Önkéntesek teszik rendbe a Budai Arborétumot

  • Narancs.hu/MTI
  • 2024. március 22.

Lokál

1975 óta természetvédelmi terület.

Az egykori Kertészeti Egyetem gyűjteményes kertjében megkezdődött az az önkéntességen alapuló felújítási program, amelynek célja a MATE budai kampuszának otthont adó arborétum megtisztítása, részbeni megújítása – közölte a Magyar Kertörökség Alapítvány pénteken.

A Gellért-hegy déli lábánál elterülő, mintegy 7,5 hektár területű Budai Arborétum az ország egyik leggazdagabb gyűjteményes kertje, a magyar kertkultúra és tájépítészet ikonikus helyszíne, hiszen több mint másfél évszázaddal ezelőtt ez lett az otthona hazánk első kertészeti iskolájának.

Az arborétum telepítését az 1800-as évek végén kezdték meg, 1975 óta természetvédelmi terület. Jelenlegi növényanyaga csaknem 2000 fásszárú dísznövény fajt és fajtát, több száz hagymás virágot és csaknem 250-féle egyéb évelő dísznövényt foglal magában.

A 2000-es években végbement egyetemi integrációt követő folyamatos fenntartóváltás nyomott hagyott a gyűjteményes kertben. Az arborétum rendbetétele a 2023-ban életre hívott zöldfelület-gazdálkodás kerekasztalon vetődött fel, amelyen a fórum minden szervezete, résztvevője felajánlotta kapacitását, szakmai tudását, közreműködését a Budai Arborétum rendbetételére. Idén, a Februári Szakmai Napokon pedig a szakma egy emberként állt az önkétességi alapon szerveződő kalákázás mögé. A kezdeményezést kedvezően fogadta a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Budai Campusának vezetősége és az arborétum üzemeltetője is.

A felújítási program első eseményén, pénteken az arborétum számos helyszínén végeztek tisztítási, fenntartási, megóvási, faápolási munkálatokat az önkéntes szakemberekből álló munkacsoportok. Az eseményen az egyetem hallgatói is részt vettek.  

A kezdeményezők célja rendszeressé tenni az önkéntes alapon működő parkfelújítást. A Budai Arborétum hosszútávú fenntartása és fejlesztése érdekében pedig alapítványt hoznak létre. A tervek szerint májusban adományozással összekötött jótékonysági bált is rendeznek, a zöldfelület-gazdálkodók társadalmi megítélésének javítása érdekében pedig céljuk önkéntes napok szervezésével minél szélesebb tömegek bevonása a közösségi zöldfelületek megóvásába.

A címlapkép forrása a Budai Arborétum Facebook-oldala

 

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyos valóságot arról, hogy nem, a nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésen.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.