A kis kékség – Rákosszentmihályi víztározó

  • Orosz Ildikó
  • 2014. április 22.

Lokál

"Tó a város felett". Ezzel a jelszóval nyitották meg a ritkán látogatható, kevéssé ismert rákosszentmihályi víztározót a víz világnapján.

Míg a belvárosból érkező már a Kerepesi úton, a Körvasút sornál aggódni kezd, hogy mindjárt leesik a térképről, addig a XVI. kerület e részének lakói módfelett büszkék arra, hogy milyen közel laknak a centrumhoz. A gödöllői HÉV vonalát keresztezve két perc alatt Rákosszentmihály és Sashalom találkozásánál, a kertváros egy magaslati pontján találjuk magunkat. Felkapott környék ez, bár nem annyira patinás, mint az ó-mátyásföldi villanegyed, és nem olyan rongyrázós, mint az árpádföldi modern "Újrózsadomb".

Közepes vízállás

Közepes vízállás

Fotó: A szerző felvétele

Rákosszentmihály a századfordulón életteli, lóvasúttal, több fürdővel, aktív sportélettel bíró település volt, híresen szép fasorai a világháborúk tűzifahiányának estek áldozatául. 1950-ben kapcsolták Budapesthez, Sashalom, Mátyásföld és Cinkota nagyközséggel együtt, ez lett a XVI. kerület. Ám ezután a fejlesztések az új-mátyásföldi Ikarus-gyárra és a szovjet Déli Hadseregcsoport főparancsnokságának területére irányultak, Rákosszentmihálynak a Kerepesi (itt már Veres Péter) úttól távolabb eső részein a fejlődés megtorpant. A 2-es metró átadása után megszűnt az 1911-től ide kanyarodó HÉV-szárny is. Az elmúlt években, jórészt uniós forrásból Szentmihályig elnyúló új városközpont épül Sashalmon. Kipofozták a legatyásodott piacot, hangulatos sétány vezet a dombtetőn található, az önkormányzatnak is helyt adó Havashalom parkig, ahol sportpályák, játszótér, kutya-agilitypálya és egy hazai viszonylatban ritka BMX-roller-gördeszka bowl (betonteknő) kapott helyet. Átellenben az Árkay Aladár által tervezett református templom és gyülekezeti ház romantikus-art decós együttese; a parkból induló rekortán futópálya pedig körülöleli a vízművek elkerített, parkos területét, amely szervesen simul a környezetébe.

Olyannyira, hogy sok helyi sem tudja, hogy a domboldalban a főváros egyik legszebb víztározója rejlik, amely kicsinyített előtanulmánya volt a hetvenes évek fővárosi nagyberuházásának, a Gellért-hegyi víztározónak. Míg az 1981-re megvalósult nagy testvér kapacitása a 2000-ig 2,25 millióval számolt lakosság kiszolgálására 80 ezer köbméter (két szimmetrikus, 40 ezres medencében), addig a szentmihályi tározó mindössze 10 ezer köbméteres. A Káposztásmegyeri Főtelep felől a III. főnyomócsőrendszer ága vezet ide, melyhez 1972-ben épült meg a gépház, és négy évre rá a medence.

Zárvány, medence, rendész

Az előtér szerény kiállítása is mutatja, hogy idebent nem sűrűn fordul meg látogató. A makettek mellett alig találni feliratokat, de a vízügyesek lelkesen magyarázzák a Duna-part kavicsos talajrétegébe süllyesztett csápos kutak működését, és a látvány, amiért idejöttünk, amúgy is magával ragadó. A betekintő-ablakokon át feltárul a hét méter magas betonmedence, melynek födémét huszonkét, alul-felül kelyhesen kiszélesedő pillér tartja. Az azúrkék víz szintje most másfél méter, és lassan emelkedik a szokásos öt-hat méterig. Itt debütált a Gellért-hegynél alkalmazott, Gruber József gépészmérnök által kifejlesztett, zongora alakú medence, amely a terelőoszlopokkal együtt megakadályozza a víz pangását. Gruber a Műszaki Egyetem tanszékvezető tanára, később dékán, majd rektor; vezetése alatt füsttel végezték azokat az áramlástani kísérleteket, melyek eredményeként a vízmozgás folyamatos, és nem keletkeznek benne zárványok. Hidraulikai szempontból ez ma a legtökéletesebb vízáramlást biztosító medencetípus.

Újszerűen oldották meg a víz feletti légtér szellőztetését is. A szabadból érkező, többszörösen szűrt levegő hőcserélőn halad át, hőmérséklete télen-nyáron azonos a vízével, így nem keletkezik a baktériumok számára kedvező páralecsapódás. A ventilátoros szellőztetés hatására a teljes vízfelület állandóan mozgásban van, így a felszínén sem telepedhetnek meg a kórokozók. Klórozni persze itt is kell, ezt folyamatos ellenőrzés mellett helyben végzik.

Mire jó egy ilyen tározó? Csúcsidőben rásegít az ellátásra: ilyenkor a gépház a vizet a hálózatba szivattyúzza, így a szintje 80 centiméterre apad. Éjszaka, amikor kisebb a fogyasztás, a főtelepi gépház ismét feltölti a medencét. Másrészt biztonsági víztartalékot képez. A kelet-pesti zónát ellátó gépház három nagyobb és három kisebb egysége egyenként 900-1300 köbméter vizet képes szállítani óránként, mely a medencéből vagy közvetlenül a Káposztásmegyeri Főtelep felől érkezik. A nyári időszakban naponta 60 ezer köbméter, télen napi 45 ezer köbméter áramlik ki innen a Cinkotai úti, 10 ezer köbméteres medencébe és a leágazások fogyasztóihoz. Erről a hálózatról kapja a vizet a mátyásföldi és a ferihegyi gépház is, melyek a magasabb nyomást igénylő Mátyásföld és Rákoshegy ellátását biztosítják.

Magas, de nem a legmagasabb pontja ez a kerületnek, a Gödöllői-dombság legnyugatibb nyúlványa. Felkapaszkodunk a tározó füves tetejére, ahonnan ellátni Pest felett, egészen a Gellért-hegyig. Érdekes módon a két rokon tározó csaknem egyforma tengerszint feletti magasságban található: a szentmihályi alappontja 142 méteren, a Gellért-hegyi alig héttel magasabban.

A víz világnapjához kapcsolódó rendezvények idén a szokásosnál is családiasabb hangulatban teltek. A szakemberek tántoríthatatlan derűvel tűrték, hogy a gyerekek szétkapják a vízügyi kocsit meg a nyomvonalkeresőt; diszkréten segítették az apukákat a vízszerelési terepasztalnál, hogy ne égjenek be a fiaik előtt; a biztonsági őrök pedig a fegyvereik és a bilincseik mellett azt is bemutatták, hogy miként bánnak el a stratégiai fontosságú területre engedély nélkül behatolókkal. Természetesen megnyugtató, hogy ezek után aligha merészelné bárki is megmérgezni a vizünket, másfelől viszont ki merne ezután átmászni a kerítésen a labdáért?

Neked ajánljuk