Utazó kiállítás – A Toldiból az OSA-ba költözött a Pride tárlata

Lokál

A Budapest Pride keretén belül csütörtök este a Toldi moziban nyílt volna a Berlin–Yogyakarta névre hallgató kiállítás. Az anyag a megnyitó előtt néhány órával végül az OSA Archívumban landolt. Ki tudja, miért?

„Már folyt a kiállítás installálása, a képek el voltak rendezve, mikor azt a tájékoztatást kaptuk, hogy a Toldi mozi mégsem ad teret a tárlat megvalósulásához” – mondta a magyarnarancs.hu-nak Milanovich Dominika, a Pride egyik szervezője és sajtószóvivője. A Berlin–Yogyakarta című tárlat egy 20-25 darabból álló, emberi jogi kérdésekre fókuszáló utazó plakátkiállítás, amely a „szexuális kisebbségek ellen elkövetett hitleri terrortól napjaink emberi jogi helyzetéig” mutat be képeket. A lengyel Campaign Against Homophobia (KPH) Budapestre érkező kiállítása „az emberiség tragédiájaként emlékezetünkben élő hitleri rezsim tetteinek feltárásával és a szexuális kisebbségek ellen elkövetett bűneinek, valamint az azokra való reflexióknak a bemutatásával teret ad a megismerésnek és a feldolgozásnak” – áll az esemény Facebook-falán. A plakátok mellett olyan fontos nemzetközi dokumentumokkal is találkozhatunk, mint az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata, vagy a Yogyakarta Alapelvek, amely a nemzetközi emberi jogi szabályok alkalmazásáról született a szexuális irányultsággal és nemi identitással kapcsolatban.

„A Toldi mozival jó a kapcsolatunk, ott tartottuk a Pride megnyitóját is” – mondta Milanovich, aki szerint a kiállítás áthelyezésénél a pontos indokokat nem lehet tudni, csupán sejtéseik vannak, de inkább nem akarnak spekulációkba bocsátkozni. Érdekes azonban megjegyezni, hogy július 2-án a Jobbik a Toldi előtt tartott sajtótájékoztatót, amelyen Mirkóczi Ádám, a párt szóvivője kijelentette: a Budapest Pride-ot a többségi társadalommal szembeni provokációnak tartja, ráadásul évek óta sok kellemetlenséggel jár, a felvonulás órákra megbénítja a főváros közlekedését és több tízmillióba kerül az államnak. „A nyugat-európai liberalizmus tökéletes hanyatlását az mutatja, hogy az ilyen deviáns és aberrált magatartásokat és viselkedésmintákat propagálják és tartják fontosnak propagálni ezek az országok” – mondta a sajtótájékoztatón Mirkóczi. (A Budapest Film Zrt. felügyelőbizottságának egyik tagja egyébként jobbikos: Hartaházi Miklós, a párt XVIII. kerületi alapszervezetének elnöke.)

A Toldi mozi előterével, mely a kiállítás helyszínéül is szolgált volna, a Budapest Film Zrt. rendelkezik. Körösvölgyi Zoltán, a zrt. vezetője megkeresésünkre elmondta, hogy visszautasítanak minden olyan vádat, amely politikai összefüggést vagy homofóbiát feltételez. A Toldi adott otthont a Pride megnyitójának – ráadásul nem is először –, tavaly az LMBTQ fesztivál is náluk volt, idén pedig a szintén a Budapest Film Zrt. üzemeltette Művész moziban lesz, és továbbra is nyitottak minden ehhez hasonló rendezvényre. „Az ok, amiért a kiállításnak végül nem adtunk teret, nagyon egyszerű: nem szerződtünk le előre senkivel, minket nem keresett meg senki a tárlattal kapcsolatban. Egyébként is fizikai képtelenség lett volna azon az estén egy megnyitót tartani, hiszen a Menjek/Maradjak vetítésére úgy 250 ember gyűlt össze a moziban.”

A félig kész kiállítást végül a szervezőknek össze kellett csomagolni. „Gyorsan kellett egy új helyszínt választanunk, ami a hely közelsége és kézenfekvősége miatt az OSA Archívum lett” – mondta Milanovich. Az archívum rábólintott a fölkérésre, a plakátokat rögtön kirakták. Ahogy egy munkatársuk elmondta, teljesen ad hoc volt az egész, a kiállított műveket az előtérben, székekre rakták ki, úgy is hagyják őket egészen július 10-ig, amíg a tárlat látogatható. „A kiállítás végül szépen, rendben megnyílt, nagy megtiszteltetésnek vettük, hogy Nils Muižnieks, az Európa Tanács emberi jogi biztosa és Greg Czarnecki, az OSF emberi jogi programjának LMBT jogokért felelős munkatársa nyitotta meg” – mondta Milanovich Dominika, aki szerint ez egy rendkívül fontos emberi jogi rendezvény, amelynek a Pride programjai közt van a helye.

Figyelmébe ajánljuk

Münster egén

Több mint húsz év telt el azóta, hogy az HBO bemutatta Tom Hanks és Steven Spielberg háborús sorozatát, az elég szerencsétlen magyar fordításban Az elit alakulatként futó Band of Brotherst.

Aki soha nem járt Tulsában

  • - turcsányi -

Mathew Brady a fotográfia történetének kétségkívül kimagasló alakja, az első fotoriporter, az első PR-szakember, az első bármi.

Elsüllyedt Budapest

„Szép Ernő előbb népszerű költő volt, azután divatos színpadi szerző lett, regényei irodalmi szenzációknak számítottak, azután egy időre szinte teljesen megfeledkeztünk róla” – írta Hegedűs Géza 1976-ban, A magyar irodalom arcképcsarnoka című portrékötetében. 

Búcsú a gonosztól

A német író, Otfried Preuβler (1923–2013) művei közül itthon leginkább a Torzonborzról, a rablóról (eredeti nevén Hotzenplotz) szóló történeteket ismerjük.

Kedvezmény

Az idén 125 éves Közlekedési Múzeumot bombatalálat érte a 2. világháborúban, az épület és a gyűjtemény nagy része elpusztult. Csak 1965-ben nyílt meg újra, majd ötven éven át működött, a hiányosságai ellenére is hatalmas érdeklődés mellett. A Liget-projekt azonban a Közlekedési Múzeumot sem kímélte, 2015-ben bezárták, 2017-ben lebontották.

Isten nevében

Egy gyermek ára: három miatyánk, két üdvözlégy – pimf összeg, mindenkinek megéri, vevőnek, eladónak, az üzlet hivatalos tanújának (ezúttal a Jóisten az, lakcím, anyja neve, három példányban), de legfőként a Fidesznek. Most még pénzbe se kerül: alsónadrágokban fizetik ki a papságot. Választások jönnek, tartják a markukat, lökni kell nekik valamit, hogy misézés közben rendesen korteskedjenek, Isten akarata szerint.

Távolságtartás

A három még logikus és észszerű. Sőt, a három elvárható (a Tisza Párt és az MKKP potenciális szavazói szemszögéből mindenképpen), s aligha sérelmezhető (a rivális pártok híveinek perspektívájából) – ennyi kerületi polgármesterjelölt kell ugyanis a fővárosi listaállításhoz. És már miért ne állítana listát, miért is ne akarna bejutni a Fővárosi Közgyűlésbe Magyar Péter pártja és az MKKP? Hisz’ nem csak a szűk pártérdek, hanem demokratikus közéletünk, illetőleg közéletünk demokratikusságának imperatívusza is azt követeli, hogy ha egy párt van, létezik és kitapintható közösségi igény is van rá, az méresse meg magát a nemes versenyben, és a verseny legyen nemes!

Mint parton a hal

  • Földényi F. László

Pontosan húsz évvel ezelőtt egy német napilap többeket megkérdezett, mit várunk mi, magyarok a küszöbön álló EU-csatlakozástól. Én akkor habozás nélkül ezt válaszoltam: Komp-ország hajója végre kiköt – Nyugaton. Vagyis: Európában. A Fidesz épp ellenzékben volt. De már jóval korábban kiadta a velejéig antidemokratikus jelszót: „a haza nem lehet ellenzékben”, s előre tudni lehetett, merre kormányozzák majd a hajót, ha újra hatalomra jutnak.

„Mi nem tartozunk bele a nemzetbe?”

A Nemzeti Összetartozás Hídja egyelőre nem annyira a nemzet összetartozását, sokkal inkább azokat az emberi és eljárásjogi anomáliákat testesíti meg, amelyekkel ma Magyarországon egyre könnyebb bármilyen, NER-nek kedves beruházást végigvinni.

Dermedt figyelem

Az elbitangolt ellenzéki szavazók jó részét néhány hónap alatt becsatornázta Magyar Péter és a Tisza Párt. De mire jutnak így az elhagyott pártok?