Inkább magánkórházba mennének a magyar betegek

  • narancs.hu
  • 2019. április 4.

Lokál

Állami kórházban kevesebb mint ötödük gyógyulna.

A magyarok több mint harmada havonta 1-5 ezer forint közötti összeget fordítana magán egészségbiztosításra - közölte a CIG Pannónia Biztosító csütörtökön az MTI-vel ezerfős reprezentatív kutatása alapján.

A felmérés szerint ennél kevesebben, 21 százalék tudna 5-10 ezer forint közötti összeget is szánni a magán biztosítására,

16 százalék pedig úgy nyilatkozott, hogy ezt nem engedheti meg magának.

A közleményben hangsúlyozták, a magyar lakosság nincs felkészülve a váratlan kiadásokra, az 56 évnél idősebb korosztály csupán tizede engedhet meg magának 100 ezer forintot meghaladó egészségügyi kiadást.

Előre nem látott megbetegedés esetén a válaszadók közel felének nem lenne miből kifizetni a kezelést,

mert nem rendelkezik ilyen célú megtakarítással. Minden nyolcadik válaszadó 1-50 ezer forint közötti összeget tett félre, 8 százalék 50-100 ezer forintos kiadásra lenne felkészült.

Ennél magasabb összeg, 100-200 ezer forint kifizetésére csak minden huszadik megkérdezett lenne képes, az 56 évnél idősebb korosztály jóval felkészültebb, közülük minden tizedik válaszadó engedhetne meg magának ekkora kiadást – közölte a biztosító.

A felmérés szerint ha az anyagi szempont nem lenne tényező az egészségügyi ellátás kiválasztása során, akkor

a válaszadók több mint fele hazai magánkórházban kezeltetné magát

egy nem súlyos, ám kórházi kezelést igénylő megbetegedés esetén, míg állami kórházban kevesebb mint ötödük gyógyulna. A megkérdezettek 15 százaléka nyilatkozott úgy, hogy kórházi kezelést igénylő betegség esetén inkább más országban kezeltetné magát - írják a közleményben.

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.