat javasolja, de kérdésre nem zárta ki, hogy az állam beszálljon társfinanszírozóként.

A napokban felvetődött elképzelésre, hogy elvonnák a fővárostól azt a 3,2 milliárd forintot, amit korábban a kormány még Tarlós Istvánnak ígért meg buszbeszerzésre, Fürjes azt mondta: a pénzt megkapja a főváros, de a járvány elleni védekezés miatt azt szeretnék, ha a megígért összeget jövőre adhatnák oda a fővárosnak.

Beszélt emellett arról is, hogy a Budapesti Fejlesztési Központ kezdeményezi egy járműcsereprogram kidolgozását is, ami legfeljebb 7 éves időtávon a budapesti közösségi és lakossági járműpark környezetbarát megújításával segítené a légszennyezettség csökkentését.

A fővárosi önkormányzat a lapnak azt válaszolta, hogy dolgoznak a Budapest Restart stratégián, Fürjes mostani felvetéseinek jó része ennek már részét képezi. Közölték azt is, hogy a budapesti városvezetés is arra készül, hogy júniusban összeül a Fővárosi Közfejlesztések Tanácsa, ennek egyik témája a közösségi közlekedés kell legyen, hiszen a járványhelyzet miatt a fővárosi tömegközlekedés hetente egymilliárd forint veszteséget termel.

Hozzátették, a fővárosi buszbeszerzésre szánt 3,2 milliárdot már számtalanszor megígérte a kormány, de eddig nem kapták meg.

Figyelmébe ajánljuk

Mi nem akartuk!

A szerző első regénye a II. világháború front­élményeinek és háborús, illetve ostromnaplóinak inverzét mutatja meg: a hátországról, egészen konkrétan egy Németváros nevű, a Körös folyó közelében fekvő kisváros háború alatti életéről beszél.

Mit csinálsz? Vendéglátózom

Kívülről sok szakma tűnik romantikusnak. Vagy legalábbis jó megoldásnak. Egy érzékeny fotográfus meg tudja mutatni egy-egy szakma árnyékos oldalát, és ezen belül azt is, milyen azt nőként megélni. Agostini, az érzékeny, pontos és mély empátiával alkotó fiatal fotóművész az édesanyjáról készített sorozatot, aki a családi éttermükben dolgozik évtizedek óta.

Baljós fellegek

A múlt pénteki Trump–Putyin csúcs után kicsit fellélegeztek azok, akik a szabad, független, európai, és területi épségét visszanyerő Ukrajnának szorítanak.

A bűvös hármas

Az elmúlt évtizedekben három komoly lakáshitelválság sújtotta Magyarországot. Az első 1990-ben ütött be, amikor tarthatatlanná váltak a 80-as években mesterségesen alacsonyan, 3 százalékon tartott kamatok. A 2000-es évek elejének támogatott lakáshiteleit a 2004 utáni költségvetések sínylették meg, majd 2008 után százezrek egzisztenciáját tették tönkre a devizahitelek. Most megint a 3 százalékos fix kamatnál tartunk. Ebből sem sül ki semmi jó, és a lakhatási válság is velünk marad.