Utazó kiállítás – A Toldiból az OSA-ba költözött a Pride tárlata

Lokál

A Budapest Pride keretén belül csütörtök este a Toldi moziban nyílt volna a Berlin–Yogyakarta névre hallgató kiállítás. Az anyag a megnyitó előtt néhány órával végül az OSA Archívumban landolt. Ki tudja, miért?

„Már folyt a kiállítás installálása, a képek el voltak rendezve, mikor azt a tájékoztatást kaptuk, hogy a Toldi mozi mégsem ad teret a tárlat megvalósulásához” – mondta a magyarnarancs.hu-nak Milanovich Dominika, a Pride egyik szervezője és sajtószóvivője. A Berlin–Yogyakarta című tárlat egy 20-25 darabból álló, emberi jogi kérdésekre fókuszáló utazó plakátkiállítás, amely a „szexuális kisebbségek ellen elkövetett hitleri terrortól napjaink emberi jogi helyzetéig” mutat be képeket. A lengyel Campaign Against Homophobia (KPH) Budapestre érkező kiállítása „az emberiség tragédiájaként emlékezetünkben élő hitleri rezsim tetteinek feltárásával és a szexuális kisebbségek ellen elkövetett bűneinek, valamint az azokra való reflexióknak a bemutatásával teret ad a megismerésnek és a feldolgozásnak” – áll az esemény Facebook-falán. A plakátok mellett olyan fontos nemzetközi dokumentumokkal is találkozhatunk, mint az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata, vagy a Yogyakarta Alapelvek, amely a nemzetközi emberi jogi szabályok alkalmazásáról született a szexuális irányultsággal és nemi identitással kapcsolatban.

„A Toldi mozival jó a kapcsolatunk, ott tartottuk a Pride megnyitóját is” – mondta Milanovich, aki szerint a kiállítás áthelyezésénél a pontos indokokat nem lehet tudni, csupán sejtéseik vannak, de inkább nem akarnak spekulációkba bocsátkozni. Érdekes azonban megjegyezni, hogy július 2-án a Jobbik a Toldi előtt tartott sajtótájékoztatót, amelyen Mirkóczi Ádám, a párt szóvivője kijelentette: a Budapest Pride-ot a többségi társadalommal szembeni provokációnak tartja, ráadásul évek óta sok kellemetlenséggel jár, a felvonulás órákra megbénítja a főváros közlekedését és több tízmillióba kerül az államnak. „A nyugat-európai liberalizmus tökéletes hanyatlását az mutatja, hogy az ilyen deviáns és aberrált magatartásokat és viselkedésmintákat propagálják és tartják fontosnak propagálni ezek az országok” – mondta a sajtótájékoztatón Mirkóczi. (A Budapest Film Zrt. felügyelőbizottságának egyik tagja egyébként jobbikos: Hartaházi Miklós, a párt XVIII. kerületi alapszervezetének elnöke.)

A Toldi mozi előterével, mely a kiállítás helyszínéül is szolgált volna, a Budapest Film Zrt. rendelkezik. Körösvölgyi Zoltán, a zrt. vezetője megkeresésünkre elmondta, hogy visszautasítanak minden olyan vádat, amely politikai összefüggést vagy homofóbiát feltételez. A Toldi adott otthont a Pride megnyitójának – ráadásul nem is először –, tavaly az LMBTQ fesztivál is náluk volt, idén pedig a szintén a Budapest Film Zrt. üzemeltette Művész moziban lesz, és továbbra is nyitottak minden ehhez hasonló rendezvényre. „Az ok, amiért a kiállításnak végül nem adtunk teret, nagyon egyszerű: nem szerződtünk le előre senkivel, minket nem keresett meg senki a tárlattal kapcsolatban. Egyébként is fizikai képtelenség lett volna azon az estén egy megnyitót tartani, hiszen a Menjek/Maradjak vetítésére úgy 250 ember gyűlt össze a moziban.”

A félig kész kiállítást végül a szervezőknek össze kellett csomagolni. „Gyorsan kellett egy új helyszínt választanunk, ami a hely közelsége és kézenfekvősége miatt az OSA Archívum lett” – mondta Milanovich. Az archívum rábólintott a fölkérésre, a plakátokat rögtön kirakták. Ahogy egy munkatársuk elmondta, teljesen ad hoc volt az egész, a kiállított műveket az előtérben, székekre rakták ki, úgy is hagyják őket egészen július 10-ig, amíg a tárlat látogatható. „A kiállítás végül szépen, rendben megnyílt, nagy megtiszteltetésnek vettük, hogy Nils Muižnieks, az Európa Tanács emberi jogi biztosa és Greg Czarnecki, az OSF emberi jogi programjának LMBT jogokért felelős munkatársa nyitotta meg” – mondta Milanovich Dominika, aki szerint ez egy rendkívül fontos emberi jogi rendezvény, amelynek a Pride programjai közt van a helye.

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

A krétafelkelés

Valaki feljelentette Michal M.-et – az eset nem nálunk, hanem a távoli és egzotikus Szlovákiában történt. Nálunk ilyesmi nem fordulhat elő.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.