Önkéntesek teszik rendbe a Budai Arborétumot

  • Narancs.hu/MTI
  • 2024. március 22.

Lokál

1975 óta természetvédelmi terület.

Az egykori Kertészeti Egyetem gyűjteményes kertjében megkezdődött az az önkéntességen alapuló felújítási program, amelynek célja a MATE budai kampuszának otthont adó arborétum megtisztítása, részbeni megújítása – közölte a Magyar Kertörökség Alapítvány pénteken.

A Gellért-hegy déli lábánál elterülő, mintegy 7,5 hektár területű Budai Arborétum az ország egyik leggazdagabb gyűjteményes kertje, a magyar kertkultúra és tájépítészet ikonikus helyszíne, hiszen több mint másfél évszázaddal ezelőtt ez lett az otthona hazánk első kertészeti iskolájának.

Az arborétum telepítését az 1800-as évek végén kezdték meg, 1975 óta természetvédelmi terület. Jelenlegi növényanyaga csaknem 2000 fásszárú dísznövény fajt és fajtát, több száz hagymás virágot és csaknem 250-féle egyéb évelő dísznövényt foglal magában.

A 2000-es években végbement egyetemi integrációt követő folyamatos fenntartóváltás nyomott hagyott a gyűjteményes kertben. Az arborétum rendbetétele a 2023-ban életre hívott zöldfelület-gazdálkodás kerekasztalon vetődött fel, amelyen a fórum minden szervezete, résztvevője felajánlotta kapacitását, szakmai tudását, közreműködését a Budai Arborétum rendbetételére. Idén, a Februári Szakmai Napokon pedig a szakma egy emberként állt az önkétességi alapon szerveződő kalákázás mögé. A kezdeményezést kedvezően fogadta a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Budai Campusának vezetősége és az arborétum üzemeltetője is.

A felújítási program első eseményén, pénteken az arborétum számos helyszínén végeztek tisztítási, fenntartási, megóvási, faápolási munkálatokat az önkéntes szakemberekből álló munkacsoportok. Az eseményen az egyetem hallgatói is részt vettek.  

A kezdeményezők célja rendszeressé tenni az önkéntes alapon működő parkfelújítást. A Budai Arborétum hosszútávú fenntartása és fejlesztése érdekében pedig alapítványt hoznak létre. A tervek szerint májusban adományozással összekötött jótékonysági bált is rendeznek, a zöldfelület-gazdálkodók társadalmi megítélésének javítása érdekében pedig céljuk önkéntes napok szervezésével minél szélesebb tömegek bevonása a közösségi zöldfelületek megóvásába.

A címlapkép forrása a Budai Arborétum Facebook-oldala

 

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.

„Idő és hely hoz létre igazi közösséget”

A Freeszfe elnökeként teljesen az egyesület körüli teendők kötötték le Forgács Péter figyelmét, mostantól pedig a FREEDOM, az új otthonuk szellemiségének kialakítása a cél. Arról kérdeztük, mit terveznek az épülettel, mit jelent a szabadság, és egyáltalán, milyen iskola lesz itt.

A Bolsonaro-végjáték

Szeptember 11-én a brazil szövetségi legfelsőbb bíróság, a Supremo Tribunal Federal (STF) bűnösnek mondta ki a demokratikus rend elleni szövetkezésben és 27 év és 3 hónap szabadságvesztésre ítélte Jair Messias Bolsonarót, Brazília volt elnökét, aki 2019 és 2022 között töltötte be ezt a posztot.