Megszenved, aki a Szamos romániai szakaszán zajló illegális sóderbányászat hatását szeretné megvizsgálni – ez derül ki a Transtelex cikkéből.
Az erdélyi hírportál részletesen ír a hivatalos akadályokról is. A cikk szerint amikor elkérték a regionális vízügyi hatóságtól és a környezetvédelmi ügynökségtől a legálisan működő kitermelőállomások helyét és az engedélyeket, olyan választ kaptak, amelyben nem volt sok köszönet.
„Mivel rossz minőségben beszkennelve, pdf-formátumban küldték el az adatokat, másolni sem lehetett ezekből, így minden egyes koordinátát külön kellett bepötyögjek egy térképkészítő programba, ahol az általuk használt vetületi rendszerből átalakítottam egy másikba, majd az így generált pontokat egy harmadik térképkészítő programban összekötöttem, így sikerült végül térképen megjeleníteni az engedélyezett területrészeket” – mondta Fülöp Tihamér emlőskutató, aki korábban sokat foglalkozott térképek készítésével. Most az első hatósági adatokból készített térképen majdnem egy teljes napot dolgozott.
Akadt olyan megyei hatóság, amely még ilyen választ sem küldött.
A Transtelex stábja végigjárta a bányászati cégek befolyóit, és ahol zavarosnak látta a befolyó vizet, bejelentést tett a vízügyi hatóságnak. A hatóság megalapozottnak találta a bejelentést, ellenőrizte a cégeket, és felhívták a figyelmüket arra, hogy takarítsák ki az ülepítő medencéiket, tisztítsák meg a kavicsmosásból származó vizet, mielőtt visszaengedik a folyóba. A hírportál azt tapasztalta, hogy volt olyan cég, amely nem foglalkozott a figyelmeztetéssel, hulladék is kerül ilyen módon a folyóba.
Egy helyen, Szatmár megyében, ahol a kitermelőtelepről eltolt földdel beborították a gyurgyalagok és partifecskék által lakott folyópartot Natura 2000-es területen, a hírportál szintén panaszt tett. A vízügyi hatóság és a környezetvédelmi őrszolgálat úgy ítélte meg, hogy ez csak a természetes talajerózió nyoma.
A Cikói-szoros bejáratánál négy év alatt egy 360 méter hosszú, 53 méter széles szigetet is kitermelt egy cég, amelynek engedélye volt mederkotrásra.
A hírportál drónfelvétellel igazolta, hogy valaki az engedéllyel érintett területtől messzebb ásott, a bejelentésre azonban a hatóság azt válaszolta, hogy a jelzett törvénysértés ellen csak akkor lehetne fellépni, ha be tudnák azonosítani az elkövetőt.
Egy másik helyen a portál illegális kitermelést dokumentált. Rendőrségi feljelentést tett, a járőr a helyszínen még találkozott a kitermelést végző munkagép vezetőjével, tárgyalt a cégtulajdonossal. Az újságírónak megígérték, tájékoztatni fogják a fejleményekről.
„Fel is hívott, és elmondta, hogy a cégvezető elismerte, valóban olyan helyen dolgoztak, ahová nem szólt az engedélyük. Majd elmagyarázta, hogy a vállalkozó megígérte neki, hogy többé nem termelnek ki tiltott helyen. Megítélésem szerint azt próbálta sugallni, hogy talán elállhatnék a feljelentéstől. Kértem, hogy írásban számoljon be az intézkedéseiről, és megígérte, hogy három nap múlva jelentkezik. Azonban nem hívott a megbeszélt időpontban, írásban sem válaszolt, és a telefont sem vette fel. Később, több mint egy hónap elteltével, benyújtottam egy petíciót a Szatmár Megyei Rendőrfelügyelőséghez, amelyben tájékoztatást kértem az ügyben megtett intézkedéseikről. Azonban a törvény által előírt válaszadási határidőn belül, azaz harminc nap elteltével sem kaptam semmiféle tájékoztatást” – olvasható a cikkben.
A Szamost ábrázoló címlapkép forrása az Országos Folyóvízi Horgászok Facebook-oldala
