Pitiáner módon akarta a kormány távol tartani a civileket, nehogy tárgyaljanak az UNESCO örökségvédelmi küldötteivel

  • narancs.hu
  • 2019. május 4.

Lokál

Nem jött be a kormány terve, ami szabályosan sokkolta az UNESCO világörökség központjának vezetőit.

Újra Budapestre érkeztek az UNESCO örökségvédelmi tanácsadó szervezetének, az ICOMOS-nak a szakértői április 29-én. A nemzetközi szervezet küldöttei a Duna-part, a Budai Várnegyed és az Andrássy úti világörökségi helyszínek állapotának ellenőrzése miatt jöttek a fővárosba.

Az UNESCO szakértői a kormányzati álláspont mellett civilek véleményére is kíváncsiak voltak. Mechtild Rössler igazgató kezdeményezte is civil szervezetek meghallgatását, de lényegében csak a véletlen szerencsén múlt, hogy nem csak a kormány által kiválasztott civilek vehettek azon részt. Több szervezet panasza szerint ugyanis a beszélgetésekre külön meghívót csak a kormány által jóváhagyott szervezetek kaptak, és pitiáner módon a jelentkezési határidő lejárta előtt csupán egy órával korábban tette közzé a Miniszterelnökség egy szűkszavú, nagy vonalakban részletező, konkrét időpontot mellőző közleményt.

Eszerint "A budapesti világörökségi terület megtekintését követően, április 30-án az UNESCO és az ICOMOS képviselői a Budafoki út 59. szám alatt található Lechner Tudásközpontban találkoznak hazánk örökségvédelemmel foglalkozó civil szervezeteivel, melyre a Lechner Tudásközpont és a Miniszterelnökség valamennyi érintett szervezetet szeretettel vár."

A hvg.hu cikke szerint a kormány (nem meglepő módon) még azokat az építészeket, környezetvédőket és civil városvédőket sem tájékoztatta a küldöttség érkezéséről, akik miatt a párizsi székhelyű szervezet pár éve egyáltalán elkezdte vizsgálni a budapesti építkezéseket, ilyen például az ÓVÁS! Egyesület.

Úgy tudni, a szervezetek végül egymást riadóztatva eljutottak az egyeztetésre, el is mondták az aggályaikat. Többek közt a Liget-projekt esetében a tervezett Néprajzi Múzeum épületéről, hogy a Hősök tere felől belelóg az Andrássy úti világörökségi panorámába, és elcsúfítja azt. Szóba került az egykori Pénzügyminisztérium Szentháromság téri épületét az 1904-es állapotra visszaállító beruházás, amely a kritikusok szerint tönkreteszi a Mátyás-templom környezetét és látképét. De A Mol 120 méteres budai toronyházának ügye, vagy a pesti zsidónegyed problémás kérdései is terítékre kerültek.

Az UNESCO világörökség bizottsága júniusi, bakui közgyűlésén tárgyalja majd a budapesti helyzetet.

A szervezet kérte a kormányt, hogy készítsen kezelési tervet a világörökségi helyszínekről, a kormány azonban csak 2021-re vállalta ezt, amikorra már lényegében az összes vitatott beruházás befejeződik.

Figyelmébe ajánljuk

Mi az üzenete a Hadházy Ákos és Perintfalvi Rita elleni támadásoknak?

Bő húsz éve elvetett mag szökkent szárba azzal, hogy egy önjelölt magyar cowboy egyszer csak úgy döntsön: erővel kell megvédenie gazdáját a betolakodótól – ha jóindulatúan szemléljük a Hadházy Ákossal történteket. Ennél valószínűleg egyszerűbb a Perintfalvi Ritával szembeni elképesztően alpári hadjárat: nem könnyű érveket hozni amellett, hogy ez valaminő egyéni ötlet szüleménye.

Mi nem akartuk!

A szerző első regénye a II. világháború front­élményeinek és háborús, illetve ostromnaplóinak inverzét mutatja meg: a hátországról, egészen konkrétan egy Németváros nevű, a Körös folyó közelében fekvő kisváros háború alatti életéről beszél.

Mit csinálsz? Vendéglátózom

Kívülről sok szakma tűnik romantikusnak. Vagy legalábbis jó megoldásnak. Egy érzékeny fotográfus meg tudja mutatni egy-egy szakma árnyékos oldalát, és ezen belül azt is, milyen azt nőként megélni. Agostini, az érzékeny, pontos és mély empátiával alkotó fiatal fotóművész az édesanyjáról készített sorozatot, aki a családi éttermükben dolgozik évtizedek óta.

Baljós fellegek

A múlt pénteki Trump–Putyin csúcs után kicsit fellélegeztek azok, akik a szabad, független, európai, és területi épségét visszanyerő Ukrajnának szorítanak.

A bűvös hármas

Az elmúlt évtizedekben három komoly lakáshitelválság sújtotta Magyarországot. Az első 1990-ben ütött be, amikor tarthatatlanná váltak a 80-as években mesterségesen alacsonyan, 3 százalékon tartott kamatok. A 2000-es évek elejének támogatott lakáshiteleit a 2004 utáni költségvetések sínylették meg, majd 2008 után százezrek egzisztenciáját tették tönkre a devizahitelek. Most megint a 3 százalékos fix kamatnál tartunk. Ebből sem sül ki semmi jó, és a lakhatási válság is velünk marad.