November végén adják át a tájépítészeti nívódíjat a legjobb közterületeknek és kerteknek

  • narancs.hu
  • 2023. november 17.

Lokál

Idén második alkalommal osztják ki a díjat, a pályaműveket 10 kategóriában értékelték. 

November 30-án adják át a 2023-as Tájépítészeti Nívódíjat a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Villányi úti kampuszán. A díjat és a vele járó összesen több mint 5 millió forintnyi nyereményt idén második alkalommal osztják ki 10 kategóriában. 

A szervezők közlése szerint ma a tájépítészet az egyik legdinamikusabban fejlődő tervezési szakterület, mert a jogszabályi változások, az EU-s támogatások majdnem folyamatos jelenléte, a döntéshozók hozzáállásának változása, és a klímaszorongás mind azt eredményezik, hogy egyre több szó esik a tájépítészetről.

A Tájépítészeti Nívódíj azzal a céllal jött létre, hogy a tervezők díjazásán túl minél szélesebb közönség lássa és ismerje meg, kik állnak egy-egy közterület rehabilitációja, egy park létesítése, vagy egy bonyolult, környezetünk pozitív változását elősegítő kutatási, tervezési munka, vagy éppen egy város zöldfelületeinek fejlesztése mögött.

A díjazott munkák újszerűségük, műszaki és esztétikai kiválóságuk mellett védik a megőrzendő értékeket, követik a fenntartható fejlődés elveit, a tájépítészek idén 10 kategóriában indulhattak 2020 és 2023 között átadott és megvalósított projektjeikkel: 

  • kisméretű és speciális projektek;
  • magán-, és társasházi kertek, lakóparkok, lakótelepi rekonstrukciók;
  • játszóterek, sportpályák;
  • iparterületi, egyéb nagy területet érintő speciális funkciójú projektek, barnamezős beruházások. Irodák környezete, intézményi területek, iskola-, óvoda kert, múzeumkert, tematikus parkok;
  • turizmus, vendéglátás kertépítészeti projektjei;
  • városi parkok, közkertek;
  • közterek, sétálóutcák, sétányok;
  • örökségvédelmi projektek, történeti kertek, emlékhelyek kialakítása, helyreállítása;
  • nagy léptékű elméleti munkák – városrendezési, településarculati projektek, élőhelyvédelmi-, ökoszisztéma védelmi-, tájképvédelmi-, tájhasználati, természetvédelmi, környezetvédelmi projektek. Élőhely rehabilitációk, átfogó turisztikai koncepciók, mezőgazdasági táj rehabilitációja;
  • oktatói, tudományos, kutatói, szabályozási, törvényalkotási munkák: innovatív oktatási anyagok, publikált kutatási munkák, szakértői munkák, államigazgatási, közigazgatási szakmai tevékenység. A kategóriában már publikált anyaggal, bevezetett oktatói tartalommal, életbe léptetett, hatályos szabályozási munka.

A díj a Magyar Tájépítészek Szövetsége szervezésében, 30 cég anyagi támogatásával valósult meg. A gáláról további információk itt

 (Borítóképünk illusztráció.)

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Mi nem akartuk!

A szerző első regénye a II. világháború front­élményeinek és háborús, illetve ostromnaplóinak inverzét mutatja meg: a hátországról, egészen konkrétan egy Németváros nevű, a Körös folyó közelében fekvő kisváros háború alatti életéről beszél.

Mit csinálsz? Vendéglátózom

Kívülről sok szakma tűnik romantikusnak. Vagy legalábbis jó megoldásnak. Egy érzékeny fotográfus meg tudja mutatni egy-egy szakma árnyékos oldalát, és ezen belül azt is, milyen azt nőként megélni. Agostini, az érzékeny, pontos és mély empátiával alkotó fiatal fotóművész az édesanyjáról készített sorozatot, aki a családi éttermükben dolgozik évtizedek óta.

Baljós fellegek

A múlt pénteki Trump–Putyin csúcs után kicsit fellélegeztek azok, akik a szabad, független, európai, és területi épségét visszanyerő Ukrajnának szorítanak.

A bűvös hármas

Az elmúlt évtizedekben három komoly lakáshitelválság sújtotta Magyarországot. Az első 1990-ben ütött be, amikor tarthatatlanná váltak a 80-as években mesterségesen alacsonyan, 3 százalékon tartott kamatok. A 2000-es évek elejének támogatott lakáshiteleit a 2004 utáni költségvetések sínylették meg, majd 2008 után százezrek egzisztenciáját tették tönkre a devizahitelek. Most megint a 3 százalékos fix kamatnál tartunk. Ebből sem sül ki semmi jó, és a lakhatási válság is velünk marad.